Báthory Erzsébet – szörnyeteg vagy áldozat?

Kínzások és vérfürdők legendája

Erzsébet 1560-ban született a híres Báthory család sarjaként. Már férje, Nádasdy Ferenc gróf életében is furcsa mendemondák terjengtek róla, ezek szerint okkult tudományokkal foglalkozott és szolgálókat kínzott. Férje halála után állítólag az öregedéstől félve még gátlástalanabbá vált. A legenda szerint, amikor megütött egy haját fésülés közben meghúzó lányt, annak vére a kezére fröccsent, és úgy érezte, szebb lett a bőre. Azt hitte, megtalálta az örök fiatalság titkát, így a lányt megölte, és megfürdött a vérében. Ettől kezdve nem volt megállás: birtokán összefogdostatta a szüzeket, akiket különféle kegyetlen kínzásoknak vetett alá, majd lábuknál fogva felakasztotta őket, és vérüket vette. Elfogásáig állítólag hatszáznál is több áldozat vére tapadt a kezéhez. Az asszonyt 1610 végén tartóztatta le személyes ellensége, Thurzó György nádor. Eljárást indítottak ellene, amelynek során komornái és cselédei a kínvallatás hatására beismerő vallomást tettek. Őket lefejezték, majd testüket máglyán elégették. A gazdag és befolyásos családból származó Báthory Erzsébetet pedig per és ítélet nélkül a csejtei várban befalazva tartották fogva. Itt is halt meg elborult elmével 1614-ben, 54 évesen.

Rehabilitálják a csejtei rémet

Bár II. Mátyás király is szorgalmazta, szabályszerű perre nem került sor az ügyben. Koncepciós vádakról beszélhetünk, hiszen tényleges tárgyalás nem volt, ítélet nem született, Erzsébet bűnösségét soha nem bizonyították, a cáfoló iratokat meg sem vizsgálták. A váddal kapcsolatban technikai kétségek is felmerülnek. A több száz áldozat szinte lehetetlen, a hírhedt vérben fürdést pedig az emberi vér gyors alvadása kérdőjelezi meg. Gyanúra ad okot a Habsburg-udvar törekvése is, ami a Báthory-Nádasdy vagyon megszerzésére irányult. A történészek szerint a három részre szakadt Magyarországon azoknak, akik a Habsburgok híveinek számítottak, nem állt érdekében, hogy az erdélyi fejedelemség erőre kapjon. Báthory Erzsébet nevének befeketítése pedig alkalmas lehetett az egész Báthory család hírnevének aláásására. Thurzó nádor nevét külön is meg kell említeni: az ő személyes ellenségeskedése is fűthette az Erzsébet elleni vádakat (Báthory Gábor, Erzsébet unokatestvére akkor erdélyi fejedelem volt). Thurzó György nádor azért tűzte ki célul a család nevének megtépázását, mert valószínűleg fiának szánta az erdélyi fejedelemséget. Elképzelhető azonban, hogy az ő célja is a vagyon megszerzése volt. A rengeteg kutatás eredményeként a történelemtudomány ma már úgy tekint Báthory Erzsébetre, mint aki semmivel nem volt kegyetlenebb, mint korának egyéb arisztokrata hölgyei. Az állítólagos szadista orgiákat először Benda Kálmán történész vette alaposabban szemügyre 1980-ban. A per iratait vizsgálva gyanúsnak találta a szemtanúk hiányát, és hogy az állítólagos kínzásokat egyedül túlélő lányt be sem idézték. Az elítélt szolgálókat kínvallatásnak vetették alá, ám Báthory Erzsébetet nemesi előjogai megvédték ettől. Tárgyalást ezért nem is folytattak, hiszen ő a szolgálóktól eltérően, kínvallatás hiányában nem vallott volna be olyan bűnöket, amelyeket nem követett el. A konstruált bizonyítékok nem bizonyultak elegendőnek, így a bíróság elé állítás elmaradt.

De mit is követett el Báthory Erzsébet, amiért Thurzó nádor befalaztatta? A csejtei udvarban több lány holtestét találták eltemetve, amelyeken sérülések voltak. Ez indította vizsgálatra a nádort. Szádeczky-Kardoss Irma kutató azonban az általa átvizsgált dokumentumok alapján úgy látja, hogy Báthory Erzsébet udvarában valójában nem bűnös, hanem gyógyító tevékenység folyt. A főuraknak, nemeseknek korabeli szokás szerint kötelezettsége volt az udvarnép gyógyítása, orvos alkalmazására, gyógyszerek beszerzésére is van adat az ügyben. Szádeczky-Kardoss Irma számtalan gyógyítási technikát sorol fel, amelyeket a tanúvallatási jegyzőkönyvekből rekonstruált. Szerinte a ?kéz megégetése”, a ?csalánnal verés”, a ?hideg fürdőbe ültetés”, vagy éppen a kivéreztetéssé túlzott érvágás korabeli gyógymód is lehetett. A kutató feltételezése szerint az lett a veszte Báthory Erzsébetnek, hogy az egyik gyógyító asszony nem merte jelezni a járványban elhunyt betegeket, és a nyomokat eltüntetve eltemette őket. Könnyen lehet hát, hogy az egész világon elterjedt vámpír-legenda magyarázatául a parasztoknak nyújtott gyógyító ellátás eltúlzása szolgált. Az idők során Báthory Erzsébet félelmetesre színezett alakja itthon és külföldön is számos irodalmi mű és film ihletőjéül szolgált, hiszen történetében együtt van a titok, a szadizmus, és a szexualitás.