Hét csoda a világ körül

Az ókori hét csodát egy szidóni görög költő és utazó, Antipatrosz gyűjtötte egybe a Földközi-tenger vidékéről, s ezt a hét nagyszerű építményt tekintik napjainkban is az ókori világ legkiemelkedőbb építményeinek. Az ókori csodák közül hat mára elpusztult. A szervezők most azt szeretnék, ha korunkban is úgy tekinthetne az emberiség bizonyos építményekre, mint a világ csodáira, s a legszélesebb nyilvánosság előtt dőljön el, melyek lennének ezek. A listára korábban több millió ember építmények tömegét javasolta világszerte, ezek közül 77 került egy szakértői testület elé. A világhírű építészekből álló hétfős zsűri szűkítette huszonegyre az építmények körét. A nyerő huszonegyből kimaradt a 33. helyre sorolt magyar Országház is olyan műemlékekkel együtt, mint a pisai ferde torony, a Szent Péter bazilika, a Big Ben, vagy a pekingi tiltott város.

Tadzs Mahal

Az 1983-ban világörökségi védettséget elnyerő agrai mauzóleum fehérmárvány tömbje egyike a világ leglenyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tádzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahán sah, fővárosa, Agra közelében, amely ekkor a muszlim Mogul Birodalom fővárosa volt. Az ötödik mogul császár rajongva szeretett felesége, Mumtaz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt és a monda szerint annak elkészültekor megvakíttatta az építészt, hogy még egyszer ilyen csodálatos építményt ne alkothasson. A tökéletes szimmetriájú Tadzs alaprajza egy 57×57 méteres négyzet, ami azonban a levágott sarkok miatt szabálytalan nyolcszöget formál. Külső és belső díszítéséhez összesen 28-féle drága- és féldrágakövet használtak fel.

Akropolisz

A görög főváros szívében, az Attikai síkságból kiemelkedő Szent Szikláról néz le a városra az Akropolisz épületegyüttes. A körülbelöl százötven méter magas, lapos sziklán már a mükénéi korban, az i.e. VI. században is állt templomegyüttes, de az Athént megszálló perzsa hódítók i.e. 480-ban elpusztították a mészkőből épített, dór stílusú épületeket. Az Akropoliszt Pheidiász, a legtöbbre tartott ókori szobrász és két híres görög építész, Iktinosz és Kallikratész tervezte, Athén városának első embere, Periklész kérésére. A komplexum több nagy márvány templomból áll, ezek közül a legnagyobb a Pallasz Athéné tiszteletére emelt Parthenón. Az Akropolisz 1987 óta a Világörökség része, évente több millió turista keresi fel, bár a 19. század vége óta zajló restaurálási munkálatok miatt a belsejét nem lehet megtekinteni.

Eiffel-torony

Sokak szerint nem csak a francia főváros, hanem egész Európa jelképe Gustav Eiffel francia mérnök remekműve, a 19. század végén emelt Eiffel-torony. A torony építéséhez 1887. január 28-án fogtak hozzá, és két év, két hónap és öt nap múlva készültek el vele. A torony fémszerkezetéhez 7300 tonna tiszta acélt használtak fel, a 18 ezer fémdarabot 2,5 millió szegeccsel rögzítették egymáshoz, az építmény teljes tömege több mint tízezer tonna. Mire elkészült, az Eiffel-torony 300 méter magasba nyúlt, kora legmagasabb épületeként. Az építményben 1710 lépcsőfok vezet a a harmadik kilátószintig, de több liftet is beépítettek a látogatók kényelmét szem előtt tartva. Az épület a mai napig Európa leghíresebb látványossága, évente hétmillióan válallkoznak rá, hogy megmásszák a kilátóig vezető lépcsőket.

Sydney-i Operaház

A tervezettnél kétszer tovább – 14 évig – tartott felépíteni a tervezettnél tizenötször többe – 102 millió dollárba, azaz csaknem 20 milliárd forintba – kerülő Sydney Operaházat, de a jelek szerint így is megérte. Az Ausztrália jelképévé váló épületet a dán Jorn Utzon tervezte, vitorlákat – rossz nyelvek szerint kagylóhéjakat – ábrázoló tetőszerkezete a tengert szimbolizálja. Ezer helyiség található benne, ebből öt színházterem, öt próbastúdió, hatvan öltöző, két főcsarnok, négy étterem és számos ajándékbolt. A híres tetőszerkezet 2194, egyenként 15 tonnás betonelemből áll, amiket 350 kilométernyi acélkábel tart össze – a 32 betonoszlopon nyugvó tető 27 ezer tonnát nyom, az épület maga 160 ezer tonnás. A teljes gőzzel üzemelő operaház egy 25 ezer fős város energiaigényét emészti fel naponta.

