Együnk néha nyerset is!

Nyers élelmiszer alatt az elsősorban növényi eredetű, zöldségből, gyümölcsből, magvakból, főzés vagy egyéb hőkezelési eljárás nélkül készült ételeket értjük. A nyersétel-diéta hívei feldolgozatlan, lehetőleg organikus élelmiszereket használnak: ezekből ízletes és jól variálható fogásokat készíthetők olyan technikákkal, mint a csíráztatás, aszalás, lassú, 45 fok alatti szikkasztás, turmixolás és szárítás. Szinte bármit felhasználhatunk, ami az adott évszakban beszerezhető, de a legfontosabbak a friss, szezonális zöldségek, gyümölcsök, diófélék, magvak, gabonák, hüvelyesek, szárított gyümölcsök és csírák.

Miért is?

A nyersétel-diéta hívei azt állítják, hogy a főzés, párolás, azaz hőbeavatkozás nélküli ételek több enzimet, vitamint, tápanyagot tartalmaznak, és emésztéskor nem terhelik meg a gyomrot annyira, mint a sült, főtt vagy feldolgozott élelmiszerek, ezért a szervezetnek több energiája marad másra. Ráadásul a helyes étrendnek köszönhetően akár az alvásigényünk is csökkenhet.

Ha a mindennapjainkban nem tudjuk megoldani, hogy a főétkezések alkalmával nyers ételeket fogyasszunk, törekedjünk legalább arra, hogy az evést valamilyen nyers fogással kezdjük, hiszen már ezzel a kis lépéssel is elkerülhető az emésztési leukocitózis, ami a szervezet természetes védekező reakciója a főtt étel fogyasztása után.

Mert mi történik ilyenkor a szervezetben? A hagyományosan elkészített fogások következtében a vérben lévő fehérvérsejtek száma megsokszorozódik, ez valójában nem más, mint testünk védekező reakciója a felvett táplálékkal szemben. Az „idegen anyag” jelenléte miatti védekezés akár másfél-két óráig is eltarthat, jól ismert tünete a fáradtság és az álmosság. Ha viszont nyers étellel kezdjük az étkezést, ez a fázis elmarad, és az immunrendszer a valódi feladatokra tud koncentrálni. Jó hír, hogy kis mennyiség is elegendő, egy adag nyers gyümölcs vagy zöldségleves, egy tál saláta – már ezzel is nagyon sokat teszünk az egészségünkért.

Nem csak zöldség: fasírtok, töltelékek

A diéta hívei korántsem mondanak le a szószokról vagy fasírtokról, egyszerűen csak más alapanyagokból készítik el őket. Általában az összetört, aprított olajos magvakat kombinálják zöldségekkel, ilyenkor a növényi olaj fogja össze az ételt. Az elkészült masszát bele lehet tölteni paprikába és más zöldségekbe, vagy saláta-, illetve káposztalevélbe tekerhetjük. Gombócokat is formázhatunk belőle, ez esetben ropogós kérget úgy kapunk, ha a sütőben, nagyon alacsony hőfokon megszikkasztjuk.

A legfontosabb alapanyagok:

+ Főszereplő a zöld levél

A zöld leveles zöldségek, mint a spenót, sóska, káposzta, fejes saláta vagy a karalábé szolgáltatják az alapot, a legnagyobb arányban ezek kerüljenek a tányérunkra. Salátaként, töltelékként, turmixolva vagy szűrt léként is fogyaszthatók.

+ Gyümölcsök

Ha szezonális, nálunk is termő friss gyümölcsöket választunk, nem feltétlenül kell bioboltba menni, hiszen a kistermelőknél kapható idénygyümölcsök általában kiváló minőségűek.

+ Olajos magvak

Nagyon magas a fehérjetartalmuk, ezenfelül vitaminokat és ásványi anyagokat juttatunk fogyasztásukkal a szervezetünkbe; önmagukban, olajként vagy akár tejként – például mandulatej – is felhasználhatjuk őket.

+ Káposzta, karalábé

Különösen gazdagok K-vitaminban, klorofillban, sok E-vitamin, vas, kalcium és kálium található bennük, de tartalmaznak béta-karotint, rostanyagot, folsavat, tiamint (B1-vitamin) is.

+ Sárgarépa

A nagy mennyiségű karotin erősíti az immunrendszert, és véd a szabad gyökök károsító hatásával szemben.

Fontos a fokozatosság!

Fontos hangsúlyozni, hogy a nyerstáplálkozás gondos odafigyelést, tudatos táplálékbevitelt igényel. Ha ugyanis rendszertelenül, össze-vissza eszünk, hosszú távon könnyen különféle hiányállapotok alakulhatnak ki. Ma már rengeteg kiadvány és weboldal foglalkozik a helyes, kiegyensúlyozott nyers étrenddel, amely megfelelő százalékban tartalmaz minden olyan anyagot, amire a szervezetnek szüksége van. Érdemes kipróbálni, mert már heti egy „nyers nap” vagy egy-egy hét is érezhető változásokat eredményez.