Fejfájás, szédülés, hányinger, hasmenés kerülgeti őket néha csak úgy, minden ok nélkül. Rettegnek a hétköznapi eseményektől, és szervezetük reakciójától. Pánikbetegség kínozza őket.
Tévedésből derül fény a valódi okra
A magyar pánikbetegek száma több százezerre becsülhető. Ez a szám azonban csak a felismert és diagnosztizált betegekre vonatkozik, ami sajnos csak kis része lehet a valós betegszámnak. Pedig az idejében felismert betegség háziorvosi ellátásban is eredményesen kezelhető. Az érintettek a sokféle kellemetlen tünet miatt tévedésből gyakran kardiológushoz, gasztroenterológushoz (a gyomor és emésztÕrendszer problémáira szakosodott belgyógyász) fordulnak, ahol a leletek negatív eredményt hoznak. Csak a vizsgálatsorozatok végén derül ki, hogy a páciens pánikbetegségben szenved, ezért produkálta a tünetek széles skáláját. A szindróma legalább kétszer olyan gyakori nőknél, mint férfiaknál. Ennek egyik oka talán az, hogy az erősen férfidomináns világban gyakran túl nagy nyomás nehezedik a nőkre. A rendszeres és nagymértékű stressz pedig kiválthat akár pánikbetegséget is. A lelki nyomást pedig gyakran csak tovább súlyosbítja, ha egy nő nem bírja a rá nehezedő terheket és lelkileg kiborul. Kirohanásait a környezete tévesen hisztinek tekinti. A kálvária általában huszonévesen kezdődik és körülbelül negyven éves korig érinti a lakosságot. Egyetlen pánikrohamot azonban nem szabad összetéveszteni a pánikbetegséggel. Ha viszont a rohamokból legalább négy jelentkezett egy hónapon belül, orvoshoz kell fordulni.
Így kezdődött…
– A kezdetek kezdetén csak olyan helyzetekben lettem rosszul, amikor valamilyen megmérettetés előtt álltam – meséli egy beteg. – Később azonban a panaszok egyre gyakrabban jelentkeztek. Végül odáig jutottam, hogy voltak napok, amikor képtelen voltam kimozdulni otthonról. Rosszul leszek a buszon, nem bírok felszállni a metróra. Nem akarok bevásárolni járni, mert félek a tömegtől. Most nem dolgozom, próbálok olyan munkát keresni, amit nyugodt környezetben, esetleg otthon végezhetnék. Az efféle tünetek szorongásoldókkal és antidepresszánsokkal jól kordában tarthatók. A kezeléseket mindig egészen kis mennyiségű gyógyszerrel kezdik, és fokozatosan állítják be a szükséges, de legkisebb adagot. Később a leszokás is fokozatosan, de még lassabban történik. Ha szükséges, bármikor vissza lehet térni az eredeti adagra. Fontos azonban a folyamatos pszichoterápiás kezelés. A nem kezelt pánikbetegek ugyanis gyakran alkoholba vagy kábítószerbe fojtják szorongásaikat, esetleg a súlyosodó depresszió miatt öngyilkosságot kísérelnek meg. A tünetek általában három együttes köré csoportosulnak. A kardiális, neurológiai vagy hasi pánik köré. A betegeknél a leggyakrabban a következő panaszok jelentkeznek: erős szorongás, fulladás, légszomj, túlzott izzadás, hányinger, hasmenés, hasfelfúvódás, kipirulás, heves szívdobogás, szédülés, mellkasi fájdalom, halálfélelem. A rohamok tíz perc alatt elérik a csúcspontot, és 20-30 percen belül általában elmúlnak. Sokszor éjszaka is jelentkeznek, és a tünetek közül több együtt jön elő. A pánik után akár egy hónapig is eltarthat a félelem egy következő rohamtól. Kapcsolódó cikkek: Ajurveda – az egészség forrása >>> Hipnoterápia, a reinkarnációs utazás >>>
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
