Zarándokút Székelyföld szívébe

A Székelyföld szívébe vezető utak közül a legnépszerűbb Déva vára felé vezet. A közel nyolcvanezres város Hunyad megye székhelye. A 13. század dokumentumai már említik az 1849. augusztus 12-én egy lőporos hordó felrobbanása következtében beomlott fellegvárat. A 371 méter magas hegytetőn álló várromhoz nem kis erőfeszítéssel lehet csak feljutni a meredek ösvényeken. Aki mégis megteszi, láthatja a történelmi városrész impozáns épületeivel és a modern lakóteleppel kissé eklektikus város látképét. Aki ezt az utat választja a csíki vidék felé, minden bizonnyal elidőz egy keveset Gyulafehérváron. Erdély történelmi fővárosa ma egy 71 ezres nagyváros. Traianus császár a dákokkal vívott győztes háborúja után ezen a helyen jelölte ki a Dáciát ellenőrző katonai és közigazgatási kormányzat helyét. Ha a vár parkolójában van helyünk a közlekedés legelemibb szabályaira is fittyet hányó Dácia személyautók, furgonok és kabriók különböző generációi között, akkor semmi akadálya a 70 hektáros várterület megtekintésének. Különleges látnivalót kínál a római katolikus székesegyház, és a fejedelmi palota is. Ha még mindig nem teltünk be a vársétákkal, akkor feltétlenül nézzünk szét a segesvári műemlék-rengetegben. Az Óratorony alatti főkapun mehetünk fel a várba, amelynek falai közel egy kilométer hosszúak. Több egykori kézműves, iparos és polgári ház homlokzatát renoválták, ugyanakkor meglepő módon két diszkó is dübörög az egykor fejedelmi mulatságoknak otthont adó épületegyüttesben. A Szűz Mária-kolostortemplom és az evangélikus vártemplom mellett érdekes látnivalót kínál Drakula gróf egykori háza is, amelynek előterében hangulatos terasz várja a kortyolgatni vágyókat…

Szikla, fenyő, pezsgőfürdő

A pünkösdi zarándoklat napjaiban szinte lehetetlen szállást találni Csíkszeredán. A virrasztóknak persze nem is kell, de egy többnapos túra során néha nem árt egy biztos szálláshely. Az útikönyvek bátran ajánlják Tusnádfürdőt, a Monarchia egykori elegáns fürdőhelyét. A hetvenes években a turizmus fejlesztése címszó alatt a fürdőtelepet átépítették, s mitagadás, érezhető a kommunizmus barbarizmusa. A kempingben mindenesetre van melegvíz és esténként egy kéttagú „szintetizátor-zenekar” nyomja a hetvenes és nyolcvanas évek magyar slágereit a polgármesteri hivatal dolgozóinak. Aki inkább fürdőt venne, azt várja a borvizes szabadtéri strand. Ez tulajdonképpen két közepes méretű hideg ásványvizes medence, amelyet vörösre festett a színes ásvány. A medencében inkább pancsolgatni és hűsölni lehet, mint úszni. A pezsgőfürdőhöz mindenképpen szükség van egy üveg pezsgőre is. A hegyek oldalát beborító fenyők és kiugró sziklacsúcsok között kanyargó úton érkeznek el a modernkori zarándokok Csíkszeredára, a Székelyföld meghatározó szellemi és kulturális fellegvárába. Hargita megye közigazgatási központjában 2001-ben nyílt meg a Sapentita Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az első csak magyar szakokból álló felsőoktatási intézmény. Ennek megfelelően rengeteg fiatal él az ötvenezres városban, s alighanem ez a titka a kávéházi teraszok kellemes hangulatának.

