Ajtó a szellemvilágra

Úgy vagyok én a szellemvilág dolgaival, hogy hiszem is, meg nem is. Ha arra gondolok, hogy emberek, akik nevettek, küzdöttek, álmodoztak és öleltek, tegnap még tele voltak vággyal, tervvel, szerelemmel, egyszóval éltek, egyszer csak nincsenek – nem hiszem el. Mert szerettem őket, és ők is szerettek. Voltak, s most nincsenek. Nem érem fel ésszel. De ha arra gondolok, hogy ők, a szeretteim, miután átléptek az anyagi világból valahová, egy ismeretlen tartományba, s onnan vigyáznak rám, halandó emberre, felmerül bennem a kétely, miért nem vigyáznak jobban. Nem érem fel ésszel, hogy az őrangyalok miért nem lépnek a fékre a súlyos autóbalesetek előtt, miért nem fogják meg a gyerekek kezét, amivel az úttestre dobják a labdát, amikor játszanak. Hol vannak, amikor szükségünk lenne rájuk? Ez a bajom énnékem a szellemekkel, angyalokkal. Hogy olyan kiszámíthatatlanok.

Körülöttünk halottaink

A beavatottak (médiumok és mágusok, mesterei a boszorkányságnak) azt mondják, halottainktól nem vagyunk elszakítva, szüntelenül körülöttünk vannak. Nem őket veszítettük el, csak azt a képességet, hogy látni tudjuk őket. Állítják, tudatosságunk fejleszthető, de ez sok gyakorlást, tanulást kíván. S beavatást a szellemtudományokba azért, hogy az elhaltakat ne csak megidézni tudjuk, de képesek legyünk elküldeni is. Morgana szép, fekete hajú asszony. És kedves is. Mielőtt idejének jórészét spirituális képességeinek fejlesztésére fordította volna, vállalkozó volt, kereskedő. Tulajdonképpen most is az, hiszen államilag elismert spiritiszta képesítést szerzett a Nap egészség oktató centrum tanfolyamán. Számlaképes. Vizsgázott különféle spirituális tevékenységekből, szellemkommunikációból, tud az Isten s a szellemek kezével gyógyítani, jósolni és jártas a különféle mágiákban is. Amikor boszorkánnyá felavatták, átélte a semmit, a teljes sötétséget, a születés és halál folyamatát. Megkapta az energiát és a tudást, amelynek segítségével megidézheti a szellemeket. Őrbottyáni családi házuk tágas alagsorában szívesen lát egy kis szeánszra.

Megzavartuk a szellemet

A buja növényekkel körbeültetett télikertben füstölők illata száll, a falon a démonok elleni harchoz kard, a varázsasztalon energiát hordozó tárgyak: Buddha szobra, egy kicsiny feszület, koponya, kristálygömb és egyéb fontos tárgyak láthatók. Barátnőm, ki elkísér, hogy ne legyek olyan egyedül ott a szellemekkel, megkéri a szép, fekete hajú asszonyt, hívja meg közénk régen halott édesapját. Morgána először gyertya lángjával, szavak varázsával és füstöléssel levédi a helyiséget az ártó szellemektől, majd előveszi a quijja-t. A beszélő táblán az ABC betűi láthatók, és a számok egytől tízig. Egy speciális, leginkább lyukas gitárhúr pengetőre hasonlítható segédeszközt helyez a tábla közepére. Ezek segítségével kapjuk meg a válaszokat, oly módon, hogy a médium táblára helyezett kezét a megidézett mozgatja föl s le a betűk között, így írván ki a válaszolni kívánt szavakat. Nyilván Morgánát, s a szellemet is zavarja az újságíró tollának sercegése, meg a lábatlankodó fotós is, mert a konkrét kérdésekre, nevekre, évszámokra nem sikerül válaszolnia. Igaz, régen meghalt már, sokat elfelejtett a földi világ dolgaiból.

Egy az igen, kettő a nem

Látom a szép, fekete hajú asszony arcán a zavart, azt kérem hát, küldjük útjára megidézett szellemünket, s próbálkozzunk inkább az asztaltáncoltatás ősi módszerével. A kicsiny, könnyű, háromlábú asztalkáról lepakoljuk a házi oltár tárgyait, majd körbeüljük, és egy gyakran idézett, barátságos segítő szellemet hívunk, jelenjen meg körünkben, s kopogjon egyet, ha igen a válasz, és kettőt, ha nem. Az asztal lába szaporán kopog. Próbálok rájönni, hogy mitől, de nem találok csalafintaságot. Nem kopoghat más tehát, mint egy földi világunkból eltávozott. – Ebben nincs semmi különös, vagy ijesztő – magyarázza vendéglátónk, miközben a szellemnek megköszöni, hogy velünk volt és útjára engedi. – Miután befejeztük földi életünket, a lelkünk másik síkon folytatja tovább életét. Térben igen, de létünk síkján nem osztoznak velünk. Olyan magas rezgésszinten vibrálnak, hogy puszta szemmel nem láthatjuk őket. Sűrű, fehéres, másfél kiló körüli gömbként jelennek meg a tábla fölött. Talán az elkészült fotókon láthatóak lesznek. Ha nem, akkor is tudjuk, jelen vannak az életünkben. Segítségükkel lehet jövőbe látni, gyógyítani.

