10 kérdés és megnyugtató válasz a miómáról

A miómák az anyaméh kellemetlen „lakói”. Egy részük közvetlenül a nyálkahártya alatt fejlődik ki, más részük mélyen az izomzatban és a kötőszövetben helyezkedik el. Leggyakrabban a fájdalmas menstruáció hívja fel rá a figyelmet. 1. Mi a mióma? Méhizomdaganat. A méh simaizomzatából képződő, több - élesen elhatárolt - gócból álló jóindulatú daganat. Terjedelme változó: a borsónagyságtól a gesztenyeméretig is megnőhetnek, sőt az orvostudomány ismer egészen nagy, csecsemőfej méretű miómákat is. Az orvosok ultrahangvizsgálattal tudják ellenőrizni, helyes-e a felállított diagnózis, vagy más okozza a fájdalmas hasi görcsöket. Előfordulása gyakori, minden harmadik-negyedik nőnek miómák vannak a szervezetében, ám a legtöbben nem is tudnak róla, hiszen sokszor semmilyen problémát nem okoznak. Egyes becslések szerint a nők 70 százaléka miómás panaszokkal küzd. Leggyakrabban a fogamzóképes nők között jelentkezik, főként a 40 – 50 éves korosztályban. 2. Okozhatnak-e rosszindulatú daganatot? Legtöbb esetben nem. Mindössze 1:10 000 a valószínűsége. Ennek ellenére fontos az évenkénti szűrővizsgálatokon való részvétel. Amennyiben valakinek évek óta miómái vannak, gyakrabban kell szűrésre járnia. Az orvos ultrahangos vizsgálattal ellenőrzi, hogy az elmúlt időszak során változott-e a csomók mérete. (A rosszindulatú tumorok gyorsabban nőnek, és más az alakjuk, mint a jóindulatúaknak; így a felvételekbÕl kiderül, hogy történt-e kóros elváltozás, vagy sem.) 3. Hogyan keletkeznek? A miómák pubertáskor előtt még nem, illetve változó kor után már nem keletkeznek, így feltételezhető, hogy kialakulásuk a nemi hormonok, azok közül is az ösztrogénhormon szintjének változásával függ össze. A fogamzóképes korban kialakult miómák a változó korban fokozatosan összezsugorodnak. További rizikófaktorként említhetők a következő tényezők: öröklött hajlam, túlsúly, illetve pszichés tényezők, mint anya-lánya között fennálló konfliktus, elfojtott vágyak, ki nem élt kreativitás. 4. Hogyan észlelhető? Elsősorban görcsös fájdalom, nyomási fájdalom, vizelési és székelési problémák jellemzik a betegséget. Más esetekben, amikor nem okoz panaszt, nőgyógyászati szűréseken vagy ultrahangvizsgálat során veszik észre a miómákat, de előfordulhat olyan eset is, amikor a páciens szokatlanul erős deréktáji görcsökkel fordul orvosához, és közben derül fény a probléma valódi okára. A közvetlenül a nyálkahártyába vagy az izomzatba ágyazódott miómák a megszokottnál erősebb, fájdalmasabb havi vérzéseket okozhatnak. Amennyiben a miómák az anyaméh hashártyaburka alatt fejlődnek ki, sokáig nem okoznak panaszt. Egészen addig, amíg nagyságuk következtében nem érik el a húgyhólyagot vagy a beleket. Ilyenkor hólyag-, vizelet-visszatartási és székrekedési problémákat okoznak. Egyes miómák egy-egy vékony kocsánnyal kapcsolódnak a nyálkahártyához. Ha ez a vékony kocsány megcsavarodik, a miómás göb nem kap elegendő vért, és egyszerÛen elhal. Ilyenkor hirtelen szúró fájdalmat érez az asszony, amelyet komolyan kell venni, és azonnal kórházba kell menni. Ebben az esetben azonnali műtéti beavatkozás szükséges. 5. Van rá szer? A miómák növekedését az ösztrogénhormonok stimulálják. Antiösztrogén gyógyszerek adásával némileg befolyásolható a továbbfejlődésük, illetve meggátolható az újabb csomók kialakulása. Egyre gyakrabban alkalmaznak ilyen esetekben úgynevezett hormontartalmú IUD-t (méhen belüli fogamzásgátló eszköz) és egy „minipille” elnevezésű implantátumot. Ezek csökkentik a havi vérzés mennyiségét, és gondoskodnak arról, hogy a mióma okozta mellékhatások ne keserítsék meg a nők életét. Ritka esetekben az orvosok egy olyan kezelést is alkalmaznak, ami megszünteti a havi vérzést, ennek kimaradásával a miómák összezsugorodnak. A kezelés azonban csak változó kort megelőző idÕszakban végezhető el, ezért a nőgyógyászok csak nagyon súlyos esetekben javasolják, és akkor is maximum 6 hónapra, egyfajta műtéti előkészítésként. 6. Szükséges-e kezelni? Panaszmentesség esetén nem. Ám ha rendszeresen erős vérzés és vérszegénység kíséri, foglalkozni kell vele. Ha különösen fájdalmas menstruációs görcsöket okoz, évente 1 cm-nél többet növekedik, ha különösen nagy, gyakoribb a rosszindulatú elfajulás, vagy ha meddÕség gyanúja áll fenn miatta, mindenképp operálni kell.

