Articsóka: Bogáncs, virág vagy ennivaló zöldség?

Az articsókának a karfiolhoz és a brokkolihoz hasonlóan a virágját, pontosabban a zárt virágrügyét fogyasztjuk, egészben, vagy csak a részeit. Az articsókának általában a virágkezdeményét és az azt tetőcserépszerűen fedő, húsos takaróleveleit eszik meg, vagyis az ehető rész alig több, mint az egész növény ötöde. Csak a fiatal bimbókat lehet egészben elfogyasztani. A feldolgozásnál a fás szárakat maradéktalanul el kell távolítani. A bimbókat sós vízzel teljesen ellepve, fedő alatt főzzük meg.

Gyógyhatásai

Az articsóka levelét a gyógyszergyártásban elsősorban a máj és epe számára készített gyógyszerek alapanyagaként használják, mivel serkenti a máj és az epe méregtelenítését és elősegíti a regenerálódásukat. Jó hatással van az emésztésre és csökkenti a koleszterinszintet. Csökkenti a magas vérnyomást, mérsékli az érelmeszesedést, de hatékony vese és hólyagproblémák esetén is. Cukorbetegek is fogyaszthatják. Gyökerét antibiotikus hatású gyógynövényként tartják számon.

Bárány articsókával

Hozzávalók: 1,5 dl extra szűz olívaolaj, 1 kg báránylapocka, kockára vágva, 5 fej hagyma, finoman aprítva, 8 articsóka, 2 tojás, 1 citrom leve, 1 csokor kapor, finomra aprítva, só, őrölt fehér bors Elkészítés: 1.) Az olívaolajat lábosban felforrósítjuk, a húst megpirítjuk, majd megpároljuk benne a hagymát. Sózzuk, borsozzuk, és 7 dl vízzel felöntjük. A hőmérsékletét csökkentjük, és a húst lassan megpároljuk benne. 2.) Az articsóka szárát 2 cm-re kurtítjuk. A külső, kemény leveleket eltávolítjuk, és a belső levelek csúcsait levágjuk. A metszési felületeket citromlével bedörzsöljük. 25-30 perc főzés után az articsókákat szárukkal lefelé a lábasba tesszük, szükség esetén forró vizet öntünk rá, és takaréklángon 15 percig pároljuk. Eztán levesszük a tűzről és hagyjuk kihűlni. 3.) A tojásokat egy tálba ütjük, és habosra felverjük. A citromlét beleöntjük, és folyamatosan keverve az articsóka vizéből is adunk hozzá egy keveset. A citromos-tojásos mártást az ételre öntjük, megkeverjük, kaporral megszórjuk, és friss fehér kenyérrel tálaljuk. Articsókás receptek >>>

Marianthi Milona- Werner Stapelfeldt: Görög kulinária Vince Kiadó >>>

Egyszer egy makedón szakács azt állította, a jó konyha egyszerű, tarka, jótékony és tartalmas. Ezzel a kijelentésével antik elődei nyomdokába lépett, hiszen az ókor konyhaművészete négy pilléren nyugodott, amelyek a mai görög ételeket is jellemzik: frissesség, vitamingazdagság, egyszerűség és változatosság. Ez a könyv gasztronómiai felfedezőútra csábítja az olvasót, aki így rendkívül változatos ételeket ismerhet meg, amelyek éppúgy különböznek egymástól, mint az ország egyes vidékei: a hegyekben vadételeket, a tengerpartokon friss halakat, a szárazföldön zöldségtálakat és gyümölcsöket fogyasztanak. A szigeteket egyszerű, hagyományos konyha jellemzi, tengeri állatokkal és hüvelyesekkel, amelyek megteremnek a vízben szegény talajon. Ariadné fonala azonban végighúzódik minden tájegységen, Trákiától a Kikládokig: a legszívesebben mindenki a saját kertjében frissen termett hozzávalókat használja – az évszakok váltakozásának megfelelően. Egyetlen görög háziasszonynak sem jutna eszébe tavasszal káposztasalátát készíteni, vagy decemberben friss barack után érdeklődni. És még egy sajátosság egyesíti ezt a széttagolt országot: bármelyik vidéket nézzük is, egyvalami, úgy tűnik, az ókor óta változatlan: a kenyér, az olívaolaj és a bor hármas fogata. Csak a legjobb olajjal sütnek, fűszereznek. És némelyik régióban még olyan szőlőfajtából készítik a bort, amelyet már Platón is ismert és szeretett. A Görögországot az egész középkorban uraló idegen kultúrák erős befolyása ellenére az ország megőrizte gasztronómiai örökségét, és új, egzotikus áramlatokkal elegyítette. Ma már senki sem kérdezi meg, mi belőle a török, a zsidó, az olasz vagy a görög. Állandóan új kombinációkat teremtenek meg, amelyek kitűnően példázzák a Földközi-tenger melléki multikulturális szakácsművészet sikerességét.