Sosem jöve el a világnak az ő végezete

Kutatók szerint az egyiptomiak vészjósló üzeneteiket a piramisokban rejtették el. A három gizai piramis elhelyezkedése az Orion-öv olyan összefüggését mutatja, ami csak időszámításunk előtt 10 450-ben, a tavaszi napéjegyenlőség idején állt úgy, hogy a Neptunusz, az Uránusz, a Vénusz, a Mars és a Merkúr is egy vonalba kerüljön a Földdel.

Ezer éve találgatják

Ponori Thewrewk (ejtsd: Török) Aurél neves magyar csillagász, a Csillagok a Bibliában című könyv szerzője azonban mindezeket tudományos alapon cáfolja. Szerinte a Földre és a bolygókra vonatkozó eseményeket előre jelezni csakis csillagászok tudnak. Az asztrológus Nostradamus jóslatai (1555-ben!) közül azért egyet ő is igazol. A jóslat így szól: ?1999-ben, a hetedik hónapban eljövend az égből a rémület nagy királya”.

– 1999. augusztus 11-én valóban volt egy egész Európára kiterjedő napfogyatkozás – mondja Ponori Thewrewk Aurél. – A dátumok közötti apró eltérést az akkor használatos Juliánusz-naptár, és a mai Gergely-naptár különbsége okozza. A teljes napfogyatkozás az emberiség történetében mindig rémületet keltett. Ilyenkor az emberek befedték a kutakat, hogy el ne mérgeződjön az ivóvíz, sokan öngyilkosok lettek. Ha Nostradamus egyik jóslata így beigazolódik, akkor a földön kívüli civilizációk létezésében is hihetnénk, mert azt is írja: ?Húsz meg kétszer tizenhatban az egek tudása a bolygóra látogat, nagy öröm közepedte. A betegség, pestis, az éhínség eltűnik.”  Nem tudok róla, hogy csillagászatilag valami rendkívüli történne ebben az időben. 2040-ben azonban valóban lesz ?nagybolygó együttállás” a Naprendszerben, de ez nem okoz változást a Föld életében. Az űrkutatók pedig évek óta figyelik a kozmoszt. A nagy hallgatás azt mutatja, hogy nincs közelünkben értelmes, fejlett technikával rendelkező civilizáció. Ha létezne valahol, az annyira távol van, hogy az jelenleg még az elektromágneses sugárzás számára is elérhetetlen. A világvégét egyébként már István király idején 1000-re is megjósolták, de volt ilyen pánik az ezerötszázas években, később az utolsó napot 1932-re, majd 1962. február 7-re tették, mégis itt vagyunk. Mostanában vannak, akik szerint 2040. szeptember 8-án lesz az utolsó nap. – A Biblia is tele van jóslatokkal. – Valóban, de hogy ezek beválnak-e vagy sem, az talány. Én akár egy pakli kártyából, a kályha csempéjéből, a piramis folyosórendszeréből kiolvasom a világtörténelmet. Csak fantázia kell hozzá. Ezeknek semmi köze a valósághoz. Madách Imre is mondogatta korának tudományos igazságát: ?négyezred év után a Nap kihűl, növényeket nem szül többé a Föld”. Azért hittek ilyeneket, mert sokáig nem tudták, a Nap, hogyan képes évezredek óta sugározni a fényt, a meleget anélkül, hogy elfogyna. Az atomenergia csak a harmincas években lett ismert. – Csak nem azt mondja, hogy egy reaktor van a fejünk felett? – De igen, csak nem a hagyományos értelemben vett reaktor, melyben a folyamat során nehezebb atommagot könnyebbre tördelnek szét, s közben energiát nyernek. Az úgynevezett fissziós energia könnyű elemekből (mint a hidrogén) nehezebb elemeket gyárt, s eközben igen nagy energia keletkezik. 1938-ban mondták ki először, hogy a Nap úgy szerez magának energiát, hogy a belsejében levő űrben a nagy nyomáson és hőmérsékleten lévő hidrogén, bizonyos folyamatok során, héliummá alakul. Ha a Nap a belsejében levő összes hidrogénjét átalakította héliummá, akkor megszűnik a belső energiatermelés. Bonyolult magfizikai áttételek után a Nap egy pillanatra kitágul, és ez a tágulat akkora helyet foglalhat el, hogy a Merkúr, a Vénusz, esetleg még a Föld is beleesne. Ha ez bekövetkezik, akkor tényleg elmondhatjuk, hogy eljött ?ama végső harag napja, ami a világot tűznek adja”.

– Még soha nem esett meg önnel, hogy egy-egy jóslat megrémítette, vagy legalább igazán elgondolkodtatta? – Egyszer már összeírtam, milyen jóslatok foglalkoztatják az embereket: más égitestekkel való összeütközés, bolygók együttállása, napfogyatkozás, hullócsillag rajok, az Újtestamentumban, népek mítoszaiban szereplő természeti csapások, vízözön, fagyhalál. Egy jövendölés azonban komolyan megijesztett. Detre László, a csillagvizsgáló egykori igazgatója 1968-ban – egy szigorúan szűk körű szakmai társaságban tartott előadásán – azzal lepett meg minket, hogy az Ikarusz kisbolygó június 15-én Föld közelben lesz. Mostani számítások szerint a földközelség mintegy négyezer kilométert jelent. Miután a Föld sugara több mint hatezer kilométer, eszerint a néhány tíz kilométer átmérőjű Ikarusz beleütközik a Földbe. Detre László azt mondta, meg vannak számlálva a napjaink. Szerencsére, a következő hetekben, ahogy közeledett az Ikarusz, egyre pontosabban számították ki a pályáját, és kiderült: négymillió kilométerre fog elhaladni mellettünk. Ez a kisbolygó egyébként minden tizenkilencedik évben ijesztget bennünket. Ma már, amikor számítógéppel minden lehetséges zavaró körülményt figyelembe tudunk venni, biztonsággal mondhatjuk, a következő százezer évben az Ikarusz nem fenyeget bennünket. – És más bolygó fenyegethet? – Szerencsére, az ember atomtöltetű rakétával már megváltoztathatná a Föld felé haladó kisbolygó pályáját. A nagy zavarforrások a Naprendszer terében mára egyébként is kiküszöbölődtek, a nagyobb törmelékek beleütköztek valamelyik bolygóba, s így a Naprendszer tere kitisztult. Azért mégsincs teljesen rend, olyan rend, amit a gondviselés rendjének lehetne nevezni. Ha felnéz a nyári égre, s hulló csillagot lát, az mindig egy-egy kis katasztrófát, két égitest összeütközését jelenti, csak szerencsénkre a karambolozók egyike igen pici. – Lehet botor a kérdés, de van-e ?reaktor” a Föld mélyében is? – Biztos, hogy nem lesz atombomba a Földből, ha erre gondol, mert a belső hője csak pár tízezer fok, az atombombához pedig több millió fokra, vagy legalább egy kiló tiszta uránra van szükség, ami a földben csak elosztva található… A Föld valamikor vagy a Napból szakadt ki, vagy az újabb keletkezési elméletek szerint abból az anyagból, ami a Nap körül mintegy porkorong visszamaradt, és összesűrűsödött. A Nap csillag, a Föld pedig egy felszínén kihűlt bolygó. – A tudomány szerint meddig süt még a Nap az emberiségre? – Vagy ötmilliárd évig, csak győzzük kivárni.