Régóta vitatott kérdés, érzelmeink kialakulása valójában az agyunkban történik-e, vagy elménk pusztán egy bizonyos inger hatására lép működésbe?
Egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésünkre, amely azt bizonyítja, hogy érzelmeink keletkezéséért sokkal inkább a szívünk felelős, mint az agyunk. A szív nem csupán egy mechanikus izompumpa, ami testünk vérkeringését biztosítja. Érzelmeink, lelkünk lakhelye is egyben – egy több ezer neuronból álló, emóciók által vezérelt miniagy.
Biofizikai kutatások alátámasztották, hogy a szív mágneses erőtere ötezerszer erősebb, mint az agy elektromágneses kisugárzása. Bizonyítható, hogy érzelmekben telített állapotban a testünk körül keletkező kb. 2,5 méter átmérőjű erőtér kibocsájtója a szív, nem pedig az agy.
A szív az érzelmi információkat feldolgozó központ
Dr. Andrew Armour kutatásai 1991- ben mérföldkőnek számítottak a szív funkcióival kapcsolatban. Bebizonyította, hogy a szív egy olyan sajátos, összetett idegrendszerrel rendelkezik, ami hasonlóan kifinomult, mint az emberi agy. Idegpályái annyira fejlettek, hogy az agytól függetlenül képes lehet érzékelni, tanulni, akár emlékezni is.
A szív nem más, mint egy érzelmi információkat feldolgozó és elemző központ, ami impulzusokat kibocsájtva az ideg- és hormonrendszeren keresztül képes lehet kommunikálni az aggyal és a többi szervvel. Nem véletlen, hogy rengeteg érzelem definíciója kötődik metaforikusan a szívhez: „megszakad a szíve”, „szívére veszi”, „összetört a szíve” , „helyén van a szíve”.
Továbbá, számtalan esetet dokumentáltak szívátültetésen átesett személyeknél, ahol a személyiség és érzelmi beállítottság megváltozását figyelték meg a transzplantáció után.
Személyiségünk, lelkünk valójában a szívünkben lakozik
Ha ezeket a kutatási eredményeket figyelembe vesszük, igen valószínű, hogy érzelmeink a szívünkben keletkeznek, ami azután egy adott ingerre reagálva az idegpályákon keresztül utasításokat ad a többi szervünknek.
Ezért fordulhat elő, hogy egy komolyabb érzelmi trauma után mentálisan- testileg beteggé válhatunk, vagy pozitív érzelmi állapotunk jótékony hatást képes gyakorolni a pszichés, fizikai közérzetünkre.
A szív mágneses terének hatása és bevonzó ereje
Érzelmeink sokkal mélyebbek és tartósabbak, mint az elménk által kreált gondolatok. Míg agyunkban számtalan gondolat születik és váltakozik nap mint nap, érzelmeink lényegesen stabilabbak és automatikusabbak alapszemélyiségünkből fakadóan.
Ugyanakkor sokszor nehezen irányíthatóak is, hiszen racionális kontrollal nem mindig tudjuk befolyásolni egy adott érzelmi behatásra történő reakciónkat. A kisugárzásunk, amire a környezet vagy az univerzum reflektál, sokkal inkább múlik szívünk , mint elménk elektromágneses mezőjén.
Mágneses erőterünk növekedése figyelhető meg, ha valamivel kapcsolatban erős érzelmeket, hitet és meggyőződést táplálunk, erre pedig széles körben az azonos frekvenciatartományban rezgő elemek reagálnak.
Ha egy vágy pusztán racionális, logikai alapokon teremtődik, de nem társul hozzá megfelelően mély érzelem és hit, a bevonzás nagy eséllyel sikertelen lesz. Amennyiben érzelmi állapotunk negatív, mert állandó frusztráció és félelem övezi a mindennapjainkat, a szív mágneses tere beszűkül. Ilyen esetben a környezetre és univerzális energiákra gyakorolt hatás is csekély, és a kiáradó érzelmi állapotban mérhető 2 és fél méteres mágneses hatósugár annak negyedére is zsugorodhat.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
