A világ leghíresebb kövei

Egyesek szerint ezek a kövek egyfajta adathordozóként működnek, amelyek képesek magukba szívni a csodálatos gyógyerőt és a magasabb rezgésű energiákat, amelyekkel aztán emberek millióin segítenek. Az egyik leghíresebb ilyen kő történetesen kis hazánkban, Bükkszentkereszten található:

Boldogasszony köve

A szájhagyomány útján terjedő monda szerint maga Szűz Mária ruházta fel gyógyító erővel azt a sziklát egy Bükkszentkereszt mellett húzódó erdőben, amikor arra sétálva megpihent a kövön. Ettől kezdve a szikla megváltozott, és minden arra járót meggyógyított. A híre gyorsan tovaszállt, és betegek sokasága érkezett az erdőbe, hogy enyhítsen panaszain, és gyógyulást nyerjen a kőbe zárt szentnek tulajdonított erőből.

Fekete kő

A Fekete vagy más néven Kába kő az iszlám szent ereklyéje, amelyet Mekkában, a Nagy Mecsetben őriznek, és amelyet minden muszlim hívő meglátogat – legalább egyszer életében. A fekete kő kb. 40 cm magas, és buborékos szerkezetű. A tudósok szerint egy meteoritról származhat, amelynek sötét színét magas vastartalma adja. A hívők a követ isteni jelnek, Allah szent kezének tartják a követ, amelyet nagyon nagy becsben tartanak. Ezüstbe foglalva a Mecset dél-keleti sarkában járulhatnak a hívők a szent kő elé, amelyet megsimíthatnak, vagy megcsókolhatnak – magukba szívva ezzel a kő csodatévő erejét. De nem szükséges teljesen megközelíteni a követ, mivel az azoknak is szeretetteljes energiát nyújt, akik előtte, lehajtott fejjel elhaladnak. A muszlim hitvilág szerint a fekete kő eredetileg fehér volt, és azért hullott alá a mennyből, hogy megtisztítsa az embert (Ádámot), és magába szívja az eredendő bűnt. A kő megtette a magáét, így feketévé vált.

A Végzet köveként is ismert homokkövet évszázadokon át a skót (majd később brit) uralkodók koronázásához használták. „Otthona” nagyon sokáig a Scone-i apátság volt, de napjainkra már az Edinburghi várban található. A legfőbb skót nemzeti szimbólum, amelyet Jákob párnaköveként is számon tartanak, arra utalva, hogy Jákob annakidején ezt a követ használta párnájának. A követ Edward király 1296-ban elrabolta, és a Westminster apátságban, a koronázó trón alá építtette, ezzel is szimbolizálva az angolok Skócia feletti uralmát. (A skótok persze másképp mesélik ezt a történetet: szerintük Edward király egy megtévesztésig hasonló hamis követ vitt magával, a szemfüles skótok pedig egy meg nem nevezett apátságba rejtették el a féltve őrzött kövüket.) Más mendemondák szerint Edward király valóban az igazi követ lopta el, amelyet aztán skót diákok az 1950-es években visszaloptak, de a rendőrség lefülelte az elkövetőket, így a kő ismét angol területre került. 1996-ban végül a Scone-i kő visszakerült népéhez, a skótokhoz. Talán erről a kőről nevezték el a skótok az egyik legnépszerűbb sós aprósüteményüket, a scone-t, amely a magyar pogácsához hasonlít leginkább, azzal a különbséggel, hogy édeskés, és nincs berácsozva a teteje. nagyon finom, érdemes kipróbálni!

Lateráni izzadó kő

A legenda szerint a II. Szilveszter pápa sírját fedő fehér kőlap „izzadni” kezd, ha meghal egy pápa. A történet szerint Szilveszter pápa szóba elegyedett a Sátánnal, amikor 999-ben megválasztották. Tudni akarta ugyanis, meddig tart a dicsősége. A válasz egyszerű volt: addig, amíg belép Jeruzsálembe. A pápa nem aggódott, hiszen nem tervezett jeruzsálemi utat, ám később, amikor egyszer ellátogatott a Lateráni Jeruzsálemi Szent Kereszt Bazilikába, utolérte a végzete: megjelent a Sátán, és kérte a jussát – a pápa lelkét. A pápa megvallotta bűneit és meghalt. Testét feldarabolták, és kívánsága szerint a lovaival szélnek eresztették. A lovak egyenesen a Bazilikába vitték a holttestet, és ahol izzadva megálltak, oda temették el II. Szilvesztert.

Fotó: http://www.redicecreations.com/winterwonderland/stoneofscone.html