Lássuk, milyen szerencsehozó praktikák kötődnek a most következő időszakhoz!
A babonák nagy része még a kereszténység előtti időkből ered, a régi vallások maradványairól van szó. Elsősorban gyógyításra, a rontás kivédésére vagy a szerencse bevonzására használták őket – néhányat a mai napig alkalmazunk. Ezek között vannak olyanok is, amelyek egyes jeles napokhoz kötődnek!
Katalin napja
November 25.
A vértanú Alexandrai Szent Katalin ünnepe. Az időjóslás szerint: „Ha Katalin kopog, karácsony tocsog”. Vagyis épp december végére enyhül majd csak az idő. Katalin egyébként a lányok védőszentje, ilyenkor lesznek időszerűek a „férjjósló” praktikák. Például a karácsonyig kizöldülő Katalin-gally segítségével megtudható, férjhez megy-e a lány jövőre.
András napja
November 30.
Szent András napját a XVI. század végétől ünnepeljük. Ekkor kezdődik az advent, és sok hagyomány is kötődik ehhez a naphoz. A hajadonok jövőjével kapcsolatban jósolnak vagy varázsolnak, mert Andrást házasságszerző szentnek is tartják. Annak a lánynak, aki meg akarja látni, ki lesz a jövendőbelije, ezen a napon böjtölnie kell, majd este férfiruhát tennie a feje alá, mert így álmában eljön a leendő kedvese.
Luca napja
December 13.
Szent vagy boszorkány? Sok hiedelem kötődik Luca alakjához!
* Ki volt Lucia? A fiatal lány az i. sz. 300-as években élt Siracusában. Beteg édesanyját elkísérte egy zarándokhelyre, majd látva anyja csodálatos felépülését, szüzességi fogadalmat tett, és lemondta közelgő esküvőjét. Vőlegénye bosszúból bíróság elé állíttatta, ahol kimondták bűnösségét, és a legszörnyűbb kínzások alá vetetették. Bordélyházba akarták vinni, ám még ökörfogattal sem tudták elvonszolni a lányt. Ezután máglyahalálra ítélték, ám Lucia testén nem fogott a tűz, úgyhogy végül tőrrel sebezték meg – ám ekkor sem halt meg azonnal, csak miután papot hívtak hozzá, lehelte ki a lelkét. A római katolikus egyház az V. századtól tiszteleg emléke előtt, ő a vakok, a szemfájósok és a menyasszonyok védőszentje.
* A fényt hozó: 1852-ig, a Gergely-naptár reformjáig december 13. volt az év legrövidebb napja, innentől nőtt a világos órák száma, amit Szent Lucia emléke előtt tisztelegve ünnepeltek. A Lucia név a fény, világosság jelentésű latin lux szóból ered.
* A boszorkány: Minden országban és kultúrában más és más babonák, hiedelmek kapcsolódnak e naphoz. Siracusában a mai napig megrendezik ilyenkor a Luca-napi körmenetet, a skandináv országokban pedig a fehér ruhába öltözött leányok süteménnyel köszöntik a családtagokat. Hazánkban Lucát elsősorban boszorkányként azonosítják – ez történetének abból a motívumából táplálkozik, hogy nem fogott rajta sem a tűz, sem a fegyver… Ezért ehhez a naphoz nálunk elsősorban babonás szokások társulnak. Luca napjának előestéjén a rontások ellen úgy védekeztek, hogy minden ajtót, ablakot zárva tartottak, a kulcslyukba pedig fokhagymát dugtak. December 13-án álltak neki hozzá Luca székének elkészítéséhez, melyet a boszorkányszögnek megfelelően hagyományosan kilenc- vagy tizenháromféle fából állítottak össze. Karácsony estéjére kellett elkészülnie, hogy el tudják vinni az esti misére – ha készítője ekkor ráállt, észrevehette a falu valamennyi boszorkányát.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
