A pokolhoz vezető út

Valóban ritkán vonható kétségbe, hogy a szülők a legjobbat akarják a gyerekeiknek. Manapság inkább a bőség zavarával küzdenek a gyerekek, amikor ezerféle különórára, szakkörbe íratják őket az eleve leterhelő iskola mellett. Nem ritka „kórkép”, hogy az ilyen gyerek egyszer csak sorozatosan rosszul teljesít, elhanyagolja a feladatait, sőt, ellógja az órákat, s a szülő ott áll letaglózva és értetlenül: „De hát mi a legjobbat akartuk, szinte csak a különórákra dolgoztunk, ez a hálátlan gyerek pedig tessék, csak a szégyent hozza ránk.” És azonnal kétségbeesik, hogy „nem lesz belőle senki”!

Legjobban akarni a legjobbat?

A probléma lényege: mit is akar a gyerekének és hogyan érheti el a célját? Az első inkább a lélektan, önismeret és emberi kapcsolatok, az utóbbi pedig a nevelési módszerek segítségével járható körül. A szülő gyakran azért fut tévútra, mert a saját vágyait, elvárásait – sokszor nem is tudatosan – ráerőlteti a gyerekre. Ami neki nem sikerült, a gyereknek kell pótolnia. A másik gyakori csapdahelyzet a családi vállalkozás, vagy a dinasztiaszakma (orvos-, ügyvéd-, bankárdinasztiák). Természetesen előfordulhat, hogy az utód boldogan illeszkedik a családi tradíciókba, de sok esetben a családi békében, vagy ami még rosszabb: a gyerek életében okoz törést az erőteljes orientáció. Életünk egyik legfontosabb célja és értelme az önmegvalósítás. Ahogy a szóban is benne van: önmegvalósítás, és nem a szülők álmainak megvalósítása! Mindenkinek joga van a saját élethez, és igen szomorú, hogy a családi háborúk leggyakoribb oka az, ha a jó szándékú szülők nem engedik a gyereket kibontakozni, nem hagyják dönteni a saját életéről. Ez bizony nemcsak egoista, hanem – keményebben fogalmazva – életellenes magatartás!

Minek nevezzelek?

A pszichológia hosszú évekig vizsgálta, vajon a genetika vagy a környezet felelős-e az egyéniség, az individuum kibontakozásáért. A tudósok kezdik elfogadni, hogy a kettő kölcsönhatása. De van egy harmadik befolyásoló erő is: az univerzum. A bolygók hatása. A géneket, bár szüleiktől öröklik a csemeték, nem áll módjukban megválogatni, viszont sokkal több a mozgásterük – és ezáltal a felelősségük is – a környezeti hatások alakításában. A tudatos szülő nemcsak eldönti, hogy a gyereke választja majd meg, mit szeretne tanulni és milyen szakmát választ, hanem már egészen kicsi korban elkészítteti a gyerek horoszkópját, hogy legyen fogalma arról: milyen tehetséggel, adottságokkal áldotta meg a természet. Minden látszat ellenére az irányított és erőteljes befolyásolás soha nem igényel annyi szülői bölcsességet, mint amennyit a szabad, modern gyereknevelés megkövetel. Ugyanis árgus szemmel kell figyelni a gyermek minden rezdülését, és úgy kell foglalkozni vele, ahogy azt a csillagjegye, bolygói által befolyásolt természete megköveteli. Nem szabad sürgetni a földjegyűt és óvatoskodva visszafogni a tüzes jegy szülöttét, vagy belefojtani az érzelmeket a vizes jegyűekbe, esetleg a szót a levegős gyerekbe. Ami bármilyen szülői hozzáállásban tilos: címkézni. Kevesen gondolják, mennyire igaz, hogy a szavaknak teremtő erejük van (pedig gondoljunk csak bele, a Biblia szerint Isten az egész világot egyetlen Legyen! szavával teremtette). Modern kutatások bebizonyították: a  szülők által kimondott vélemény alapvetően befolyásolja a gyermek egyéniségének fejlődését. Amelyik gyerekre elég sokszor mondják, hogy „te anyámasszony katonája”, az előbb-utóbb azzá is lesz (a külső, „szuggerált” képnek való belső megfelelési kényszer). Ahogy a negatív vélemények torzítják, aláássák az önbizalmat, a túlzott és főleg megalapozatlan dicséretek is labilis önismerthez és irreálisan magas önértékeléshez vezetnek. Nekünk itt, Európa közepén a szigorú porosz nevelési módszerek hagyatékában különösen tudatosan kell megválasztanunk saját szülői eszköztárunkat. Európa ezen vidékén sokkal hajlamosabbak az emberek ráerőszakolni saját nézeteiket a környezetükre, még inkább a gyerekeikre, mint akár az angolszász vagy Európán túli kultúrákban. Az egyéniség igazi elismerésére talán a legszebb példa az indián tradíciókban figyelhető meg, ahol a gyerek csak öt-hat éves korában „nyeri el” a saját nevét, amikor már láthatóvá válnak a saját megkülönböztető kvalitásai.

A szociális anyaöl

Az úgynevezett humanisztikus nevelési irányzatok az iskolát úgy tekintik, mint a gyermek lelkének és szellemének megszületését biztosító anyaölet. Tehát biztonságos, a gyerek „életfeltételeit”, fejlődését szolgáló szeretetteljes, ugyanakkor kellő kihívásokat támasztó légkör. A spirituálisan, hitben erős ember számára nem kérdés, hogy nem rendelkezhet szabadon a gyermeke élete felett. Az egyik legszebb vallási tanítás az, miszerint a gyermeket minden szülő az égtől kapta ajándékba, és el kell számolnia majd, mit és hogyan tett érte. 

