Galagonya, a szív elixírje

Az első ismert feljegyzések egyike 1305 körül keletkezett, de más források szerint is szívpanaszok enyhítésére használta a népi orvoslás. Ez utóbbi alkalmazásmódot igazolták a 19-20 századi vizsgálatok, melyek szerint a galagonya az egyik legkiválóbb szívre ható gyógynövény. A kutatások során kiderült, hogy a növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy semmilyen mellékhatása nincs, ezért tartós kezelés is végezhető vele. A galagonya a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Legelők, erdőszélek, cserjések rózsaszín vagy fehér virágú, piros vagy fekete bogyótermésű tövises cserjéje, de nevelhető a házi kertben is. Számos változata, alfaja ismeretes, a hazánkban őshonos fajok közül a cseregalagonya és az egybibés a leggyakoribb. Népies nevei: gelegenye, giligán, saragonya, fehértövis, Krisztustövis, Isten gyümölcse, istenalma, májusvirág.

Galagonya a mitológiában

Az ősi mítoszok szerint a növény villámból keletkezett, ezért a germánok galagonyát használtak a halotti máglyákon, azt remélve, ezzel segítenek, hogy a halottak lelkei a mennybe jussanak. A római Maia istennőnek és férfi párjának, Maiusnak volt a fája, valamint a június 1-jén ünnepelt Carda istennőé, aki elveszett szüzességéért cserébe kapta Janus istentől a fehér virágú, tüskés ágat. Az ókori görögök galagonyaágat égettek Hümenaiosz oltárán. A házasság istene, Hümenaiosz, amikor kedvesével a saját nászünnepén vett részt, váratlanul meghalt. Azóta emlékére galagonya virágaival ékesítik fel a mennyasszonyokat, a lakodalmi köszöntőket pedig hümenaiosznak hívják. A keresztény hagyományban Mária szüzességét jelképezte a galagonya. A kelták szerint a galagonya a tél és a sötétség istenének a fája. A hónapok közül azért lett a május fája, mert valamikor ebben a hónapban tartózkodni kellett a nemi érintkezéstől. E böjtös időszakra a rómaiak a Flora istennőnek szentelt április végi, május elejei orgiába fúló mulatságokon, a három napig tartó Floralia ünnepen készültek fel. Ezeket a galagonya fehér virága is díszítette. A Flora-ünnepeket követő gyászidőszak május 4-én, Szent Flórián vértanúságának a napján vette kezdetét. E napon a britek még a múlt században is a források, kutak körüli galagonyabokrokhoz vonultak, öltözetüket megtépdesték, és a rongyokat az ágakra aggatták. A növénnyel szemben táplált vegyes érzelmeket jelzik a ma is élő brit hiedelmek. Virágzó ágát tilos bevinni a házba, mert állítólag a keresztre feszített Jézus töviskoronája galagonyából készült, s ezért a családban bekövetkező halálhoz vezet. Ez okból levágni sem szabad a bokor ágait. Némelyek szerint a galagonya szent növény, amelynek segítségével – mivel nincsenek benne negatív energiák – megnyugvás nyerhető. Sokfelé úgy tartják, hogy szerencsét hoz a tulajdonosának, és jó termést a földnek, melyen található. Ha Szent Iván éjszakáján vagy mindenszentekkor alája ül az ember, tündérvarázslatban lesz része. Régen a galagonyabokrokat a tündérek találkozóhelyének tekintették, ezért a szántás idején köröket rajzoltak köréjük, nehogy az ekével háborgassák őket. A galagonya virágzása biztos jele annak, hogy vége a télnek és küszöbön a tavasz, ezért az évszakváltás jelének vagy időjárási ómennek is tekintik.

Természetes szíverősítő

Az isteni gyümölcs szívelégtelenség, ritmuszavarok, artériás görcsök elleni természetes gyógyszer, kiváló értágító. Hatóanyagai serkentik a szív működését, a keringést, vérnyomás- és koleszterincsökkentő. Jótékony hatása annak tulajdonítható, hogy a szívkoszorúerek tágításával javítja a szívizomzat vérellátását, elősegíti azokat az anyagcsere-folyamatokat, amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje, s az úgynevezett angiotenzin-átalakító enzim gátlásával fékezik a vérnyomás-növekedést. Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban, hogy a szívbeli erek simaizmát összehúzzák. Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea. Kísérletek igazolják, hogy napi 2-3 galagonyatea rendszeres fogyasztása jelentősen javítja a szívbetegek állapotát. Mellékhatása hosszú távú használatnál sem ismeretes, ellenjavallata nincs. Nyugtató hatása miatt krónikus álmatlanság kezelésére is alkalmazzák. A nyugtató hatása fokozása érdekében jól társítható más gyógynövényekkel.

Hogyan gyűjtsük?

A leveleket kora tavasszal, a virágzó hajtásokat májusban, a terméseket pedig izzó-piros, kemény formájukban szedjük. Házi termesztésre egybibés vagy cseregalagonyát válasszunk, a piros virágú, különböző nemesített díszfajoknak nincs gyógyhatásuk. Árnyékos, szellős helyen szárítsuk meg, így egész évben készíthetünk belőle teát. A galagonya elsősorban az idősebb vagy a középkorú betegek gyógynövénye. Ritkán fordul elő, hogy kismamák is alkalmazzák. Esetükben fontos, hogy orvosi utasítás és előírás alapján használják. Hogyan használjuk?   Tea: 2 dl forró vízzel forrázzunk le 1 teáskanálnyi szárított galagonyalevelet, majd 15 perc elteltével szűrjük le. Naponta 2-3 csésze tea fogyasztása javallott.   Tinktúra: Virágból, levélből, bogyóból készül.   Fűszerként: A galagonya terméséből gyümölcszseléket és mártásokat lehet készíteni. Lekvárként: Hozzávalók: 1 kg galagonyabogyó, cukor, víz, csipet tartósító A megtisztított piros bogyókat főzés előtt nyomkodjuk szét, és annyi vizet öntsünk rá, hogy egyharmadáig ellepje, tegyük hozzá a cukrot, majd főzzük puhára. Utána szitán törjük át, és lassú tűzön állandóan kevergetve, sűrítsük. A tetejére tegyünk pici tartósítót.