Egy kicsi jóga mindenkinek kell!

– A legtöbb embernek csak sejtései vannak a jógáról. Hogyan tudnád összefoglalni, mire jó? Gyógyításra? Mozgásra? Meditálásra? – A jóga egy bölcseleti rendszer. Az emberek nehezen fogadják el azt, hogy valami mindenre jó, mert azt olyan csodaszernek tartják, ami valójában semmire sem jó. Pedig a jóga éppen ilyen. Létezik testi, energetikai, lelki, szellemi és társadalmi szintje. Aki elkezd jógázni, rövid időn belül változni fog. Mindegy, hogy melyik szinten megy végbe először a változás (hogy a fizikai állapota, a gondolkodásmódja, a szemlélete, az érzelmei vagy az ellenálló képessége változik), mert mindenképpen jobb emberré válik tőle.

– Hogyan észlelhető ez a változás? – A test megnyílik. Aki merev volt, hajlékonyabb lesz, könnyebben el tudja végezni a gyakorlatokat. És ahogy kinyílik a test, úgy nyílik ki a tudat is. Ha az ember szorgalmas gyakorlással megerősíti az akaraterejét, és látja, hogy fejlődik, akkor a bátorsága és az önbizalma is megnő és nyitottabb lesz mindenre. Olyan dolgokat tapasztal meg, amelyekről korábban azt gondolta, soha nem lenne rá képes – ezáltal legyőzi a kishitűségét. – Párhuzamosan működnek? – Pontosan. Látsz egy mozdulatot, ami látszólag a testi szintre hat, pedig valójában sokkal finomabb rétegek vannak mögötte. Akkor is, ha ezek a folyamatok kezdetben még nem tudatosak. – Mennyi idő után érezhető az eredmény? – Bizonyos eredmények azonnal jelentkeznek, mélyreható változást több éves helyes gyakorlás által érhetünk el. A kérdés az, hogy mennyit és hogyan gyakorol az illető. – Nem árthat a gyakorlás? Ha például valaki túlzásba viszi… – Nem lehet túlzásba vinni, de nem mindegy, ki hogyan jógázik. Rendszeres rossz gyakorlással negatív eredményt érhetünk el. Klasszikus példa a fejállás, amely során sok embernek megfájdul a nyaka, holott az elnevezésnek ellentmondva valójában az alkarjukra kellene a súlyt terhelni. A fej is leér, de az alkarokon nyugszik a test. Nem vagyunk természeti népek, akik a fejükön hatalmas súlyokat cipelnek, ezért a nyakunk gyenge. Rákerül egy 60-80 kilós test, és ha az alkarok nem tartják, a teljes súly a gyenge nyakizmokra, csigolyákra terhelődik. – Tehát nem szabad otthon, egyedül jógázni. – Dehogynem. Legjobban persze folyamatos tanári felügyelet mellett működik. Még azok is tanárhoz járnak, akik 20-30 éve jógáznak. A csoportos gyakorlás mellett otthon lehet és kell is gyakorolni, ám évek, évtizedek kellenek ahhoz, hogy teljesen önállóan, otthon, biztonsággal gyakoroljon az ember.

  – Mikor jelenthetjük ki, hogy már mindent megtanultunk? – Soha. Egy élet is kevés ahhoz, hogy a jóga mélységét elsajátítsuk. Mindig van hatékonyabb, újabb és jobb gyakorlat, amit meg lehet tanulni, és amitől fejlődünk, magasabb szint, amire juthatunk. – …és aki nem tudja megcsinálni a nehezebb feladatokat? – Mindent meg lehet tanulni, ez a lényeg. Ha valami nem megy, akkor nem az a megoldás, hogy kijelentjük: én ezt nem tudtam régen sem megcsinálni, és most sem megy. El kell kezdeni gyakorolni, és előbb-utóbb megtanuljuk. Ez (is) a gondolkodásmódbéli változás. Sikerülni fognak azok a feladatok, amelyek korábban nem mentek, és így ezt az élményt át tudod tenni egy másik gyakorlatba is, és az is sikerülni fog. Megnő az önbizalmad, és elhiszed, képes vagy arra, hogy megcsináld. – Gyerekek, felnőttek és idősek egyaránt jógázhatnak? – Felnőtteknek mindenképp, a gyerekeknek viszont annyira nem javallott, számukra egyfajta gyermekjóga tartható. Az ő figyelmük még teljesen más, mint egy felnőtté. Túl mozgékonyak, és nem képesek hosszasan egy dologra összpontosítani. 14-16 éves kortól azonban el lehet kezdeni az alapok elsajátítását. – Milyen eredetű a jóga? – Indiai. A legrégebbi, fennmaradt tárgyi bizonyíték egy körülbelül 6000 éves pecsétnyomó (természetesen a jóga ennél sokkal régebbi), amely egy lótuszülésben levő embert ábrázol. A legendák szerint a jóga tanát Siva, az indiai szentháromság egyik tagja adta át az embereknek. – Mennyit kellene minimum jógáznunk, hogy egészségesek legyünk? – Hetente 2x 1,5 órát vagy amennyit be tud valaki vállalni. A rendszeresség fontos, hosszú távon a napi gyakorlás ajánlott.

– Sokan azt mondják, fogytak, mióta jógáznak. – Igen, ez így van – annak ellenére, hogy semmilyen táplálkozási tanácsot nem adok a tanítványaimnak, hacsak nem kérik. A jóga magába foglal bizonyos étkezési elveket. Leginkább a nyers, növényi étrendet javasolják, ez és a gyakorlás ráébreszt valódi szükségleteinkre. Az étvágyat felváltja egy olyan éhség, mely jelzi, mire van szüksége a szervezetnek, nem pedig egy élmény, egy illat vagy egy reklám hatására, egyfajta pavlovi reflexet követően kezdünk el enni. A helyi zsírégetéssel szemben, bár az sem lebecsülendő, mélyrehatóbb változást érünk el: megváltozik az anyagcsere, ez a fogyás főbb oka. – Éveken át küzdősportokkal foglalkoztál. Miért váltottál? – Szerettem volna továbblépni, mivel a küzdősportokban, harcművészetekben nem találtam meg azt, amit kerestem. – Mit kerestél? – A harcművészetben az ember a hasi csakrájára támaszkodik, amiben erőteljesen ott van a versengés és a győzni akarás. Bennem nem okozott jó érzést, hogy az edzőtársaimat össze-vissza rúgtam, és fájdalmat okoztam nekik. A sok sérülés szintén nem tetszett. A jóga egészen más: a szívközpontra összpontosít, ami a szeretetről és egymás segítéséről, együttműködésről szól. További információ: Szurja