Feledhetetlen illatok

Tudatalattink birodalma

Az illatok hatnak ránk. Viselkedésünkre, közérzetünkre, érzelmeinkre. Testünk illata pedig környezetünkre hat: csábító, légies parfümünkre felkapják fejüket a férfiak, mentolos fogkrémünk szagát megérezve hunyorogva menekül előlünk amúgy ragaszkodó macskánk. A chicagói egyetemen végzett kísérlet során egy fiatal nőtől származó verejtékmintát alkoholban feloldottak, majd egy női tesztcsoport tagjainak felső ajkára 5 hónapon keresztül egy leheletnyit cseppentettek. A csoport egyes tagjainál ezt egyszerű tiszta alkohollal helyettesítették. A kísérlet kezdetén a tesztelt nők menstruációs ciklusai között jelentős eltérés mutatkozott, ám néhány hónapon belül a verejtéket szagoló nők 80%-ának a ciklusa egybeesett a mintát adó önkéntes ciklusával.

Az egyes szagok és az általuk ébresztett gondolatok közötti erős társadalmi összefüggés figyelhető meg. A tömjénről (annak ellenére, hogy a legelső parfümök alapanyaga volt!) mindenkinek az áhitat, a templomi szertartások és a papok jutnak eszébe, míg egy finom virágos-gyümölcsös parfümről egészen biztosan egy csinos nő. Ha az évszázadok során másképp alakultak volna a társadalmi szokások, elképzelhető, hogy a tömjénillat ugyanazt a hatást válthatná ki az emberekből, mint egy parfüm, illetve nem lenne furcsa, ha egy szerzetesen virágillatot éreznénk. Az elbeszélések szerint Pio atyának (a stigmáiról híres olasz szerzetesnek) a sebeiből erős rózsa- és ciklámenillat áradt, amelyet erős vallásossága jelének tulajdonítottak. Természetesen nemcsak a szokásokon múlik, hogy ki mire asszociál. El kell fogadnunk, hogy vannak dolgok, amelyekre – jelenleg – nincs teljesen egyértelmű magyarázat. Miért csorog a kutyák nyála, ha megérzik a hús szagát, és miért kezdünk öklendezni a romlott étel kesernyés bűzétől?

Gyógyító illatok

Az 1900-as évek elején a természetgyógyászok felfigyeltek az illatok beteg emberekre gyakorolt hatására, az aromaterápiára, amely valójában ősidők óta létezik, és napjainkra alternatív gyógymóddá nőtte ki magát. Mi sikerének titka? Talán az, hogy felismerték: az illatok hangulatváltozásokat idéznek elő a betegeknél. Például depressziós állapotú embereknél igen jó hatásfokkal működik a terápia. Nem magát a betegséget múlasztja el, hanem a közérzetet javítja, ezáltal könnyebben beindul a szervezet öngyógyító mechanizmusa. Természetesen mindenkire más-más hatással lehet ugyanaz az illat, így a kezelés megkezdése előtt részletes kivizsgálásra van szükség, hiszen ami az egyiknek kellemes, az a másiknak kellemetlen élmény lehet.

Istenek illata

Mióta világ a világ az illatoknak helye van az emberek életében, a vallásban, a kultúrában, a társadalmi szokásokban, a gyógyászatban, a szépségiparban és a szerelemben. Az ókori görögök minden istenüknek szántak egy virágot, amelyről úgy gondolták, megsegíti őket, mivel az adott istenség tulajdonságait is magukba szívhatják a bódító aromával együtt. Árész, a háború istene például a pipacsot kapta: bátorságot, küzdeni akarást és kitartást.

Titokzatos virágok, gyógyító gyümölcsök

A krizantém túlvilági illata a lelki érzékelést serkenti, a búzavirág jót tesz másnaposság ellen, a jázmin hófehér virágai pedig nem csak parfümként, de fürdővízbe szórva is egyfajta misztikus vonzerővel lengi körül tulajdonosát. A sarkantyúvirág nemi vágyserkentő, a rózsák művészi kreativitásunkat élénkítik. Az illatgyógyászok megfigyelték, hogy a gyümölcsök és a fűszerek illata éppúgy hat testünkre és lelkünkre, mint a virágoké. A citrusok felfrissítenek, a narancs relaxál, az eukaliptusz könnyíti a légútjainkat megfázás esetén. Érdemes kipróbálni az illatok erejét, hiszen nem költséges, és kellemes szórakozást ígér. Mielőtt azonban bármit is vásárolnánk, mindenképp nézzünk utána, melyik növénynek milyen hatása van, esetleg kérdezzünk meg a témában járatos szakembereket. Utána nincs más dolgunk, mint fürdővizünkbe csepegtetni egy kevés frissítő gyümölcs-olajat, könnyed álmunk érdekében szárított levendulacsokrot helyezni hálószobánk ablakába, vagy párologtatónkba rózsa vagy szantál-olajat önteni, mielőtt a házastársunk hazajön.