7. Segítenek-e a természetes szerek, gyógynövények? A homeopatikus szerek az esetek többségében képesek megállítani a miómák növekedését, és enyhítik az erős vérzések okozta kellemetlen közérzetet. Ettől függetlenül szükség van rendszeres szűrésre és pontos orvosi diagnózisra. A gyógynövények is jó hatással vannak ezekre a sok kellemetlenséget okozó csomókra. Nem tüntetik el ugyan őket, de a további növekedést megakadályozhatják, és panaszmentességet érhetnek el. 8. Hogyan operálhatók? Ha a mióma eltávolítása elkerülhetetlen, a legtöbb nő az úgynevezett „kulcslyuktechnikát” részesíti előnyben. Az orvos egy kis nyíláson (vágáson) át operálja a beteget. Ez az eljárás kis miómák esetében alkalmazható, illetve akkor, ha a mióma a méhen kívül helyezkedik el. A nagy miómák kisebbítése során gyulladások léphetnek fel, mivel a műtét alatt nem a teljes miómát, hanem csak egy részét távolítják el. Klasszikus módszerrel, a császármetszéshez hasonlóan a has alsó felét vágják fel, hogy láthatóvá váljon a kritikus terület. Ha sok mióma található a méhben, akkor többnyire ezt a módszert alkalmazzák, legrosszabb esetben pedig a méh teljes eltávolítását javasolják. Ilyen beavatkozás elÕtt azonban szükséges több orvos véleményét is kikérni! Legújabban ún. laparoscopos eljárással (hastükrözéssel) bármelyik módja elvégezhető. 9. Lehet-e szike nélkül? Hormontartalmú gyógyszerekkel az apróbb miómák kezelhetők (de nem ajánlottak!), ám erős vérzést okozó miómák esetén a méh nyálkahártyáját lézerrel vagy forró folyadékkal „tisztítják meg”. A méh megmarad ugyan, de a páciens egészen biztosan nem lehet többé terhes. Másfajta beavatkozás az úgynevezett zsugorítás, kiszárítás. Ez nem más, mint egy pontra fokuszált ultrahangsugarak erőteljes nyalábja, amely elégeti, összezsugorítja a miómákat. Mindkét megoldás nagyon ígéretes. 10. Okoznak-e problémát a terhesség alatt? A külső, méhen kívül elhelyezkedő miómák nem akadályozzák a terhességet. A méhen belüliek viszont annál több bajt okozhatnak: koraszülést, vetélést vagy idő előtti fájásokat. Az anyaméh kijáratánál lévő miómák pedig megnehezítik a szülést. Orvosok egybehangzó véleménye szerint az esetek többségében a miómák mellett a terhesség szövődménymentes, a szülés pedig teljesen zavartalan. Ennek ellenére a miómák minél korábbi eltávolítását javasolják még akkor is, ha a beavatkozás kapcsán keletkezett sebhely rizikófaktort jelenthet a továbbiakban. A műtét minden esetben megfontolandó, ezért több szakorvos véleményét is ki kell kérni!

Kezelési módszerek – szike nélkül

Égetés Fokuszált ultrahanggal célozzák meg a miómát. Ahol az energianyalábok összegyűlnek, magas hőmérséklet keletkezik, amely összezsugorítja, elpusztítja a miómát. Ez egy közel 2 órás beavatkozás, amely alatt a beteg tomográfban fekszik. A műtét teljesen fájdalommentes, a beteg hasa érintetlen marad, semmilyen vágás nem csúfítja el. A fókuszált ultrahanggal világviszonylatban több száz nőt operáltak meg - sikerrel. A szakorvosok remélik, hogy 10 éven belül minden nagyobb kórházban elterjed ez a módszer. A műtét különösen azoknak az asszonyoknak az esetében fontos, akik más műtétet követően meddővé válnának. Zsugorítás (kiszárítás) A műtét során érfestéssel megkeresik azokat a lágyék táji artériákat, amelyek ellátják a miómákat. Az orvos katétert helyez be egészen a miómáig, pontosabban addig a pontig, ahol a mióma vért kap a szövettől. Ezután homokszem nagyságú műanyag golyócskákat helyeznek a katéterbe. Amint ezek a katéterbe érnek, dugót képeznek, elzárják a keringést. A mióma vérellátása ezzel megszűnik, ezért összezsugorodik, felszívódik vagy elfolyósodik. A műtétet nagyobb klinikákon végzik. Helyi érzéstelenítéssel körülbelül 1-2 órát vesz igénybe, a műtétet követően pedig 2-3 nap kórházi tartózkodás szükséges. Sebhelyek nem maradnak, a katéterhez vágott nyílás nagysága mindössze 5 mm. A módszernek egyetlen hátránya van: a kontrasztanyagot röntgenellenőrzés mellett vezetik be, ami bizonyos fokú sugárterheléssel jár. Az USA-ban, Franciaországban és Nagy-Britanniában már 15 éve alkalmazzák ezt a műtéti eljárást, amely 90%-os eredményességgel kecsegteti a betegeket. A módszer ennek ellenére újnak mondható.