Ha széthullik a személyiség

Amerikai kutatók a betegség okait keresve egy új elmélettel rukkoltak elő: csaknem háromszáz, pszichiátriai szempontból veszélyeztetett tinédzsert figyeltek meg két és fél éven át. Munkájuk során öt előjelet találtak, amely segítheti a pszichiátereket a serdülők szkizofréniára való hajlamának megállapításában. A szakemberek szerint ha valaki korábban élt droggal, nő a betegség kialakulásának kockázata. Ugyanígy hajlamosító tényező lehet, ha az illetőnek nincs társas kapcsolata, erősen gyanakvó természetű, esetleg paranoiás. Az is bebizonyosodott, hogy a genetikai kockázat és az agyi funkciók hanyatlása együttesen növeli a betegség kialakulásának veszélyét. Utolsó tényezőként a kissé tágan értelmezhető „szokatlan gondolatok magas arányát” állapították meg. Akiknél az öt tényezőből legalább kettő-három fennállt, 68-80 százalékban alakult ki szkizofrénia a vizsgált időszakban. Ebből következik, hogy a szkizofréniára való hajlam éppúgy jelezhető előre, mint a cukorbetegség vagy a szívbetegség. Az átlagnépesség körülbelül egy százaléka – nagyjából minden századik ember – szenved a betegségtől. A nemek közötti megoszlásban nincs nagy különbség, de nagy eltérés mutatkozik a földrajzi elhelyezkedést illetően: kiemelten magas a szkizofrénia előfordulása Izlandon. Noha a betegség kialakulásának okai nem pontosan ismertek, íme néhány érdekesség: több szkizofrén beteg születik télen vagy kora tavasszal. A betegség gyakoribb az egyedülálló szülők gyermekeinél, az alacsonyabb szociális státusban, városi környezetben, bevándorlók között, vagy ha az apa korosabb. A nők esélyei jobbak a gyógyulásra, mint a férfiaké. Kedvezőbb kimenetelre számíthatnak azok is, akiknél viszonylag későn jelentkezik a betegség, akiknél volt valamilyen kiváltó életesemény, akik állapotukat reálisan fel tudják mérni, és hajlandók együttműködni az orvossal, illetve akik a betegség előtt stabil személyiségszerkezettel rendelkeztek, s családban élnek.