Húsvét-szigeti szobrok

A Húsvét-sziget, azaz az őslakosok nyelvén Rapa Nui, a Világ Közepének titokzatos szobrait háromszáz éve ismeri az emberiség, mégis vajmi keveset tudunk a titokzatos moai-nak is nevezett szobrokról és a kultúráról, amely emelte őket. A valamikor 1100 és 1600 között készült óriásszobrokból 887 jelenleg tartanak számon a kutatók, de időről időre találnak újabb, főként befejezetlen szobrokat, így a tényleges számuk elérheti meghaladhatja az ezret is. A szobrok mindegyike több tíz tonnát nyom, a legnagyobb, még álló moai tíz méter magas és körülbelül nyolcvantonnás. A szobrok az emberi pusztítás emlékművei is: a szigetet teljesen tönkretették lakosai. A sok száz szobor készítéséhez ugyanis minden fát kivágtak így végül a sziget földje terméketlenné vált és a szobrokat teremtő civilizáció összeomlott.

Gízai Piramisok

Kairó közelében emelkedik az égre a gízai síkságon a három Nagy Piramis, Hufu (Kheopsz), Hafré és Menkauré síremléke. A legnagyobb közülük Hufu piramisa, amelynek építéséhez körülbelül 2,4 millió kőtömböt kellett kifaragni és a helyszínre szállítani. A nagy piramis 6,4 millió tonnát nyom és 146 méter magas, így egyben a világ egyik legnagyobb magában álló építménye. Máig rejtély, hogy az időszámításunk előtt 2500 körül készült Nagy Piramist hogyan építették fel. Hérodotosz görög történetíró szerint az építkezésen százezer rabszolga dolgozott. A gúlát simára csiszolt, hófehér mészkőlapokkal burkolták be, a piramis csúcsát pedig valószínűleg ezüstötvözettel burkolták be. A burkolat mára csaknem teljesen eltűnt, de a piramist az elmúlt 4500 év sem tudta elpusztítani.

Budapesti Országház

A modern világ hét csodájáról tartott szavazáson előkelő 33. helyezést ért el a budapesti Országház épülete és egyben a magyarországi szavazás első helyét is elnyerte, megelőzve a Lánchidat, a Pannonhalmi Apátság épületét, vagy az esztergomi bazilikát. Budapest legismertebb és a turisták által legkedveltebb épülete a dualizmus korában épült Steindl Imre tervei alapján. Az építkezés során átlagosan ezer ember dolgozott, 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kiló aranyat használtak fel. Maga az épület 268 méter hosszú, 123 méter széles és 96 méter magas. Kívül és belül összesen 242 szobor van a falakon. A nyolcvanas évek végétől folyik felújítása, gyakrolatilag vég nélkül, mivel a légszennyezés következtében fehér mészkőfaragványai és szobrai gyorsabban károsodnak, mint ahogy restaurálni lehetne őket.

Kínai Nagy Fal

Nem létezik olyan kategória amelyben nem a kínai Nagy fal vinné el a pálmát. Ez a világ leghosszabb, legsúlyosabb épülete, ennek építése tartott a legtovább és ezen dolgozott a legtöbb ember a világ eddigi történelmében. Mivel a fal nem összefüggő építmény, pontos hosszát nem lehet megállapítani, a becslések 3 000-10 000 kilométer között ingadoznak. A Kína északi részét védelmező erődítmény és falrendszert időszámításunk előtt 210-ben kezdte meg Csin Si Huang-ti császár – akinek síremlékét a legendás agyaghadsereg védte. A ma látható falszakaszokat a 14. és 17. század között uralkodó Ming dinasztia korában emelték. Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter, tetejénél pedig 4-5 méter. Egyenlő távolságban bástyák tagolják, melyeken már a Ming korban kezdetleges tűzfegyvereket helyeztek el.