A természet és a mágia csodái

Csodák, gyógyulások, legendák, fantasztikus események fűződnek bolygónk mágikus helyeihez. Vajon minek köszönheti sokszor évezredes hírnevét a Machu Picchu, Dobogókő, Stonehenge, az Attila-domb és a többi nevezetes hely?

Az ősi elképzelés szerint az emberi testben energiavonalak, úgynevezett meridiánok húzódnak végig. Ezek egészséges működésére az akupunktúrás pontokon keresztül lehet hatást gyakorolni. A Földet is testünkhöz hasonlóan energiavonalak hálózzák be. Kialakulásuk a bolygó mágnesességére vezethető vissza. Ezeket a vonalakat sokféleképpen nevezik: a Föld meridiánjainak, Szent György-, illetve Sárkány-vonalaknak. Az ezek kereszteződésénél fekvő helyek, sziklák, oltárok, dombok híveik szerint gyógyítanak, feltöltenek, de legalábbis hatnak ránk. Magyarország, állítják a kérdés szakértői, különösen gazdag ilyen mágikus helyekben. Sőt egyre elterjedtebb az a nézet, hogy a Föld szíve is Magyarországon, pontosabban Dobogókőn van. Dobogókő, mint oly sok más megnevezés, nevében archaikus tudást őriz. Járt már itt a kambodzsai és a laoszi láma, és buddhista szerzetesek is rendszeresen felkeresik. És a kínai papok shaolin falut építettek a közelében. Talán nem véletlenül.

Kő, amely alatt a föld szíve dobog

Kovács-Magyar András szellemi gyógyító azt mondja, ő bizony bejárta az egész világot. Perutól Indiáig, Spanyolországtól Kínáig felkereste a leghíresebb szakrális helyeket. Ismeri az angol Stonehenge, a görög delphoi jósda, a perui Machu Picchu, az egyiptomi Kheopsz piramis gyógyító erejét. De állítja, hogy a Kárpát-medencének kitüntetett szerepe van a Szent György-vonalak rendszerében. Itt ugyanis ezeknek az energiavonalaknak olyan sűrűsödése fedezhető fel, amely páratlan a Földön. Ráadásul Budapesttől harminc kilométerre, a Pilisben, Dobogókőn, pontosabban a Ferenczy-sziklánál található a Föld szívcsakrája. De honnan lehet tudni mindezt? A szellemi tudományokban jártas, mérnökként dolgozó táltos felrajzolta a Föld térképére azokat az energiavonalakat, amelyek a leghíresebb szent helyeket keresztezik. És döbbenten tapasztalta, hogy a vonalak közül a négy legfontosabb kereszteződésének nyolcas csillagpontja pontosan Magyarországon található, a Pilisben, Dobogókőn, pontosabban a Rám-hegységben. – Magyarország egyébként is rendkívül gazdag ilyen gyógyító, szent helyekben – mondta Kovács Magyar András. – Én magam és tanítványaim rengeteg ilyen helyet fedeztünk föl újra. Magyarországnak ezeket a pontjait egykoron jól ismerték az emberek. A papok szertartásaik helyszínéül használták, az emberek pihenni, feltöltődni, gyógyulni jártak ezekre a helyekre, az itt található források, kutak vizét itták. Az ősi tudás azonban elfelejtődött. A szellemvilág segítsége kellett ahhoz, hogy ezeket a helyeket megjelölhessük újra. Azok az emberek pedig, akik itt meggyógyultak, azt kérdezték tőlem, újra megtalált egészségükért mit adhatnának cserébe. Erre mindig azt mondom, nekem semmit, építsék, szépítsék inkább ezeket a helyeket. Ezért padokat állítanak, táblákat helyeznek el.

Kút, amely csodát tesz

– Dobogókőhöz hasonlóan nagyon híres szakrális hely Szurdokpüspöki – folytatja a táltos. – Szent István királyunk idejében egyike volt Magyarország szellemi központjainak. Emberek ezrei, százezrei zarándokolnak el ide. Olyan láthatatlan, megmagyarázhatatlan, mégis tapasztalható csodák történtek, amelynek híre ment az egész világban. Újra a régi pompájában várja ez a szent hely a látogatókat, a gyógyulni vágyó embereket. Az itt található kutat mi tisztítottunk meg. Környékén kőtalapzatra várfalat építettünk boltívekkel, és gyógyító Táltos fénypadot állítottunk. A történelem során az, aki ennek a kútnak a vizéből ivott, aki ennek a kútnak a vizében megmosakodott, meggyógyult. Süketek, bénák, bélpoklosok keresték fel hajdan a kutat. Szurdokpüspöki térségében egyébként ásatásokat is folytattak, 12 ezer éves kelta emlékeket találtak. Megvizsgálva Európa és a világ szent helyeit, olyan energiavonalak találkoznak itt, amelyek Fatimében, Lourdes-ban vagy Dél-Amerika szent helyein is megtalálhatók. Ezeknek a pozitív energiavonalaknak az erősségét 1-től 7-es szintig mérik. Szurdokpüspökiben egy hetes erősségű és egy négyes erősségű pozitív földsugárzás találkozik. A kúton is átmegy ez a pozitív zóna, ez adja a víz gyógyító képességét.

