Hamvazó szerdán kezdődik, és húsvét vasárnapjáig tart a negyvennapos nagyböjt. Lelki tartalma lassan feledésbe merül. Pedig a böjtölés szólhat többről, mint a test tisztítókúrájáról.
A test a lélek temploma – tartja a keresztény hagyomány, amely a testet és a lelket egyetlen egységnek tekinti. Az egészség és a belső tisztaság tehát szorosan összefügg. A nagyböjt negyven napja alatt a feltámadás ünnepére, a húsvétra készülünk fel külső-belső megtisztulással. Ezt fejezik ki a régi böjtölési szokások, amelyek eredete a zsidó vallásig nyúlik vissza. Az írásos emlékek szerint a zsidók mintegy háromezer évvel ezelőtt szabadultak meg az egyiptomi rabszolgaságtól. Ennek emlékét népük ma is megünnepli. Ugyanaz az étrend, mint a szabadulás estéjén: kovásztalan kenyér és sült bárány. A zsidó vallás úgy értelmezi a böjtöt, mint Istenhez intézett kérést. Bocsánatot és segítséget kértek Istentől a bajban, amelyet hitük szerint bűneikkel vontak fejükre. Böjttel, vagyis megszabott étrenddel mutatják ki megtérési szándékukat.
Megkísértések
„Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden igéjével” – szól Jézus az evangéliumban. Színhely és idő: a pusztában töltött negyven nap. Jézust háromszor kísérti meg a Sátán, aki egyik alkalommal arra biztatja, hogy ha valóban Isten fia, változtassa a követ kenyérré. A Megváltó ellenáll a kísértésnek, hiszen azért vonult el a kietlen helyre, hogy magányosan elmélkedve és böjtölve készüljön fel küldetésére. A negyvennapos böjt egyébként a IV. századtól fokozatosan alakult ki, és 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. A magyar vidéken még a 19. században is elmosták a zsíros edényeket hamvazószerdán, és csak húsvétkor vették elő őket. Húst és zsíros ételt nem ettek, külön edényben olajjal vagy vajjal főztek. Böjti étel volt a korpából készült savanyú leves. Akadt, aki napjában csak egyszer evett.
Igazságtalan rontás
A nagyböjt mellett ismert az egyéni fogadott böjt. Ezt valamilyen különleges cél érdekében tartják. Például beteg rokon gyógyulásáért vagy szép haláláért, esetleg gyermekáldásért, jó férjért. Az önmegtartóztatással rendesen valamilyen ima (rózsafüzér) elmondása, gyónás és áldozás jár együtt. Van azonban „negatív” böjt is: a ráböjtölés. Ez a rontás egy fajtája. Az ezt fogadó személy a szokásos böjti napokon kívül a hétnek még egy napján (általában szombaton) is megvonja magától az ételt. Célja, hogy halálos betegségbe döntse azt, akire a böjtöt fogadta. Böjtöt fogadott például a megesett leány a legényre, ha az nem vette el; a feleség a hűtlen férjre; anyós a menyére. A ráböjtölés a vétkes haláláig tartott. Ha igazságtalanul fogadtak böjtöt valakire, akkor az is előfordult, hogy „visszaszállt az átok”. A ráböjtölés különböző formái ismertek a világ népeinél. A párhuzamok is mutatják, hogy ennek a szokásnak pogány az eredete. Gyakoriak voltak a vendég papok által tartott missiók. Ekkor illett gyónni és áldozni, előtte a haragosokkal kibékülni, egymástól bocsánatot kérni. A lányok és a menyecskék egyszerűbb, sötétebb ruhát hordtak. Egyes családokban tilos volt a dalolás, a fütyülés, a tánc, a muzsikaszó. Abból jócskán kivehették részüket a népek a húshagyókeddel végződő farsangkor.
Böjtidő, szerelem
Palócföldön is lezárult a téli bálidőszak. A párok már egymásra találtak – találkozniuk böjtidőben azonban csak titokban lehetett. A böjti csendben e randevúk gyakran csak a „házba köszönésből” álltak. A legény bekiáltott a házba, érdeklődött lakói hogyléte felől. Így fejezte ki a lány iránti vonzalmát, akinek azonban rá sem volt szabad pillantania a látogatóra. A boltba, mészárszékbe, templomba járás azonban jó alkalom volt a szemezésre és a lopott csókokra. Farsang végén Konc király és Cibere vajda versengett egymással. Előbbi a farsang megtestesítője volt, azé az időszaké, amikor mindenki húst evett hússal, álarcot öltött, táncolt rogyásig. Konc királlyal eltemették a telet, de végül Cibere vajda győzött, elhozva a farsang végét. A maskarákat letették, a táncot abbahagyták. Elérkeztek a befelé fordulás, a lelkiismeret-vizsgálat, a bűnbánat, azaz a lelki megtisztulás hetei. Mert mindennek rendelt ideje volt.
Káros nedvektől való megtisztulás
Természetgyógyászok hangsúlyozzák: a gyógyulás összefügg a fölösleges és káros nedvektől, valamint a salakanyagtól való megszabadulással. A mérsékeltebb és könnyebb étkezés valóban véd a betegségektől, a nehéz ételekkel túlterhelt testet pedig könnyen megtámadják a különböző nyavalyák. A keresztény gondolatkörben a test reakciói a lélekre is hatnak. A böjt megakadályozza, hogy eltelítődve elhanyagoljuk lelkünket. Koplalni azonban nem kell. Többet ér a mértéktartó étkezési fegyelem, mint a látványos éhezés. Tudományos tény: az anyagi javakról való lemondással a lélek érzékenyebbé válik. Észre sem vett vagy elfojtott lelki szükségleteinket intenzívebben éljük át, szellemünk és lelkük megtisztul. – A tél megviseli szervezetünket – mondja Bolesza Emőke belgyógyász. A napfény- és vitaminhiány, a téli ünnepek nehéz ételei, húsai ártanak. A zsíros étel a szokásosnál több munkára készteti gyomrunkat. A szervezet így az emésztőrendszer ellátására fordítja azt a vérmenynyiséget, amelyet könnyebb táplálkozásnál az agyba juttatna. Fáradtak, aluszékonyak, kábák leszünk. Fogyasszunk könnyebb ételeket!
Önmegtartóztatás
A böjtölés lelki természetét más világvallások is hangsúlyozzák. Buddha tanítása szerint az igaz ember életében fontos szerepet játszik az önmagtartóztatás. A végcél: a szenvedélyektől, gondoktól és vágyaktól (így az étel élvezetétől) megszabadulva elérni a nirvánát. A szó szanszkrit nyelven megsemmisülést, elhamvadást jelent. A primitív népek nem esznek meg bizonyos ételeket – azt gondolják, démon lakik bennük. Így akarják elkerülni a különböző betegségeket, amelyeket szerintük az ártó szellemek okoznak. Náluk is azt láthatjuk, hogy a böjtnek a testre és a lélekre egyaránt gyógyító hatása van. Különböző filozófiai iskolák szintén szellemi megtisztulást, önuralmat, belső békét várnak az önmegtartóztatástól.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
