Időutazás múltba és jövőbe

Az elméleti fizikusok szerint akkor fog eldőlni, hogy lehet-e az időben utazni, ha sikerül egyesíteni a relativitáselméletet a kvantummechanikával. Ám egyelőre sajnos reménytelennek tűnik a két elméleti rendszer „összehegesztése”. Meg lehet tenni a téteket, ki-ki fogadhat az időutazás mellett vagy ellen, hisz a tudomány jelenlegi állása szerint az időutazás továbbra is nyitott kérdés. Bár Stephen Hawking egyik szellemes megjegyzése némileg visszaveti a merész ábrándokat. A világ alighanem legnagyobb élő elméleti fizikusa szerint: korunkat bizony nem árasztják el a jövőből érkező turisták.

Hidak és terek

Nemrég újabb csapás érte az időutazásban bizakodókat világ-szerte. Két amerikai fizikus, Roman Buniy és Stephen Hsu tanulmányt tett közzé az időutazást elméletileg lehetővé tevő féreglyukakról. A két tudós végkövetkeztetése, hogy az időutazók igencsak pórul járnának a féreglyukban. A féreglyukakat 1935-ben fedezte fel Albert Einstein és Nathan Rosen. A két fizikus úgy vélte, hogy az általános relativitáselmélet megenged úgynevezett hidakat, amelyek a meggörbült tér két távoli végét kötik öszsze. Ezeket a hidakat nevezték el később féreglyukaknak vagy féregjáratoknak.

Féreglyukak

Ha a teret egy A4-es papírlapnak képzeljük el, és ezt félbehajtjuk, majd az egymásra simuló két véget tűvel átszúrjuk, megkapjuk a féreglyuk pontos modelljét. Stephen Hawking szerint a csőszerű tér-idő tartomány csupán néhány millió kilométer hosszú lenne. Ám ez sok billió kilométer megspórolását tenné lehetővé. És az időutazást. Korábban leszögezték a tudósok, hogy az emberi használatra alkalmas féreglyuk létrehozásához több energia kellene, mint amennyit a Nap valaha is termelni képes. Ám egy mikroszkopikus féregjáratot, amellyel információkat lehetne a múltba vagy a jövőbe juttatni, elméleti alapon már létre lehet hozni.

Nagypapa-paradoxon

Rendkívül bosszantók még az úgynevezett nagypapa-paradoxon kölönféle változatai is. A klasszikus példa úgy szól, hogy mi történik akkor, ha valaki viszszamegy az időben, és megöli a saját nagyapját. Netán párhuzamos világok jönnek létre? Vagy eleve kizárt, hogy eltegye láb alól az öreget? Egy másik változat szerint  valaki előbb érkezik meg, mint hogy elindult. Vagy: az indulásnál előbb megérkező űrhajót felrobbantják. Ezek a kérdések valódi problémákat jelentenek az elméleti fizikusok számára. Ugyanis a féreglyukak, ha létrehoznák őket, valóban lehetővé tennék az efféle képtelen helyzeteket. 

Tér-idő hurkok

Az időutazás valódi lehetőségének kérdése azóta tartja izgalomban az emberiséget, amióta Einstein 1905-ben és 1915-ben közzétette a speciális és az általános relativitáselméletet. Einstein kimutatta, hogy egy álló megfigyelőhöz képest a gyorsan mozgó tárgy számára az idő lassabban halad. Ha például egy óra fénysebességgel száguldana, másodpercmutatója jóformán megállna. Ez a felfedezés azonban csak a jövőbe történő időutazás lehetőségét jelenti. Einstein másik felfedezése az volt, hogy az erős gravitáció képes meggörbíteni a teret. Akár annyira is, hogy tér-idő hurkok is létrejöhetnek. A jelenlegi ismeretek szerint ilyen hatalmas gravitációval a fekete lyukak rendelkeznek. Hamar bebizonyították, hogy a fekete lyuk mindent örökre elnyel, ami belekerül. Ám Roy Kerr kiszámította: egy forgó fekete lyukon elvileg át lehetne jutni egy másik helyre és időbe.