A szerencse és az önbeteljesítő jóslatok

A kutatók hosszas megfigyelések után megállapították, hogy a szerencsére vonatkozó elvárásaink kulcsszerepet játszanak az egészségi állapotunk terén. A kevésbé szerencsés emberek általában meg vannak győződve arról, hogy semmit sem tudnak tenni helyzetük javításáért. A sors bünteti őket. Szerintük szerencsétlennek születtek, és azt hiszik, hogy a szerencsétlen emberek betegségre és kudarcra vannak kárhoztatva, a szerencsések pedig életük végéig egészségben és bőségben élhetnek. Számos kutatás eredményéből látható, hogy az elvárások nagy hatással lehetnek az emberek egészségére és jólétére. Ahogy a balszerencsés emberek azért nem mennek el vizsgázni, mert tudják, hogy biztosan meg fognak bukni, vagy nem pályáznak meg egy jobb állást, mert „úgysem fogják őket felvenni”, ugyanúgy akik biztosra veszik, hogy betegek lesznek, azok nem is próbálnak egészségesek maradni. Nem próbálnak meg leszokni a cigarettáról, nem mozognak, egészségtelenül táplálkoznak, nem próbálják megelőzni a bajt, s ha betegnek érzik magukat, nem mennek el az orvoshoz. Biztosak benne, hogy betegségre vannak ítélve, s hogy semmit sem tudnak ellene tenni. A pozitívan gondolkodók viszont általában tényleg megússzák a nagyobb bajt, akkor is, ha dohányoznak, vagy helytelenül táplálkoznak, és nem érnek rá sportolni. Finn kutatók kétezer ember három csoportba soroltak. A „negatívan gondolkodók” csoportja sivárnak látta a jövőt. A „pozitív csoport” tagjai boldogabb jövőképet alkottak. A „semleges csoportban” nem élt sem pozitív, sem negatív elvárás a jövőjükkel kapcsolatban. A csoport tagjainak életét hat éven át követték, és azt tapasztalták, hogy a negatív csoport tagjai nagyobb valószínűséggel haltak meg rákban, szív- és érrendszeri betegségben és balesetben, mint a semleges csoport tagjai. A pozitív csoportban pedig sokkal alacsonyabb volt a halálozási arány, mint a negatív és a semleges csoportban. Az is kiderült, hogy az aggodalmaskodás az immunrendszert is kedvezőtlenül befolyásolja, tehát a szervezet kevésbé eredményesen tud védekezni a betegségek ellen. Azt mondhatjuk tehát, hogy a balszerencsés emberek jövőre vonatkozó elvárásai aggodalommal töltik el őket, az aggodalmak miatt pedig bőven kijut nekik a betegségekből, balesetekből. Érdekes megfigyelést tettek közre a kutatók a British Medical Journal hasábjain. E szerint a japán és kínai származású amerikaiak közül minden hónap 4-én 7 százalékkal többen halnak meg krónikus betegségben, mint más napokon. A fehér amerikaiaknál nem figyelhető meg ilyen statisztikai jelenség. Végül kiderült, hogy a kínaiak és japánok szerint a négyes szerencsétlen szám, így a negyedik nap is balszerencsés. A jósok, látnokok óriási felelőssége abban rejlik, hogy a tényeket miként közlik a hozzájuk fordulókkal, a rossz hírt hogyan csomagolják be. Mert lehet, hogy a ‘”rossz hír” ügyesen elmondva csak kellemetlenséget rejt, de ha rosszul kommunikálja, és a paciens megrémül tőle, vagy rettegéssel tölti el, akár tragikus kimenetelű is lehet.