A gyermek adottságai csillagjegye szerint

KOS A fontolgatás, a józan mérlegelés távol áll tőle. Az a mama, aki a széltől is óvni akarja, és igyekszik vattába csomagolni, épp az ellenkezőjét éri el: akkor vakmerő és akkor követ el csínyeket, ha nem látják. A tiltásra „csak azért is…” a válasz. Viszont ha a szülővel élhet át izgalmas kalandokat, olyan szorossá válik a kapcsolat, hogy szívesen teljesíti a kéréseket. BIKA Makacssága már a pólyában megmutatkozik, és végigkíséri egész életében. Ha sürgetik, ha „hajtják”, konokul ellenáll. Szép szóval viszont az eget is hajlandó zöldre festeni. Érzelemvilága mélyebb, mint amennyit megmutat a világnak. Lassan érő típus, inkább szemlélődő, mint robbanékony. Nehezen szánja el magát valamire, de utána lelkiismeretesen végigcsinálja. IKREK Állandó feszültségben él, minden érdekli, mindenre kíváncsi, mindenbe belekap, de semmihez nincs elég kitartása. Márpedig ahhoz, hogy valamit elérjen, türelemre, következetességre van szükség. Az Ikrek gyermeknél ez akkor érhető el, ha a gyors eredményt adó feladatokat vesszük előre, mert a siker lelkesíti, és később a nehezebb dolgokra is jobban odafigyel. RÁK Iszonyúan érzékeny, nagyon meg akar felelni, így aztán látszólag zokszó nélkül belemegy mindenbe, és úgy tűnik, hajlandó a szülők kedvéért bármit megcsinálni. Csakhogy ez a „beletörődés”,  a saját akarat feladása hosszú távon pszichoszomatikus betegségekhez vezet. A Rák gyerek nem szívesen versenyez, nem akar az élbolyba tartozni. Jó közepes, de megbízható. OROSZLÁN Mindent elkövet, hogy felhívja magára a figyelmet, elismerésre, sikerre vágyik. De eredendő lustasága miatt amit lehet, másokra hárít, igyekszik a legkisebb ellenállás felé haladni. A hiúságán keresztül lehet rávenni a nagyobb fegyelemre, és a veleszületett versenyszellemet felébresztve a maximumot lehet kihozni belőle tanulásban és sportban is. SZŰZ Bár rendkívül aktív, örökké tesz-vesz már pici korában is, túlságosan mégsem lehet terhelni, mert a magas elvárások nyomasztják, fékezik, ugyanis önbizalma akkor sincs, ha már ezerszer bebizonyosodott, hogy valamiben ő a legjobb. Igazi stréber, mindig mindent úgy tesz, ahogy szerinte elvárják a felnőttek. Maximalista, ezért inkább lazításra kell tanítani.  MÉRLEG Könnyen be tud illeszkedni az óvodába, az iskolába. Boldogan vállal minden különórát (főleg ha valami módon kapcsolódik a művészetekhez). Nem kifejezetten jó tanuló, pedig eszes, de hát csak azzal foglalkozik, ami igazán érdekli. Számára az iskola nem a tanulás színtere, hanem arra jó, hogy minél több kapcsolatot építhessen, minél több barátot szerezhessen. SKORPIÓ Ösztönösen keresi a „titkokat”, ezért számára minden tantárgy egy felfedezésre váró világ. Ha így vezetjük be az iskolába, nem fog már az első hét után megszökni. Nála csak akkor lehet eredményt elérni, ha békén hagyják. Ha olyan feladattal bízzák meg, amit „más biztosan nem tud megoldani”. Mivel rendkívüli az akaratereje, a küzdősportban is sikeres.  NYILAS Lassan érő típus, egy-két évvel le van maradva a kortársai mögött. Nehezen tud koncentrálni, túl gyorsan akarja a sikert, és ha nehézségbe ütközik, azonnal elkeseredik. Képzelete élénk, a tényekkel nehezen birkózik meg.  A közösségben jól érzi magát, szívesen kiáll a többiekért, a tanárok réme, mert örökké kritizál, vitatkozik, számon kér, és sokszor túlfeszíti a húrt.   BAK Kicsit koravén, már tizenévesen a kisebbek pártfogója, segítője. Felelősségérzete a tanulásban is megnyilvánul. Teljesítményorientált és maximalista. Örökké elégedetlen azzal, amit elért. Általában jó tanuló, sokszor azonban nem azért tudja az anyagot, mert érti, hanem mert bebiflázta. Ő az, akinek minden percét beoszthatják a felnőttek, nem lázad ellene. VÍZÖNTŐ Ügyes, okos, de nehezen zabolázható. Nem szereti a merev szabályokat. Ha valamit azzal próbálnak ráerőltetni, mert „ez így szokás”, akkor lázad. Ő az, aki talán még írni sem tud, de a számítógépet magabiztosan kezeli, vagy a matematika- versenyeket sorra megnyeri, viszont a „nemszeretem” tantárgyakból bukásra áll. Ő az, aki élete során többször is pályát vált. HALAK Jóindulatú, érzelmes, idealista – és nagyon szeszélyes. Valami „nagy dolog” megvalósításáról álmodozik, viszont a hétköznapi teendők, apró kötelezettségek elől szívesen kitér. Szeret a háttérben maradni, szemlélődni. Fogékony a művészetek iránt, de a realitásokhoz nincs érzéke. Szidással aligha lehet nála célt érni, szép szóval, hízelgéssel annál inkább.