A doppelgänger jelenség egy német szóról kapta a nevét, amely hasonmást jelent. A definíció olyan kísértetre vagy szellemre utal, amely egy élő személy fizikai testének pontos mása, annak megkettőződése vagy asztrális ikertestvére.
A történelem során rengeteg feljegyzés maradt fel a doppelgängerek megjelenéséről. A történetek sok szempontból különbözőek és a hasonmások megjelenésének a céljai sem mindig egyértelműek, de szinte minden esetben rossz ómenként tekintenek rájuk, mint amik/akik balszerencsét vagy halált hoznak röviddel a megjelenésük után.
Találkozás a saját doppelgängerünkkel
A szellemhasonmás történetekben a legbizarrabb, hogy nem csak külső szemlélők érzékelhetik az eredeti, élő személlyel megegyező éteri alakot, hanem saját „ ikertestvérünkkel” is találkozhatunk.
A doppelgängert olyannyira morbid és megmagyarázhatatlan jelenségnek tartották, hogy démoni jelenségnek titulálták – úgy gondolták, a „ démoni ikertestvér” a gazdatest negatív kivetülése, és lényének sötét oldala teremti és irányítja azt.
A beszámolók nagy része ugyanakkor arra utal, hogy a képmás az eredeti alany tudta és irányítása nélkül, véletlenszerűen jön létre, ahogy Katalin cárnő legendás történetében is.
Találkozott saját magával
Nagy Katalin az 1790- es években szembetalálkozott saját „magával” , ezt több szemtanú is alátámasztotta. Egy éjszaka szokásos módon az ágyában aludt, amikor szolgái legnagyobb megdöbbenésükre a trónteremben látták az éjszaka közepén. A szolgálók pontosan tudták, hogy Katalin az ágyában alszik, egyikük a hálószobába sietve felkeltette cárnőt, és elmesélte neki a furcsa jelenséget. Mindannyian a trónterembe siettek, hogy a rejtély végére járjanak.
Amikor mindnyájan beléptek a trónterembe, a szolgálók és maga a cárnő is látta a doppelgängert, aki nyugodtan ült a trónon.
Katalin parancsot adott az őröknek, hogy fogják el a kísérteties hasonmást, ám mire azok közbeléphettek volna, a jelenség eltűnt. A doppelgänger rossz ómennek bizonyult, ugyanis az uralkodó nem sokkal később meghalt.
A cárnő legendája óta számos hétköznapi esetet jegyeztek fel.
Kétszer ugyanott
Egy tanárnő kollégái szerint egyik reggel kétszer érkezett meg a munkahelyére – első alkalommal vélhetően az asztrális „ ikertestvére” lépett be a tanári szobába megszokott módon. 5 perccel később a tanárnő érkezése megismétlődött. A kollégák összenéztek, nem akartak hinni a szemüknek. Miután elmondták kolléganőjüknek az észrevételüket, az szinte lesokkolódott, hiszen az égvilágon semmi különöset nem érzékelt aznap. Tragédiát sem jelzett előre a jelenség, a következő hetek-hónapok teljesen normális kerékvágásban zajlottak.
Az ehhez hasonló „ hétköznapi” esetekből néhány : az este kétszer hazaérkező családfő, a fiatal lány, aki látta saját képmását a kasszánál fizetni maga előtt, vagy a konyhában kávét szürcsölő nagypapa látványa, aki a valóságban éppen a hálószobában alszik.
Mi lehet a magyarázat ezekre a morbid jelenségekre?
Teljes bizonyossággal még a 21. században sem jelenthetjük ki, hogy közel kerültünk a doppelgänger kérdés megoldásához. Az valószínű, hogy a régi idők babonásabb felfogása, miszerint mindez az ördög műve, vagyis démoni jelenségről van szó, téves.
Ami talán leginkább megfelelő magyarázatként szolgálhat, az nem más, mint az asztrális kivetülés és az emléklenyomatok manifesztálódása.
Ha egy adott személy rendszeresen végzi ugyanazt a tevékenységet, létezhet, hogy az ismételt cselekvés egyfajta energialenyomatot képez, és finomenergetikai síkon manifesztálódik, vagyis „ testet ölt” .
Összefolyik a múlt, jelen és jövő.
Olyan ez, mint az asztrális kivetülés. Fizikai testünket körülveszi egy finomenergetikai réteg, amit asztráltestnek nevezünk. Asztráltestünk – ami teljes egészében a fizikai testünk jellegét hordozza-, bizonyos esetekben különválhat a fizikai testünktől. Bár megfigyelések alapján ez csak mély álomban, transzállapotban vagy halálközeli élmény esetén történik meg, lehetnek olyan tényezők vagy állapotok, amik ezt lehetővé teszik.
A doppelgänger jelenségek nagy részében a hasonmás olyan tevékenységet végez, amit „gazdatest” is rendszeresen csinál.
Lehet, hogy az alany rendszeresen ismételt tevékenysége a kulcs, ami olyannyira beleivódik a testébe- lelkébe, hogy az asztrálteste is eszerint a program szerint működve különválik, és néhány pillanatra a testtől távolabb önállóan létezik és mozog.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
