Április 24-én, Szent György napján a mártírhalált halt sárkányölő lovagra emlékezünk, kinek legendás története összeforrt a sötétség felett győzedelmeskedő hit fogalmával, és számtalan népi hiedelemmel. A Szent György-nap Európa szerte inkább ősi pásztorünnepnek tekinthető, a néphagyomány ettől a naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Idén pedig a Skorpió telihold is épp erre a dátumra esik…
Ki volt Sárkányölő Szent György?
Szent György az egyik leghíresebb római kori katona és keresztény mártír, kinek élettörténetét számtalan legenda övezi.
Georgianus néven, a mai Törökország területén elhelyezkedő Kappadókiában született kr.u. 271 körül. Nem sokkal édesapja halála után édesanyja hatására felvette a keresztény hitet, és belépett a római hadseregbe Diocletianus császár kormányzása alatt. Azonban mikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, György erős ellenállást tanúsított. Hiába vívott ki a legkiválóbb katonaként erős tiszteletet, hite miatt börtönbe vetették. A legkegyetlenebb kínzások ellenére is kitartott hitbéli meggyőződése mellett, így végül 303 körül kivégezték.
A legismertebb legenda, melynek „sárkányölő” titulusát köszönheti, egy líbiai város megszabadításáról szól az áldozatokat követelő és városlakókat terrorizáló sárkánytól. György volt az, aki mindent elsöprő hitének köszönhetően szembe mert szállni a véráldozatokat kívánó, és a városlakókat rettegésben tartó, csillapíthatatlan étvágyú sárkánnyal, és felismerve annak gyenge pontjait, lefejezésével véget vetett a nép szenvedésének.
A György-legenda valójában szimbolikusan arra a keresztény meggyőződésre épül, hogy a mindent elsöprő hit a világ összes gonoszságát képes legyőzni, és egy igaz hívő számára semmi sem lehetetlen: minden út a lelki üdvözüléshez vezet.
A későbbi századokban még legendák sora kapcsolódott nevéhez, ennek köszönhetően vált a középkori Európa egyik legtiszteltebb alakjává, és számos ország- többek között Anglia, Portugália , Katalónia- védőszentjévé nyilvánították.
Véd a rontástól
Hazánkban és a környező országokban fennmaradt Szent György-napi hiedelmek és népszokások azonban elsősorban a római pásztorünnepnek, a Palilia rítusainak állítanak emléket. Ezen a napon történt ugyanis az állatok első kihajtása, amelyhez egy zöld ágat használtak: a néphit szerint ennek rontáselhárító hatása volt.
Úgy vélték, Szent György napján a boszorkányság és egyéb okkult erők intenzíven jelen vannak a világban, amely ellen erőteljes védekezésre van szükség. Elsősorban állataikat, főként tejet adó teheneiket óvták a negatív hatásoktól, gyógyfüvekkel és szalmatűzzel füstölték körbe pajtáikat és otthonaikat.
Az állatokat Szent György napi tűzön hajtották keresztül, hogy az ártó szellemektől és a rontástól megtisztuljanak, maguk pedig háromszor ugrottak át rajta a boszorkányoktól eredő átkok kivédése érdekében. Általánosságban is „gonoszjáró” napnak tartották, mikor a sötét erők szabadon áramolhatnak a földi síkon- az ajtófélfára, kerítésre fokhagymát és tüskés ágakat aggattak védekezés gyanánt.
Asszonyoknak házimunkát tekintve dologtiltó napnak számított, ugyanakkor termésvarázsló” erővel bírt. A babona szerint ilyenkor kell elvetni a kerti növényeket, mindezt lehetőleg néma csendben, szó nélkül .
Úgy vélték, a kimondott szavak – legfőképp a negatív tartalmú kijelentések – könnyen rontássá válhatnak ezen a napon.
Ez is érdekelhet
Ennek a 4 csillajegynek beteljesülést hoz a Skorpió telihold
Felforgató erővel bír, de beteljesülést is hoz az április 24-ei Skorpió telihold - ennek a 4 csillagjegynek biztosan!
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