Búcsú, ima, koldusok

Innen vezet az út Csíksomlyóra, a székelyek és csángók vallási központjába. Minden évben több tízezres tömeg hömpölyög az árusok sátorvárosa között a kegytemplom felé. Sajnálatos jelenség, hogy a kézművesek remekei mellett egyre több a bóvlit áruló „piacos” is a búcsúban. Emellett elkeserítő a tízméterenként pár lejért vagy forintért könyörgő koldusgyerek látványa. Mindezt némileg ellensúlyozza csak a keresztaljaknak nevezett zarándokcsoportok felvonulása. A zarándokokat a kegyhely őrzői, a Szent István királyról nevezett erdélyi ferences rendtartomány csíksomlyói rendházának lakói fogadják. A kisbazilika jelvényét, a római harci zászlóra emlékeztető labarumot a csíkszeredai Segítő Mária római katolikus gimnázium diákjai viszik. Legutóbb a Kis-Somlyó hegyi domboldalon található, Makovecz Imre tervezte Hármas-halom színpadon Jakubinyi György érsek celebrálta a szentmisét. A kissé túlpolitizált beszéd helyett azonban a lelki feltöltődés igazi élményét az akár ötven kilométeres zarándokutat gyalog is vállaló keresztaljak tagjai és a székely kapukban régi ismerősként integető magyarok adták. A csíksomlyói búcsú másnapján számtalan magyar turistabusz fordult meg Gyergyószentmiklóson és a pár kilométerre fekvő Gyilkos-tónál. A fenyvesek közt megcsillanó tó különleges élményt nyújt, hiszen egy 1832-ben bekövetkezett hegyomlás eltorlaszolta a völgyet, amely ma a tó medre. A hajdani erdő facsonkjai ma is láthatók még, bár a vízfelszín évről-évre szűkül. Az út további szakasza a Békás-patakot beszorító, égbenyúló sziklák között vezet a szorosba. A Békás-szoroson átvezető úton mégsem a magasság, hanem az irdatlan autóforgalom miatt életveszélyes a gyalogséta. A Szent-Anna tó hasonló szépséget és veszélyt rejt, hiszen a vulkanikus kráterben fekvő természetes víz szinte minden évben követel emberáldozatot.

A történelem főutcáján

Ha délnek érkeztünk erre a vidékre, akkor visszafelé érdemes észak felé venni az irányt. Székelyudvarhelyen és környékén gyönyörű székely kapuk mesélnek a gazdag múltról, az iskolaváros pedig templomaival és műemlék épületeivel nyűgözi le a látogatót. Kihagyhatatlan állomás Korond, Székelyföld legjelentősebb fazekas központja. Az egész falu egy végtelennek tűnő kirakodóvásár, ahol a korondi kerámián kívül Székelyföld többi részéről származó népművészeti tárgyakat is árulnak. Bár az üzletek választéka nem nagyon különbözik egymástól – és sokhelyütt a giccs is megjelenik – kitartó kereséssel értékes „kincsekre” bukkanhatunk a „székelyföldi történelem főutcáján”. A következő állomás nem lehet más, csak a Szováta melletti sóvidék fő látványossága: Parajd. Rozzant autóbusz szállítja a turistákat a bánya belsejébe, ahová szívbetegeknek és klausztrofóbiásoknak nem ajánlatos a bemenet. A holdbéli tájra emlékeztető sóbánya üregei játszóteret és ökumenikus templomot is rejtenek. A hideg bánya után felüdülést jelenthet a szovátai Medve-tó, amelynek lagúnája megőrizte az egykori tenger leülepedett sóját. Így nemcsak úszni könnyű vízében, hanem gyógyászati lehetőségeket is rejt magában. Marosvásárhelyen már biztosan nem találkozunk medvével, viszont megcsodálhatjuk a látnivalóban bővelkedő főteret, a református, a katolikus és a vártemplomot. A Zsolnay majolikacsempe fedte Kultúrpalotát, valamint a Nemzeti Színház épületét. Utunk végső állomása lehet Kolozsvár a csodálatos Szent Mihály-templommal, a Bánffy-palotával, Bocskai és Hunyadi Mátyás szülőházával. Tény, hogy a katolikus templom mellé ortodox templomot építettek, hogy Mátyás szülőházán a magyar felirat alig látható, amíg a román nyelvű fényesre suvickolt, s hogy évtizede keresik a dák emlékeket a föld felszíne alatt. Mindezzel együtt válik csak világossá, hogy a vallási indíttatáson túl miért is keresik fel százezrek Csíksomlyót minden évben Pünkösd szombatján.