Testünk állapotát rendkívüli mértékben befolyásolja pszichénk pillanatnyi állapota. Ahogyan stresszes életmódunk a vérnyomástól kezdve a vércukorszinten keresztül oly sok mindent képes befolyásolni, úgy lehet kihatással a mozgásrendszerünkre is. A hátunkon biztosan érezzük a mindennapok megterhelő következményét: az elmerevedett, görcsös izmokat és a fájdalmas mozdulatokat.
– A stressz lényegében egy természetes élettani folyamat, amely bizonyos élethelyzetekben aktivizálja az izomzatot: ha elkezdenek termelődni a stresszhormonok, főként a törzshöz közeli, mély hátizomzat mint egy rugó összehúzódik” – mondja Rakovits Viktor, masszőr- csontkovács. – Ha a stresszhelyzetet testi reakció – például támadás esetén küzdés vagy menekülés – követi, akkor a szervezet egyáltalán nem vagy alig károsodik.
Akkor sincs gond, ha a harag, bosszúság, indulat csak átmeneti, viszonylag könnyen lereagáljuk, és gyorsan túltesszük magunkat rajta. Ha azonban a történtek generálta élettani válasznak nincs szabad tere, nem tud „kitörni” (mert pl. a társadalmi következmények miatt bizonyos helyzetekben uralkodnunk kell magunkon), vagy ez az állapot huzamosabb ideig tart, esetleg túl gyakran ismétlődik, akkor a testet halmozottan negatív hatás éri. Tartós stresszhatás esetén a szervezet képes alkalmazkodni a stresszhez, egy darabig… Az alkalmazkodóképesség azonban véges, és egy ponton túl – túlzott igénybevétel, megterhelés esetén – a szervezet egyszerűen kimerül.
– Az egész napos feszültség hatására az izmok folyamatos görcsben vannak, ezáltal merevvé, rugalmatlanná válnak, csökken vérellátásuk és az ízületi kapcsolódásokat is feszessé teszik – hangsúlyozza Rakovits Viktor – masszőr. – A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy ezek a megfeszült izmok nem tudnak gyorsan ellazulni. Csak egy dolog tudja lebontani a stresszhormonokat: a mozgás. Vagyis ha egy-egy feszült helyzet után kicsit mozgunk, sétálunk, ez nagyszerűen levezeti a feszültséget.”
Nyakas, derekas vagy gerinctelen? A lelki problémákat, a jellem testi kivetülését mindig megtaláljuk a háton, a hát egyes részein!
– Az az ember, aki átvállalja a családja, munkahelye feladatait előbb- utóbb váll- és lapockafájdalmakra, csuklyásizom merevségre lesz figyelmes, hiszen ’vállain hordozza a világ terheit’ – magyarázza Benke Rita természetgyógyász- reflexológus. – A konok, makacs embernek „nyakas” problémái keletkeznek, elfekszi a nyakát. Aki pedig önmagához képest túl derekasan akar helytállni valamiben, annak a derekával lesznek problémák. Gerinc merevséggel kell szembe néznie a személyiségében gerinctelen embernek, valamint a rugalmatlan hozzáállásúnak is. Egyúttal erőforrásainkat is mutatja a gerinc töve – a fizikai vitalitást, a szexuális energiát és lelki stabilitást. Aki itt gyenge, gyakran érzi magát „gyökértelennek”, támasz nélkülinek.
A Nyugat- ausztráliai Orvosi Kutatóintézet (WAIMR) munkatársai kimutatták, hogy a depresszió és a hátfájdalom egy olyan ördögi kört hoznak létre, amiben a két rendellenesség egymást erősíti.
Markus Melloh professzor elmondta, már néhány éve tudjuk, hogy a depressziós tünetektől szenvedő betegekben nagyobb eséllyel alakul ki és marad meg a hát- és a nyakfájdalom, mert kisebb mértékben képesek megbirkózni a fájdalomepizóddal. Másrészt viszont a kutatások azt is kimutatták, hogy a hát- és nyakfájdalomtól sújtott betegek gyakrabban szenvednek depresszióban. Melloh professzor úgy véli, nagyon fontos, hogy ezt a körforgást a depresszió korai kezelésével és a tünetek jelentkezésétől alkalmazott fájdalomcsillapítókkal elkerüljék. „Az a lényeg, hogy az orvosok gyorsan lépjenek, és ne várják meg, míg súlyosabb tünetek jelentkeznek” – mondta a professzor. „A betegeknek nem feltétlenül van szüksége antidepresszánsokra, számos egyéb kezelés is szóba jöhet, köztük a relaxáció, a biofeedback és a kognitív viselkedésterápia.”
Csak szemléltetésképpen vegyünk például egy beteget, akinek súlyos gerincfájdalmai vannak. A fájdalmaitól nem tud mozogni, testsúlya nőni fog, ami elindít egy kedvezőtlen anyagcsere folyamatot, amitől kialakul a cukorbetegség. A rengeteg fájdalomcsillapító emésztőszervi panaszokat, esetleg allergiát is okoz. A kilátástalan helyzet pedig depressziót okoz. Ennek kezelése során alkalmazott gyógyszerek súlygyarapodást idéznek elő és így tovább. A panaszok és tünetek komplex kezelése vezethet csak eredményre.
„Ismert tény, hogy a mozgás során a testünkben örömhormonok keletkeznek és szabadulnak fel. Ha az orvosok mozgásterápiát írnának fel és elő a betegeiknek, nem feltétlenül lenne szükség gyógyszeres kezelésre, nyugtatókra. Ismerek és a saját munkám során személyesen is megtapasztaltam, hogy a lelkiismeretesen felépített és személyre szabott gyógytorna megmentette a hatvan feletti hölgyet gerincsérvének műtététől – meséli a természetgyógyász. – Szintén személyes tapasztalatom egy akkor 35 éves hölgy esete, aki súlyosan depressziós volt, és krónikus hátfájással küzdött. Miután rábeszéltem a jógára, és sikerült egy olyan csoportba kerülnie, ahol többnyire saját korosztályának nőtagjai voltak, barátokra talált, és idővel elhagyhatta a gyógyszereket, majd pedig karitatív munkát vállalt, és most 2008 óta rendben van az élete.”
Mivel a krónikus hátfájás valamilyen lelki probléma – depresszió, önértékelési zavarok – velejárója is lehet, ezeknél a betegeknél a tradicionális gyógymódok mellett lélek- vagy természetgyógyász közreműködésére is szükség lehet, aki ugyanakkor azoknak is segíthet, kiknek a fájdalmai mozgásszervi eredetűek, mivel a betegek közül sokan a fizikai kellemetlenség miatt félnek az orvos által előírt tornagyakorlatoktól. Relaxációs technikákkal, meditációs gyakorlatokkal, a tökéletes befelé fordulás élményét nyújtó jógával túl azon, hogy ellazulunk, „kikapcsolunk”, megismerhetjük önmagunkat, problémáink pszichés eredetét, és könnyebben nézhetünk szembe velük, vagy ha már nem tehetünk semmit, elengedhetjük a lelki terhet. „Munkám során nagyon jó hatást értem el szinte mindenkinél a meditációval. A tudat megváltozása, a test ellazulása, a szellemi- lelki békesség és harmónia érzése igencsak sok problémában tud segíteni. Vannak olyan országok, ahol a kisgyermekeket már az iskolában megtanítják meditálni, és nyilván sokak számára ismert az agykontroll, amely szintén egyfajta meditatív agyi állapotban dolgozik” – mondja Benke Rita, a gyógyászati centrum természetgyógyásza.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
