Fejtsd meg az álmaid!

Minden korban kísérleteztek az álomképek magyarázatával, próbálták megfejteni ennek a különös tudati jelenségnek az összefüggését a realitással. Jelentését általában a jövőhöz kötötték, ám az őskor primitív társadalmaiban úgy tartották, hogy alvás alatt az alvó lelke elszabadul a testből, és máshol kóborol.

Keresnek az álmodból!

– A Biblia antropológiájában az álmoknak kitüntetett szerepe van – meséli Baán Izsák, bencés szerzetes. Az Ó- és az Újszövetségben is nem ritkán az álmokat választja ki Isten, hogy az emberrel kapcsolatba lépjen. Az ószövetségi József például álomfejtő képességének köszönheti megmenekülését, míg az újszövetségi József, Mária jegyese álmában kapja Isten angyalától a Jézus születésével kapcsolatos utasításokat. A korai időszakban elsősorban a szerzetesi írásokban jelenik meg az álmok problematikája. Az Egyház sohasem vonta kétségbe, hogy az álmoknak jelentősége van az ember fejlődésében, értelmezésük elősegítheti a személyes integrációt, belső önmagunkkal, illetve hitünk megtalálását. Az álmok legfontosabb funkciója a vágy teljesítése – írja Freud Az álomról című tanulmányában. Szerinte vágyaink gyakran ellentétben állnak a megvalósulásukkal, hiszen a legtöbb, legtitkosabb vágy, amely valamilyen formában tiltott is – rablás, erőszak, bosszú – nem teljesülhet. Ezeket a vágyakat az álom teljesíti. Ráadásul szerinte az álmok zöme fantázia: megálmodjuk, amit szeretnénk, amitől félünk, illetve amitől félni szeretnénk. Az álmokkal szintén sokat foglalkozó Jung viszont nem tartotta elfogadhatónak Freud elképzelését. Vele szakítva új fejezeteket nyitott az álmok pszichológiai értelmezésében. Az ember ideális állapota a harmónia, a mentális stabilitás, amikor a psziché részei összhangban vannak egymással. Az álmok jelentőségét Jung éppen abban látta, hogy rajtuk keresztül a tudattalan mint egy bölcs öreg vagy „jóakaratú hatalom” ellátja az álmodót hasznos tanácsokkal, figyelmezteti a fennálló veszélyekre. A cikk folytatását itt tudod elolvasni >>>