Húsvét – Peruban

Peru, a misztikus és egzotikus Dél-Amerika egyik legizgalmasabb országa. A mexikói maja birodalom mellett a perui inkák a mai napig a történelem megfejtetlen titkát jelentik. Itt játszódik a világhírű Mennyei prófécia története, amiben ősi titkos tekercsek bukkannak elő Machu Pichu szent hegyormáról, amit egyébként is a világ egyik csodájaként tartunk számon. De szintén Peru a központi helyszíne az Indiana Jones filmek legutóbbi részének, a Kristálykoponyák királyságának is. Méltán várjuk el ettől a mesés országtól, hogy itt a húsvéti szokások is minimum meghökkentsenek minket. Nos, legfeljebb attól hökkenhetünk meg, hogy ez távolról sincs így. Peruba a spanyol konkvisztádorok hozták el a kereszténységet csupán 500 évvel ezelőtt. Ha beszámítjuk, hogy jó pár generációnak el kellett múlni ahhoz, hogy meghonosodjanak az itteniek körében a keresztény szokások, e tekintetben bizony, nagyon fiatal kultúráról beszélhetünk. Ahogy a karácsony, úgy a húsvét legtöbb tradíciója egy az egyben átvett külsőség, főleg a spanyoloktól, de manapság a világmédia segítségével bárhonnan. Úgy tűnik, a peruiak kedvvel csemegéznek, és ami megtetszik, azt beépítik az új szokások közé. Karácsonykor ilyen például a házak falát elborító, rikító és zenélő lámpafüzér, a kis kertekben villogó rénszarvas és kéményen bemászó télapó. A szentesti sült pulyka is idegen volt a legutóbbi időkig, mára minden házban ez a kötelező estebéd, igaz, ezt a hagyományos inka itallal, a cuscoi szent völgyben termesztett csodás csokoládéból készített forró sziruppal fogyasztják. A mi húsvétunkhoz képest Peruban nincs locsoló hétfő, amit nagyon sajnálnak azok az itteniek, akikkel megismertettem a mi kedves népszokásunkat. Ha másért nem, a munkaszüneti nap miatt biztosan. Sokkal erőteljesebb azonban Peruban a húsvét vallásos jellege, amit elsősorban a számottevő katolikus lakosság gyakorol a Fájdalom Csütörtökétől a Feltámadás Vasárnapjáig. Mexikóban és Guatemalában már nemcsak híressé, de hírhedtté vált az a szokás, hogy a körmenet élő Krisztusként viszi körbe a keresztre szegezett férfiakat. Ezért a megtiszteltetésért egész évben tolonganak az önkéntesek. Még Peru fővárosának, Limának az egyik kerületében, Comasban is évről évre egy ilyen élő Krisztus-jelképet hordoznak körbe a hívek, amit az interneten és a televízióban élőadásban is közvetítenek. A perui körmenetek egyébként is igen látványosak. Krisztus mellett sok helyi szent szobrát viszik magukkal a pompázatos és illatos virágokkal gazdagon díszített kiskocsikon. A hívek, legyenek akárhányan, mind a helyi egyházkerület egyenruhájában vannak, ami a legtöbbször kék, lila vagy zöld földig érő fényes köpeny, amivel a ruhájukat takarják el. Nagypénteken az asszonyok még ma is fekete ruhát öltenek magukra Krisztus kereszthalálára emlékezve. Peruban négy híres zarándokhely van: Cuscó, a volt inka birodalom fővárosa a Machu Pichu ormai szomszédságában, Huaraz, Tarma és Ayacucho. Bár a tojás megszentelésének és vasárnapi rituális elfogyasztásának szokása él, nincs a házaknál tojásfestés. Ám a gyerekeknek a feltámadás vasárnapján itt is csokoládé tojásokat ajándékoznak.

Húsvét péntekjén tilos itt is húst enni, helyette kukorica ételeket, és a bab alapú 7 zöldségből főzött húsvéti egytálételt fogyasztják. Nincs a karácsonyi menühöz hasonló húsvéti fogás. Az egyetlen étel, ami manapság kezd divatossá válni, a Chuletas de pascuas, azaz húsvéti karaj. A margarinban vagy vajban megforgatott füstölt húshoz fahéjjal ízesített méz, cseresznye – és narancslé keveréket adunk, amiben addig sütjük kis tűzön a hússzeleteket, amíg az meg nem karamellizálódik. Különösebb húsvéti csemege vagy sütemény sincs, az Andok hegység kis falvaiban azonban rendre elfogyasztják szombat este vagy vasárnap az édes tejben, fahéjjal és szegfűszeggel ízesített főtt kását, kecsua nevén az apit. Golenya Ágnes