Előfordul, hogy képtelenek vagyunk lassítani, holott muszáj lenne, és végül a sors küld „kényszerpihenőre”. Vajon igaz történetünk főszereplőjével is ezért történnek a különös balesetek?
Helga harmincas évei közepén járó, egyedülálló anyuka, aki minden erejével igyekszik helyt állni a munkahelyén és szülőként is egyaránt. A közelmúlt történései azonban komolyan elgondolkodtatták, vajon nem vállalta-e túl magát anyagi biztonságuk megteremtése érdekében…
Meglepő fordulat
Helga pár héttel ezelőtt sietve kitette az iskola előtt kislányát, a 10 éves Pannit, majd a gázpedálra taposva a munkahelye felé vette az irányt, ahol egy fontos prezentáció megtartására készült – más sem járt az eszében, csak a feladatai.
Az útkereszteződésben nem figyelt eléggé, és kanyarodáskor egy biciklis futár bal oldalról belé ütközött. A hatalmas csattanás egy pillanat alatt a jelenbe terelte Helga figyelmét. Azonnal a földön fekvő fiatalemberhez sietett, aki szerencsére látszólag csak könnyebb horzsolásokat szenvedett. Sűrű bocsánatkérések közepette felsegítette a földről, majd legnagyobb meglepetésére a sérült futár vádaskodás helyett a következőket mondta neki: „Ne ostorozza magát, úgy érzem, ez az én hibám. Minden napom egy őrült rohanás, mellékállásként futárkodást is vállaltam – de épp ma gondoltam arra, hogy túlvállaltam magam, ez nem mehet így tovább.”
Helgát mélyen érintették a történtek, de ahogy eljött a helyszínről, újra visszazökkent a mindennapos rutinba – a baleset miatt prezentációját 1 héttel későbbre halasztotta.
Újabb jel?
Pár nappal ezután Pannika sportgimnasztika edzője rossz hírrel hívta Helgát: a kislánynak kificamodott a jobb lába, talán el is tört – mindenképpen orvosi segítségre van szüksége.
Az ambulancián a teljes gyógyulás érdekében az első szakaszban 2 hét fekvőgipszet javasoltak Panninak. Mivel Helgának nem volt a gyermekfelügyeletben segítsége, természetes volt, hogy kivesz 2 hét szabadságot, és kislánya mellett marad.
Bár Helga főnöke megértőnek tűnt, diszkréten kifejezte csalódottságát az ismételten elmaradt termékprezentáció miatt – Helga nem csupán a sors különös csapásait kezdte furcsállni, hanem az állása megtartása is aggodalomra adott okot.
Ami ezután történt, az minden kétséget kizáróan a sors egyértelmű közreműködése volt.
Pannika egyik este az édesanyjához bújt az ágyban, és azt mondta: „Tudod anya, nagyon fáj a lábam, de olyan jó, hogy végre együtt lehetek veled. Úgy hiányoztál, azt kívántam az angyaloktól, töltsünk együtt több időt.”
Mi a fontosabb?
Helga elsírta magát a meghatódottságtól, majd később, mikor a fürdőszobába ment lefekvéshez készülődni, Pannika kérésére megengedte, hogy lánya a céges laptopján online játékokkal játsszon.
Fél órával később Panni ijedten kiabált a szobából:
„Anya, valami baj van a számítógépeddel, gyere gyorsan!”
Helga odasietett, és bár nem tudta, de zsigeri szinten érezte, valami nagyon nagy gond van- ezt a megérzését a cég informatikusa másnap alá is támasztotta.
Panni online játékok után kutatva egy olyan weboldalra tévedt, amelyen egy rendkívül veszélyes linkre kattintva trójai vírussal fertőzte meg a gépet. A laptopon található összes fénykép és dokumentum hozzáférhetetlenné vált – a szétesett fájlok helyreállítása pedig esélytelennek tűnt még a céges szakembernek is.
Helga kis híján idegösszeomlást kapott, hiszen több hónapja dolgozott azon a projekten, melyet prezentálni kívánt. Ez már több volt a soknál – az elmúlt hetek történései alapján úgy érezte, radikális változtatásra próbálja rávezetni a sors.
Kíméletlen önvizsgálatot tartott, és arra jutott, egy időre lejjebb kell adnia karriervágyaiból és anyagi igényeiből. Az utóbbi két évben szinte elment mellette az élet, kislányával is alig tudott minőségi időt együtt tölteni.
Szerencsére főnöke átérezte a helyzetét, és bár kicsit alacsonyabb bérért, de rugalmasabb időbeosztással és kisebb felelősséggel járó pozíciót biztosított számára a cégnél.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
