Vannak, akik nem hisznek benne, mások rettegnek tőle. Sokan viszont lehetőséget látnak a mágiában: általa betekinthetnek a jövőbe, vagy megvilágosodhatnak.
A mágiát napjainkban többnyire a varázslással és a bűvészkedéssel azonosítják. A misztikusok szerint viszont beletartozik az asztrológia, a számmisztika, a feng shui és minden, ami ezotéria. Egyes felfogások szerint egy univerzális erőről van szó, amely segít felfedezni a szellemi képességeket. Mivel a legtöbb ember képzeletét megkötik a fizikai világ tapasztalatai, nem ismeri fel saját belső erejét. Így tudtán kívül elszalasztja a lehetőséget, hogy kiteljesítse az életét.
Szinte minden kultúrában jelen van a mágia. Alapjául az adott nép hagyományai, hitvilága, filozófiája szolgál. Bár a rituálék a különféle társadalmakban eltérőek, ezek mindegyike az ember szellemi, testi és lelki egységét keresi.
Vajon létezik fekete és fehér mágia?
A vágyak beteljesülése
Sokan a mágiához fordulnak, amikor úgy érzik, hiányzik az életükből a boldogság, a szerelem, a pénz. Varázslattal próbálják bevonzani mindazt, amire vágynak.
A középkorban a mágia gyakorlását a korabeliek főként a boszorkányoknak tulajdonították. A keresztény egyház elutasította és sátáninak tartotta, ha valaki a természet erejét használta fel, tehát gyógyfüvekkel gyógyított, vagy különleges természeti szertartásokat végzett. Ezért aztán több ezer boszorkánynak titulált nőt végeztek ki – fojtottak vízbe, égettek el máglyán –, hogy megfékezzék az ördögi tudás terjedését.
A néphagyomány őrzi a mágiák emlékét. A hajadon például azért sütötte bele a hajszálát a süteménybe, majd megkínálta vele a kiszemelt férfit, mert hitte, hogy így ő lesz a férje. Mások abban hittek, hogy egy zöld színű gyertya elégetésével magukhoz vonzzák a pénzt.
A gazdagság megteremtését szolgáló rituálékat, a rontásokat, átkokat szintén a mágikus tevékenységek közé sorolják. Ezek a szertartások általában titkosak, és csak a beavatottak ismerhetik mibenlétüket.
A gonosz a jó ellen
A mágiát két részre osztják: fehérre és feketére, vagyis jóra és rosszra. Ezt szimbolizálják az irodalmi alkotásokban megjelenő jótevő varázslók és gonosz boszorkányok. Míg a fehér mágiáról úgy tartják, használatával bárki megóvható a gonosz szellemektől és a negatív eseményektől, addig az ellentéte főleg ártó szándékot szolgál. A rontásokat, átkokat általában önös céllal alkalmazzák. Ha valaki például más kárán akar meggazdagodni, olyan beavatott segítségét kell kérnie, aki el tudja végezni a megfelelő rituálét. Így azt, akit megátkoztak, számos kellemetlen, esetleg tragikus esemény érheti.
Átkozott boszorkák?
A középkorban a mágia gyakorlását a korabeliek főként a boszorkányoknak tulajdonították. A keresztény egyház elutasította és sátáninak tartotta, ha valaki a természet erejét használta fel, tehát gyógyfüvekkel gyógyított, vagy különleges természeti szertartásokat végzett. Ezért aztán több ezer boszorkánynak titulált nőt végeztek ki – fojtottak vízbe, égettek el máglyán –, hogy megfékezzék az ördögi tudás terjedését.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