Szarkofág, amely mozog

„Kis-Bárczay Mihály szüleinek ölében meghala hevesi útja közepében, testét ide hozták gyászos sírjába, esztendős és öt hónapos korában.” Ez olvasható azon a sírhelyen, amely a Heves megyei Átány községben található. Sokan úgy tartják, a kőkoporsó mozog a földben, fokozatosan emelkedik ki onnan. A különös, több száz éves szürke tömb a környező sírokhoz viszonyított szabálytalan fekvése miatt rögtön feltűnik az alvégi temetőben. Senki sem tudja, mikor bújt elő a föld alól, de mindenki biztos abban, hogy a kő mozog. Felirata szerint egy kisfiú földi maradványait őrzi. A kőkoporsótól sokáig óvtak a helybéliek. A legenda szerint ugyanis átok ült azon, aki a sírhoz nyúlt. Ezt tartották a kőkoporsóról egészen 2004 novemberéig. Akkor a Boszorkányszövetség papjai levették a sírhoz tapadt átkot. A rontáslevétel híre futótűzként terjedt. Azóta sokan látogatják életük kisebb nagyobb problémáinak megoldását remélve tőle. A falu lakói többnyire elkerülik, és nem is nyilatkoznak szívesen róla. Van, ki hiszi, hogy az ezerhétszázas években ide temetett kisded szelleme segít a hozzá könyörgőkön. Az idősebbek úgy vélik, nem szabad a síremlékhez nyúlni, mert baj éri az embert. Beszélnek olyanokról, akik ezt nem tartották be, baleset érte őket, míg mások megbetegedtek. Mások meg nevetségesnek tartják a feltételezést, hogy a kőszarkofágnak mágikus ereje lenne. Egy biztos: a síremlék az 1700-as évek végéről származik, valóban egy kisfiúnak állították, aki valamilyen fertőző betegségben, pestisben vagy kolerában halt meg. A síremlék a református temető tizenharmadik parcellájában van, a több sír fekvésétől tökéletesen eltérően, ősi magyar szokás szerinti kelet-nyugat tájolással.

Domb, amely gyógyít

Tápiószentmártonban található a gyógyító erejéről elhíresült mágikus hely: Attila dombja. 1924-ben, a település határában fekvő Zöldhalompusztán találták meg a Nemzeti Múzeum régészei a híres szkíta aranyszarvast, az Alföld legjelentősebb vaskori ötvösművészeti leletét. Ma a Kincsem lovaspark terül el itt, amelynek névadója Tápiószentmártonban született, és az Attila-dombon volt a kifutója. Talán ennek is köszönhető veretlensége: 54 versenyen indult, és mindegyiket megnyerte. A környéket fizikusok és villamosmérnökök, geológusok és természetgyógyászok vizsgálták már annak megállapítása végett, miféle sugárzás az, ami a titokzatos gyógyulásokat okozza itt. Állítólag a földkéreg vastagsága, amely máshol negyven kilométernyi, itt csupán tizenegy, ezért a Föld magmasugárzása erősebb, mint más helyeken. A Budapesti Műszaki Egyetem szakemberei olyan mágneses erőteret észleltek itt, amely időben, erősségben és frekvenciában változott ugyan, de erőssége lényegesen nagyobb volt, mint más, távolabb eső helyeken. A legenda szerint Tápiószentmárton legmagasabb pontján, a tengerszint felett 116 méterre lévő dombon állt a hun király, Attila fapalotája. Sokan, akik hisznek a hely mágikus kisugárzásában, azt mondják, nem véletlenül épített éppen itt, a Tápió folyócska mellett palotát a hun fejedelem. Varázslói tudták, gyógyító ereje van itt a földnek. Természetgyógyászok szerint minden betegség egy energiahiányos állapot következménye, márpedig a dombon és környékén tapasztalható sugárzás segít helyreállítani és megőrizni a testi, lelki egyensúlyt. Az egész szervezetben harmonizálja az energia áramlását, tehát nem csupán egy szervre hat, hanem az egész szervezetre. Az alapvető működést segíti, öngyógyító folyamatokat indít be.