– Képességemet, hogy kapcsolatba tudok lépni velük, Isten ajándékának tekintem – folytatja Morgána. Sokat vagyok kapcsolatban a szellemvilággal, sok képességet, erőt, tudást és élményeket kaptam tőlük. Ez nem csak hivatás, szolgálat is. Többféle kommunikációs technika létezik. Én a mentális telepátia segítségével teremtek kapcsolatot. Mindig céllal, és nem magam, vagy mások szórakoztatására használom tudásomat. De a cél lehet bármi, akár egy kimondatlan szó, egy bocsánatkérés, vigasztalódás, hogy nem vesztettük el végleg szeretteinket. Bármikor beszélhetünk velük, ha szükségét érezzük. Mindig tisztelettel és szeretettel beszélgetünk eltávozott hozzátartozóinkkal. De nem csak velük. Lehetőség van angyalokkal, őrangyalokkal, szellemi tanítómesterünkkel is felvenni a kapcsolatot. Lehetőségeink tárháza végtelen, csak élni kell vele. Akár otthon is próbálkozhatunk – bár ezt nem ajánlanám, mert lehet, hogy elkezd kopogni az asztal, és nem is hagyja abba többé. Sok hasonló problémával fordultak már hozzám. És velem is előfordult már, hogy egy időben hat szellem tartózkodott a házban. A kutyák és a macskák nagyon nyugtalanok voltak, hiszen ők érzékelik a jelenlétüket. Miként a gyermekek is: hétéves korukig látják őket a harmadik szemükkel.

Amióta ember él a földön, az elmúlást, a nem lét felfoghatatlan ürességét vallások, mítoszok, különféle filozófiák segítségével igyekszik önmaga számára elfogadhatóvá tenni. Az öt világvallás mindegyike megpróbálja felfoghatóvá tenni a felfoghatatlant. Minden vallás beszél a túlvilágról. A kereszténység és az iszlám az isteni jutalmazás és büntetés helyének tekinti. A brahmanizmus szerint halál után egy szenvedéssel teli periódus következik, a „káma loka”. Az ember megszokott bizonyos tevékenységeket: a levegővételt, az evést, az ivást, a tapintást – szeretné ezeket újra érezni, de már nincs hozzá teste. Ezért megélhet fulladásos félelmeket, éhezést, szomjazást, zuhanást. A káma loka során ezek fokozatosan kiégnek belőle. Lehetséges, hogy ebből az ősi tanításból alakult ki a purgatórium fogalma a keresztény teológiában. Az eredeti buddhizmus ateista vallás. Buddha nem hisz sem Istenben, sem az ember „őszibarackszerű” voltában, miszerint kívül a romló test, belül a kemény és örök mag. Buddha az újratestesülést tanítja. Az ember lelki működését (a gondolatot, az érzést, a cselekvést) döbbenetesen modern szemlélettel, energiakvantumként fogja fel, s maradandónak tekinti. A gondolkodó elpusztul, de a gondolat megmarad. Az érző megsemmisül, de az érzés tovább él. A cselekvő már nincs sehol, de a cselekedet jelen van a világban. S e három energia testet keresve magának, újra összeállhat egy élőlénnyé, emberré. A Tibeti buddhizmus a két élet közötti időszakot „bar do”-nak, köztes létnek nevezi. Erről szól az úgynevezett Tibeti Halottaskönyv. Az ember a két születés közti létben előző életének gonosz gondolataiból, érzéseiből, cselekedeteiből keletkező „karmikus viharokban” ázik. Ezek elől menekülve hat helyre születhetik meg: az istenek, a félistenek, az emberek, az állatok, a démonok vagy a poklok világába.

Mágusok régen és ma

Atlantisz Egykor létezett egy ilyen nevű hely, ahol a mágia természetes eszköz volt a gyógyításban, az államigazgatásban, és a mindennapi élet területein. Legnagyobb ezoterikus tudósa később az egyiptomi kultúrában is megjelent, Thot istennel azonosították. Mózes Az utolsó beavatott volt, aki megkapta az egyiptomi mágia tudományát. Mózes révén a zsidók vitték tovább a mágia tudását, és annak erejét a frigyládába zárva. Azok az ismeretek, melyeket nem tudtak beleilleszteni világnézetükbe, szóban terjedtek – ez lett később az a szöveggyűjtemény, melyet Kabbalának neveznek. Buddha Kr. e. 614-ben született meg a Távol-Keleten Siddhártha herceg, aki 28 éves koráig élte mindennapi életét, hogy azután egy meditációban megvilágosodjon. Ekkor vált Buddhává, megtudta saját előző inkarnációit, és megkezdte tanítói munkáját. A mai ezoterikus tudás komoly része származik Buddha tanításaiból. Delphoi jósda A görögöknél Delphoi-ban híres jósda működött, ahol a papnők egy földhasadék kábító kipárolgásaitól transzállapotban mondták el az érdeklődőnek a jövendőt. Augurok Rómában divat volt az „istenek véleményét” kérni egy-egy hadjárat előtt. Erre szolgáltak az augurok, a madárjósok. Templomosok A középkorban az első titkos társaságot a gnosztikusok alkották, akik a korai keresztény hagyományrendszer mellett átvették az egyiptomi mágia ismereteit is. A XIII. században virágzott Templomosok rendje végezte különös tevékenységét. Carl Gustav Jung A XX. századi ezotéria egyik legjelentősebb alakja foglalkozott a kollektív tudattalan tanulmányozásával, érdeklődött az asztrológia iránt, majd megismerkedett a gnoszticizmussal. Gerald Gardner A XX. század közepén Gardner megjelentette a Jelenkori boszorkányság című könyvét, melynek köszönhetően megszületett egy ősi alapokon nyugvó, újfajta boszorkányság, a Wicca. Kapcsolódó cikkek: Kyra, a Wicca főpapnő >>> Fárasztó ám varázslónak lenni >>> Átok, rontás, fekete mágia >>>