Az eddigi jóslatoknál várhatóan sokkal gyorsabban melegszik a Föld klímája és ezzel a Kárpát-medence időjárása is alapvetően megváltozhat. A nyári átlaghőmérséklet növekedése az elkövetkező harminc évben akár 1,5-2 fokos is lehet.
A jelek szerint kissé gyorsabban változik az északi félteke klímája, mint azt eddig sejtették – legalábbis ez derül ki a Nature Geoscience magazinban publikált kutatásból. Ebből kiviláglik, hogy a sarkvidék várhatóan már öt év múlva teljesen jégmentes lehet nyaranta. Várhatóan ezzel párhuzamosan visszahúzódik és végül javarészt eltűnik Grönland jégtakarója. Az ENSZ Nobel-békedíjjal kitüntetett Kormányközi Klímaváltozási Bizottságának (IPCC) becslése ezt a jelenséget az évszázad végére jósolta. A sarkvidék jégtakarójának számítottnál gyorsabb eltűnése vélhetően Magyarországon is felgyorsítja a klíma melegedését. A januárban és februárban eddig ritkán tapasztalt meleghullámot ugyanis egy gigantikus ciklon okozta, amely Grönland felett alakult ki. A két hónapban az átlaghőmérséklet 4 Celsius fokkal haladta meg a sokéves átlagot. Ez és a nyári hőhullam azt eredményezheti, hogy a 2007-es év sok szempontból rekorder lehet. A mérési adatok alapján, az eddigi legmelegebb év az 1998-as, utána a második legmelegebb a 2002-es volt. Hazánkban az elmúlt száz év során mintegy 0,7 fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, és a folyamat elmúlt harminc évben felgyorsult. A nyári átlaghőmérséklet növekedése már az elkövetkező harminc évben akár 1,5-2 fokos is lehet, viszont a téli és őszi hónapokban kisebb mértékű változás várható. A hőmérséklet növekedése azért is jelent komoly gondot, mert már eddig is jelentősen csökkent a csapadék, főleg a nyári hónapokban, ez pedig komoly változásokat okoz a természetes vegetáció, valamint a felszíni- és felszín alatti vizek vízháztartásában, illetve a mezőgazdaságban. Az éves csapadék jelenleg mintegy 25 százalékkal kevesebb, mint a XX. század elején, hazánk nyugati területein az elmúlt húsz évben húsz százalékkal csökkent az éves csapadékmennyiség. Ugyanakkor gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási jelenségek, mint aszály, hirtelen lezúduló nagy intenzitású csapadék, fagyhullámok és árvizek. Ezek költségei is meredeken emelkednek majd. Becslések szerint csak 1998 és 2002 között ár- és belvízvédekezésre, valamint helyreállításra több mint 65 milliárd forint ment el a központi költségvetésből, ez az összeg az elkövetkező évtizedekben megsokszorozódhat. A szélsőséges időjárási események (gyakori hőhullámok, frontok) növelik az egészségügyi kockázatokat a lakosság körében: gyakoribbá válhat a hőguta, idő előtti elhalálozás, az UVB sugárzás okozta rosszindulatú daganatos megbetegedések, a fokozódó pollenterhelés okozta allergiás megbetegedések. Ez utóbbi elsősorban a gyerekekre és az idősekre jelent nagy veszélyt. Franciaországban a 2003-as hőhullám 15 ezer fővel növelte a halálesetek számát a korábbi évek azonos időszakához képest.
Kapcsolódó cikkek: Az ember teszi tönkre a Földet >>> Világvége: megsülünk vagy megfagyunk? >>>
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