Kövek Merlin mágiáihoz

Stonehenge a világ egyik legtitokzatosabb helye. Harminc méter átmérőjű körben közel öt méter magas kövek állnak itt sok- sok ezer év óta. Sokáig az építmény(?) keletkezésének időpontja is kétséges volt. A radiokarbon vizsgálatok szerint az eredeti építmény a késői neolitikumban keletkezett. Kiépítése Kr. e. 3100 körül kezdődött, és 1500 körül fejeződött be. A körkörösen elrendezett kőtömbökből és földsáncokból álló monumentális őskori építmény az angliai Wiltshire-ben, Salisbury-től mintegy 13 km-re északra található. Hogy milyen célból és hogyan hozták ide a hatalmas kőtömböket, azt csak találgatják a tudósok. Az biztos, hogy a kövek a távoli Walesből, a Prescelly hegyekből kerültek ide. Szállításuk, megmunkálásuk és felállításuk módja viszont ismeretlen. A legnehezebb 50 tonnát nyom. Egy legenda szerint a környékén található források gyógyító erejűek. Talán a sok homályos részlet, titokzatosság is az oka annak, hogy az emberek évszázadokon keresztül messzi földekről érkeztek ide gyógyulást keresve. Az erre utaló egyik jel, hogy a környéken lévő sírokban lévő holttestek „kiugróan nagy számban” mutatják fizikai sérülések vagy súlyos betegségek nyomait. A fogmaradványok vizsgálata kimutatta, hogy az eltemetettek fele távoli vidékről érkezett. A hely rendkívüli vonzerőt gyakorol a régészekre és az emberek képzeletére. Teóriák százai születtek Stonehenge keletkezéséről, annak céljáról. Az egyik szerint a köveket Merlin, a nagy varázsló használta szertartásaihoz. Mások úgy vélik, római templom volt itt, vagy druida szentély. A tudományos körökben mérvadó Nature magazinban megjelent cikkek szerint Stonehenge-et a Hold és a Nap mozgásának megfigyelésére használták, s valójában obszervatórium volt.

Város a Föld köldökében

2000 méteres magasságban fekvő sziklás teraszok, durván megmunkált kövekből rakott falak, paloták, templomok, lakóházak, lépcsők, vízcsatornák, kutak – ez a perui Machu Picchu, amelyet a Föld egyik köldökcsakrájának is neveznek. Az egykori inka birodalom romvárosa az Andok hegyláncai között egy csaknem megközelíthetetlen hegynyergen fekszik. Tökéletesre csiszolt, hibátlanul illeszkedő vörös gránittömbökből rakott robusztus falai kötőanyag nélkül, száraz falazással épültek. A város legszentebb pontjai az Intihuatana – „az a hely, ahová kipányvázták a Napot”-, a Naptemplom és a Háromablakos templom. Az inkák szinte mindent tudtak a Földről, a Napról és a csillagokról. Fejlett technológiákat alkalmaztak például a hatalmas kőtömbök vágására, formálására, megemelésére és szállítására is. A ma Peruban élő kecsua indiánok még mindig a földi energiákban és a Nap erejében hisznek. Az inkák hittek abban, hogy a legszebb természeti tájaknak természetfeletti erejük van – és Machu Picchu az ég és a föld ideális találkozási pontjának számított. A királyi utak mentén sok olyan település volt, ahonnan a birodalomhoz tartozó területeket irányították és igazgatták. Lakóik hivatalnokok, papok, napszüzek, kézművesek és parasztok voltak. Az újabb kutatások tisztázták, hogy a várost Pacsakutek Inka Yupanki inka király parancsára építették 1450 körül, és az sem zárható ki, hogy az uralkodó itt töltötte a nyarakat, mivel birodalma fővárosában, Cuzcóban melegebb volt a klíma. Sokan keresik fel a romvárost azért, mert hisznek abban, hogy bár a letűnt civilizáció különleges tudása elveszett, megmaradtak rendkívül erős energiákat sugárzó szent helyeik.

Szent hegy, amelyet százezrek másznak meg

A japánok szent hegye, a Fudzsi nevét a tűzistennőről kapta, s a japánok számára évezredek óta a tökéletes szépség megtestesítője. Az ősi tradíciókhoz hűséges helybéliek számára életük során legalább egyszer megmászni a Fudzsit több mint kötelező. A hegy Tokiótól északnyugatra magasodik a felhők fölé: vulkántölcsére tökéletes kúpforma, magassága 3776 méter. Ősidők óta szent helynek, a nők számára sokáig tiltott területnek számított. Erdejét a legenda szerint szörnyek, szellemek és manók lakják.

Évente kb. 600 000 ember mássza meg, harminc százalékuk külföldi. Köztük volt 2000-ben Zubor Erika, aki részt vett az ENSZ társszervezeteként működő japán Goi Béke Alapítvány munkájában, és beavatásként mászta meg a szigetország legmagasabb hegyét. – A Fudzsi megmászása háromnapos böjttel kezdődött – meséli. – Az első huszonnégy órában a résztvevőknek nem volt szabad elaludniuk, miközben koncentrációs gyakorlatként a hét százhuszonnyolcadik szorzatáig kellett elszámolniuk. A böjt utáni napon a csapat holdtöltekor, éjjel kettőkor indult a beavatásra. A nők vállán tizenöt, a férfiakén húszkilós hátizsák volt, előttük a 3776 méter magas hegy. Amikor már csak nyolcvan méter volt hátra, sírni akartam, de tudtam, nem tehetem. A könnyek erejére is szükségem van. Az is tudtam, hogy nyugodtan kell lépkednem, különben elfogy a levegőm és elájulok. Az utolsó lépéseimre nem emlékszem, csak arra, hogy társaim megölelnek. Sikerült, mondták. És akkor tudtam, hogy életem legnagyobb próbatétele, húszkilométeres hegymászásom étlen-szomjan véget ért. Nehéz volt. És bár fontos, de mégis csak egyetlen lépés azon az úton, amely jelenlegi, igazi életembe vezetett. Azóta tudom, miért születtem erre a földre.