Vega vagyok, de boldog vagyok?

– Sok vita folyik a vegetarianizmusról – állapítja meg dr. Olasz József családorvos-belgyógyász. – Egyvalami azonban biztos: a természet mindenevőnek teremtett minket. Elég megnézni az ember fogazatát: élő bizonyíték. Azt mutatja, hogy gyűjtögető életmódra vagyunk berendezkedve. E gyűjtögetés dr. Olasz szerint nem jelent mást, mint hogy az ember a kezdet kezdetén, tehát amikor a szavannákon élt, kószált és vadászott, valószínűleg növényeket, kisebb állatokat, bogarakat ehetett. Ritkán fordult elő, hogy – amint az iskolában tanítják – a horda győzedelmesen hazacipelt egy egész mamutot. De az állati fehérjére szükségünk van. Benne található ugyanis azoknak az aminosavaknak a többsége, amelyekből a szervezet felépíti saját fehérjéit. Utóbbiak elengedhetetlenek a sejtképzéshez. A vas és a különböző nyomelemek szintén a húsban vannak meg. Más kérdés, hogy az állati zsiradék viszont ártalmas lehet.

Vega szülők, kétségbeesett óvónők

Előfordul, hogy ádáz vegetariánus szülők előírják az óvónőnek, mit adhat a gyereknek, és mit nem. A dietetikus szerint a vegetarianizmus bizonyos irányzatai beleférnek az egészséges étkezésről alkotott fogalmainkba. – Utóbbi klasszikusan azt jelenti, hogy minden élelmiszernek a megfelelő arányban helye van a palettán – mondja Fekete Krisztina dietetikus. Családunk asztalára tehát bármit tehetünk. A húst akár mellőzhetjük is, feltéve, ha a tejről, a tojásról nem feledkezünk meg. Ez az úgynevezett ovolakto vegetarianizmus, amely a modern nyugati táplálkozástudomány számára is elfogadható. Az állati származékokban benne vannak a teljes értékű fehérjék, pontosabban a már említett aminosavak többsége. Finomabb válfaja ennek a táplálkozásnak a semivegetariánus (félvegetariánus) étrend. Hívei halat, baromfit fogyasztanak, de ezeket ők maguk készítik el. Húskészítményeket, például felvágottakat, szalámit nem vesznek. Ez nem is baj, hiszen maguk a táplálkozástudorok is óvnak tőlük bennünket.

Hiánybetegségek is kialakulhatnak

Ám akinek minden állati eredetű termék kimarad az étrendjéből, hosszú távon hiánybetegségekbe eshet. A kisbabák fejlődése például már az anyaméhben visszamarad, a fiatal gyerekek is testileg-szellemileg lassabban haladnak előre társaiknál. – A felnőtteknél csontproblémák, hormonális és idegrendszeri zavarok léphetnek fel – figyelmeztet Fekete Krisztina. A profi vegetariánussal ez nem történhet meg. Étkezése ráadásul nem csupán a táplálkozásról, hanem az életmódról, mozgáskultúráról is szól. Fekete Krisztina ugyan a vegyes táplálkozás híve, tehát húsevő, de végigcsinált egy „vega” kurzust. A tofu, a gabonafélék (köles, hajdina, kukoricakása, puliszka) finomak és fehérjében gazdagok is. A régiek tudták, miért eszik őket, étkezési kultúránkba nem véletlenül „lopakodnak” vissza a fent említett ínyencségek. A vegetarianus étrend hívei lehetnek a napjainkban egyre divatosabb jóga gyakorlói is. A jógában van egy fontos fogalom: alhimsza. Azt jelenti: erőszak-nélküliség.

A jógi és az élőlények

– A jógi kísérletet tesz rá, hogy minden élőlény szabadságát a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben tartsa – mondja Nagy József jógaoktató. Ennek érdekében a lehető legalacsonyabb tudatformát pusztítja el a célból, hogy étkezzen. Adott környezetben tehát állatot nem, hanem csak növényi termést fogyaszt. Étrendjében a tej és a tejtermék ugyanakkor benne lehet, hiszen annak fogyasztásához nem kell ölni. A modern technikának köszönhetően pedig tojást is ehet, mert ma már meg tudjuk állapítani, melyikben van csirkeembrió, és melyikben nincsen. Nagy József utánanézett a szakirodalomban: az embernek 19 aminosavra van szüksége. Ebből 14 van meg a disznóhúsban, 16 a lóban és a marhában, 13 a csirkében. A borsóban 4, a babban 6, a szójában mind a 19. De ha együtt eszünk például mandulát és gyümölcsöt, máris megdobtuk aminosav-bevitelünket. Ami pedig a családot illeti, az erőszakmentesség rájuk is vonatkozik. Vagyis a jóga híve nem kényszeríti rá környezetére a vegetarianizmust. Inkább példamutató magatartással és tudatos neveléssel próbálja meggyőzni őket.