Tavasszal és nyáron sok időt töltünk a szabadban. A biztonságos kiránduláshoz viszont szem előtt kell tartani az erdő ragadozóját, a kullancsot. Hazánkban ugyanis minden negyedik állat fertőzött.
A volt Szovjetunió távol-keleti területein már 1932-ben megfigyeltek egy nagy halálozással járó központi idegrendszeri betegséget, amelyet a tünetei alapján rendkívül súlyos influenzaként könyveltek el. Kezdetben azt hitték, hogy a kór cseppfertőzéssel emberről emberre terjed. Mivel az esetek leginkább nyáron jelentkeztek, a melegnek, a napsütésnek is szerepet tulajdonítottak a kialakulásában. Néhány év és két tudományos expedíció kellett ahhoz, hogy megtalálják a titokzatos betegség valódi okát, az új vírust és közvetítőjét, a fertőzött kullancsokat. A kullancscsípésre leginkább sűrű bozótos területeken és a lombos erdőkben számíthatunk. Az Országos Epidemiológiai Központ statisztikái szerint az 1980-as években és a kilencvenes évek közepéig évente átlagosan 250-280 kullancs terjesztette vírusos agyhártya és agyvelőgyulladásos esetet regisztráltak. 1997-ben 107 beteget jelentettek. Először 1998-ban csökkent a fertőzöttek száma száz alá, 1999-ben pedig „mindössze” 58 esetet találtak. Az nem tudható, vajon mi állhat az örvendetes csökkenés mögött, a szakemberek szerint ebben biológiai, időjárási okok éppúgy szerepet játszhatnak, mint a védőoltás elterjedése. Ez utóbbi a legbiztosabb módja a védekezésnek, de az sem árt, ha odafigyelünk arra, hol kirándulunk: kerüljük a kullancs kedvelte helyeket, azaz a bozótokat, vadállatok járta legelőket, az etetőhelyek környékét. Pihenéshez mindig terítsünk a földre pokrócot. Mivel kullancscsípésre leginkább a magas füves, sűrű bozótos területeken és a lombos erdőkben számíthatunk, a kockázatot a megfelelő öltözékkel is csökkenteni lehet. Ajánlatos a lötyögő nadrágszárat a zokniba, az inget a nadrágba tűrni, hogy ne tudjon se bejutni, sem belül felmászni a parazita. A galléros, hosszú ujjú ingek biztonságosabbak, de ügyeljünk arra is, hogy ne a beakadást segítő bolyhos anyagból valót válasszuk a bóklászáshoz. A kullancsriasztó kenőcs, spray jó szolgálatot tehet. Érdemes még a ruhánkat is befújni vele, figyelembe véve, hogy hatása csak két-három óráig tart. A kirándulás végén vizsgáljuk át egész testünket, a levetett ruhadarabokat pedig rázzuk ki. Erre azért is szükség van, mert a kullancscsípés egyik nagy hátránya, hogy nem fájdalmas, ezért sokszor észre sem vesszük a betolakodót. A Lyme-kór egyetlen más betegségnél sem észlelhető tünete az úgynevezett Lyme-folt: a csípés helyétől körkörösen terjedő, kokárdaszerű bőrgyulladás.
Tévhitek a kullancsokról
A kullancs a fákról pottyan az emberre A közhiedelemmel ellentétben a kullancsok nem a magasból vetik magukat áldozatukra, hanem a fűszálakon, a bokrok levelein várakoznak. Egy-másfél méternél magasabbról igen ritkán kerül a felnőtt emberre kullancs, a gyerekeket éppen ebben a magasságban a fejükön éri leggyakrabban a csípés. Öltözködés A kullancs fénykerülő, ezért fedetlen területen ritkán csíp és nem is tud észrevétlenül a hajlatokba kerülni. A hosszú nadrág, betűrve és a hosszú ujjú ing biztonságosabb az erdőben, de így is mindenképp fújjuk be magunkat kullancs-riasztóval! A D-vitamin erőteljes szaga elriasztja a kullancsokat Makacsul tartja magát ez a nézet, így egyesek már a kirándulás vagy nyaralás előtt szedni kezdik. A tétel azonban tudományosan nincsen bizonyítva, ugyanakkor megalapozatlan biztonságérzetet kelt, ezért inkább káros, mint hasznos. A háziállatokról a kullancs átmászik az emberre A már megtapadt kullancs nem hagyja ott áldozatát. Veszélyt csak addig jelent, amíg jó helyet keresve bolyong az állat szőrében. Lyme fotó: http://www.lyme.hu
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
