Az üdítőipar lódításai

Reformtermékek között élünk. Az áruházak polcai roskadásig vannak különféle rostos, és tükrös tisztaságú, hazai vagy exotikus gyümölcsökből készült, 100% gyümölcstartalmú gyümölcslevekkel (juice), nektárokkal, light és egyéb üdítőitalokkal rakodva, mi pedig tanácstalanul ácsorgunk előttük. Vajon, melyik lenne a legjobb? A rostos egészségesebb, de magasabb a tápértéke, a light valóban nem hízlal, de gyümölcsöt még távolról sem látott. És akkor még nem beszéltünk az ásványvizekről, amelyek végeláthatatlan sora előtt leszünk csak igazán bizonytalanok. Nagy Ákosnéval, a Corvinus Egyetem (volt Kertészeti Egyetem) Borászati Tanszékének munkatársával beszélgettünk gyümölcslevekről és nektárokról, üdítőitalokról és ásványvizekről, hogy kiderítsük, mennyi igazság van a reklámok és a vevőcsalogató üdítőital címkék mögött? – Melyek azok az alkoholmentes italok, amelyek az egészséges életmód alapját képezhetik? – Az alkoholmentes italokat három csoportba soroljuk. 1. Gyümölcslevek és nektárok. Ide tartoznak azok a termékek, amelyek kizárólag gyümölcs-alapanyag felhasználásával készülnek. Ezek a 100%-os gyümölcslevek vagy juice-ok. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak a nektárok, amelyek minimum 50%-os gyümölcstartalommal rendelkeznek. Ezeket friss gyümölcsből vagy fizikai eljárással (pl. hőkezeléssel) tartósított alapanyagból (gyümölcslé vagy gyümölcsvelő sűrítményből) is elő lehet állítani. A gyümölcslevek táplálkozás-élettani szempontból a természetes gyümölcstartalmuk következtében igen értékesek, fogyasztásuk egészséges, de nem kifejezetten diétásak. Természetes gyümölcscukor és szőlőcukor tartalmuk a szervezet számára könnyen hasznosítható energiaforrás. Az 50 % gyümölcstartalmú gyümölcsnektár készíthető „hozzáadott cukor nélkül”vagy „csökkentett energiatartalmú”megjelöléssel is. Ez esetben az édes íz kialakítása érdekében nem adnak kristálycukrot a termékhez, a „csökkentett energiatartalmú” kifejezés pedig – amelyet gyakran helyettesítenek a nemzetközileg általánosan elfogadott „light” szócskával – azt jelenti, hogy az eredeti élelmiszerrel vagy hasonló termékekkel összehasonlítva, legalább 30 %-al csökkentették az energiatartalmát.

– A dobozos gyümölcslevek egészségesek? – A bennük található finom étkezési savak étvágygerjesztő vagy emésztést elősegítő hatással vannak a szervezetre. Mindemellett a bennük lévő gyümölcscukor vagy szőlőcukor olyan egyszerű cukor, amelyet a szervezet könnyen tud hasznosítani, ráadásul különféle vitaminokat is tartalmaznak. – Nem vesznek el a feldolgozás során? – A gyümölcs-alapanyag a feldolgozás során veszít a vitamintartalmából, de azért marad elegendő benne. Pontosan ezért nagy értéket jelentenek a frissen préselt gyümölcslevek a tartósítotthoz képest.  – Miért szükséges eljárásoknak alávetni az ásványvizeket? – Maga az Ásványvíz Rendelet megengedi, hogy a természetből-, forrásból feltörő vagy fúrt kútból származó vizeken különféle olyan eljárásokat alkalmazzanak, amelyek nem változtatják meg a víz eredeti ásványianyag összetételét és mennyiségét.. Pl. ha egy víz kénes, kellemetlenül büdös (mint a Parádfürdőn található Csevice forrás vize), akkor sűrített levegővel beindíthatnak olyan oxidációs folyamatokat, amely kiűzi vagy megköti ezeket a kellemetlen mellékízeket okozó anyagokat a vízből. – Mekkora az ásványvizek természetes szénsavtartalma?

– Ez változó. Van olyan ásványvíz, amely természetes módon tartalmaz szénsavat. Az ásványvizek többsége azonban szénsavmentes, un. csendes víz. A magyar fogyasztók többsége a szénsavas ásványvizet preferálja. Az 1 g / liternél nagyobb  szén-dioxid tartalmat érezzük érzékszervileg. Egy ásványvíz palackján a következőket olvashatjuk: szénsavmentes verzióban 0 g / liter, a csendes változatban 3 g / liter, míg a szénsavas ásványvizekben 6 g / liter szén-dioxid található. Ez természetes módon a legtöbb vízben nincs benne. Szaturálással kerül bele, azaz élelmiszeripari szén-dioxid gázt buborékoltatnak a vízbe, azt nyeletik el, hogy kellemesebb legyen az íze. – Pusztán az íz kedvéért történik mindez? – Nem teljesen. A szén-dioxidnak a zpalackozott ásványvíz  eltarthatóságban is nagy szerepe van, hiszen az ásványvíz nem steril, tehát nem abszolút csíramentes víz. Természetes mikroflórával rendelkezik, amely savas közegben, a légköri nyomásnál magasabb nyomás értéken  nem, vagy kevésbé szaporodik, azaz a víz nem tud megromlani. Frissebb, üdébb marad az a víz, amely széndioxidot tartalmaz. – Milyen kötelezettségei vannak a gyártónak az üdítőitalon szereplő címkével kapcsolatban? Mi az, amit kötelezően fel kell tüntetnie és mi az, amit illene, de senki nem teszi? – Elvileg a gyártó teljes körű kötelezettséget vállal a terméke iránt. Régebben az OÉTI (Országos Élelmezésügyi és Táplálkozástudományi Intézet) vizsgálta a termékeket, és a forgalomba hozatalhoz engedélyt adott. Ez megszűnt. Azóta a gyártó felelőssége, hogy mit juttat el a fogyasztóhoz. A feltüntetési kötelezettség mindarra vonatkozik, ami a fogyasztó egészségével összefügg. A megnevezésnek pontosan takarnia kell a palack tartalmát, minőségét, összetevőit. Fel kell tüntetnie azokat az adalékanyagokat, amelyeket a termékhez a jobb minőség vagy íz érdekében hozzáadtak. – Mit kell tudnunk az E-számmal ellátott adalékanyagokról? – A fogyasztóvédők gyakran küzdenek az E-számokkal jelölt adalékanyagok alkalmazása ellen, és talán lehet is alapja a dolognak, de azért ne felejtsük el, hogy minden adalékanyagot, így például a citromsavat is E-számmal jelölik. Több száz engedélyezett adalékanyagot használnak ma az üzemekben. Egy biztos: ezeket az anyagokat nagyon szigorúan ellenőrzik. A forgalomban lévő adalékanyagok az Egészségügyi Minisztérium pozitív szakvéleménye alapján az OÉTI- engedélyével kerülhettek a piacra. – Ellenőrzik a forgalomban lévő üdítőitalokat? – Igen, az Országos Élelmezésügyi és Táplálkozástudományi Intézet. Szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végeznek, a fogyasztóvédők pedig mintákat vásárolnak a kereskedelmi forgalomból és bevizsgáltatják. Nem marad más, meg kell bíznunk a gyártókban – ameddig az ellenkezője ki nem derül.