Vasárnap hajnalban kezdődik a nyári időszámítás. A rendszer kilencvenéves múltra tekint vissza: többnyire akkor alkalmazták, ha spórolni szerettek volna, jóllehet nincs túl nagy hatása az energiafogyasztásra.
Általában energiaválságok idején merült fel, de a nyolcvanas évek óta nálunk is minden évben átállítjuk. Legfőbb haszna: októberben majd egy órával többet alhatunk. „Hú, már fél tíz!” Talán Te is ébredtél már így, kedves olvasó, és mire az újságot megvetted, csaknem ebédidő lett. Másnap pedig álmosan kezdted meg a következő napot, megbillent bioritmussal. De nyugalom, az egyórás eltérés az egészséges szervezetnek nem okoz gondot. Dr. Terray-Horváth Attila, a Honvédkórház Alvásdiagnosztikai és Terápiás Központjának orvosa természetesnek tartja, hogy kicsit álmosabbak vagyunk ilyenkor, hiszen reggel egy órával kevesebb jut alvásra. Azt azonban hozzáteszi: azokat, akik amúgy is álmatlansággal vagy aluszékonysággal küzdenek, megviselheti az eltérés. Terray-Horváth Attila szerint az egyórás átállást nem lehet összehasonlítani a „jet laggel”, vagyis a hosszú repülőút után egy másik időzónában felmerülő zavarokkal. Ebben az esetben a fényviszonyok hirtelen változása is gondot okoz, de – mivel agyunk is irányítja az alvás és az ébrenlét napi ciklusát – belső okai is vannak a normális esetben 1-2 napig is eltartó alvászavarnak. Ez egyes vizsgálatok szerint kívülről pótolható, s az amerikai hadsereg alkalmazza is a melatonin nevű fiatalító hormont az ilyen panaszok enyhítésére. De vajon miért áldozzuk fel évente ezt az egy óra alvást (amelyet ősszel majd visszanyerünk)? Évente egynapi energiafogyasztást spórol meg az ország, hála a ma kezdődő nyári időszámításnak – állítja a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. Számításaik szerint ez országos szinten nagyjából 2,4 milliárd forint megtakarítást jelent. Kutatások szerint az átállás, pontosabban a későbbi naplemente a balesetek esélyét is csökkenti. A javuló látási viszonyok hatására ugyanis egy százalékkal kevesebb baleset történik – állapították meg brit kutatók. Ma már nincs is választási lehetőségünk, az Európai Unió ugyanis kötelező irányelvben rendelkezik a nyári időszámításról. Ez többek között kimondja, hogy az átállásnak greenwichi idő (GMT) szerint hajnali egykor kell megtörténnie. Március utolsó vasárnapján az órákat hatvan perccel előre, október utolsó vasárnapján pedig ugyanennyivel vissza kell állítani. Amerikában koránt sincs ekkora rend, hiszen ott az egyes államok azonos napon, ám nem ugyanabban az időpontban, hanem ki-ki saját időzónája szerint, hajnali kettőkor állítja át az órákat. A nyári időszámítást az Egyesült Államok közül néhányban nem is alkalmazzák. Ilyen Hawaii, de Arizonában sem tartották szükségesnek. Hogy tovább bonyolódjon a kép, a három állam területén élő navajo indián közösség úgy döntött, Arizonában mégis előre- és visszatekergetik óráikat. A hétvégi és hajnali átállás nem véletlen, hiszen az egy óra kiesése ekkor idézi elő a legkisebb fennakadást. Néhány éve a köztéri órák átállítása sem okoz gondot: ezeket a hazai városokban antennával szerelték fel, amely a frankfurti atomóráról véve a jeleket magától átáll. A régi órák előreállítását ma délre ígérték.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
