Mit nevezünk „ördögi energiának”, és létezik-e valójában ilyen? Vagy csupán az emberi lélek és tudat sötét oldalának megnyilvánulásait nevezzük így?
A vallások évszázadokon át démoni erőként jellemzik a gonoszt, amely a jó és a rossz örök harcának sötét pólusát testesíti meg. A modern pszichológia viszont már személyiségzavarokkal, traumákkal és tudattalan mintákkal magyarázza a személyiség sötét oldalát, amelyben korábban ördögöt láttak.
De mi van akkor, hogyha a vallás és a pszichológia ugyanarról beszél, csak más nyelven? Lehet, hogy az „ördögi energia” nem más, mint a tudatunk sötét, fénytelen állapota, amely a szeretet és empátia hiányából, a hatalomvágyból és az önzésből fakad? És ha ez így van, vajon hogyan ismerhetjük fel a jelenlétét magunkban és másokban egyaránt?
Íme az „ördögi energia” 5 legjellemzőbb megnyilvánulási formája:
1. A belső fény hiánya
Az ördögi energia nem egy külső erő, hanem tiszta tudat elhomályosulása: ahol a szeretet helyét a félelem, az irigység vagy a hatalomvágy veszi át.
Nem egy külső démon, hanem egyfajta rezgésszint-csökkenés, amely a lélekben jéghideg ürességként jelenik meg. Ilyenkor a belső fény megszűnik, az ember kisugárzása kellemetlenné és rideggé válik.
2. A nárcizmus és pszichés zavarok, mint csatornák
Vannak emberek, akik bizonyos pszichés zavarok miatt nem urai saját energiájuknak.
A nárcizmus, a pszichopátia és egyes személyiségzavarok olyan mentális „repedéseket” hoznak létre, amelyeken keresztül a sötét energia megfertőzi a tudatot.
Ezek az emberek – többnyire tudattalanul – energiát vonnak el másoktól, miközben az illúzió szintjén szeretetet, figyelmet és csodálatot keresnek.
Például súlyosabb nárcizmus esetén a manipuláció, az empátia hiánya és az érzelmi kizsákmányolás mind olyan jelenségek, amelyek mögött gyakran energiarablás áll – a sötét erő energiát von el egy másik személy „ fényéből”. A fényt adó minél jobban meggyengül, az „ energiavámpír” annál inkább erősödik.
3. Elbizonytalanodás és leválás a fényről
Az ördögi energia mindig ugyanarra törekszik: leválasztani az embert a belső fényéről. Nem feltétlenül támad gyorsan, inkább lassan kúszik be manipulációval, bűntudatkeltéssel vagy szeretetmegvonással.
A toxikus kapcsolatban élés pontosan ezt teszi: fokozatosan lebontja az önértékelést, míg végül az áldozat elhiszi, hogy valóban értéktelen, gyenge és szerethetetlen. Ez a sötét energia sokszor az önbizalomhiányból táplálkozik, és csak addig uralkodik az ember felett, míg az a hosszas szenvedések után képes egészséges énképét visszanyerni.
4. A sötétség, mint tanító erő
A legtöbben félnek a keserű tapasztalatoktól, pedig az ördögi energia gyakran nélkülözhetetlen tanítóként lép az életünkbe. Egy leigázó kapcsolat valójában arra mutat rá, hogy hol kell még dolgoznunk magunkon, és erősítenünk önbecsülésünket, hitünket.
Így válik a fájdalom áldássá: megtanít arra, hogy ne adjuk oda többé a lelkünket azoknak, akik nem szeretetből működnek.
5. A belső fény, mint védelem
Az ördögi energiát nem lehet erőszakos harccal legyőzni, mert az agresszió is az ő rezgésszintjét erősíti. A védelem a belső fény felébresztésében rejlik: amikor valaki tudatosan a szeretetre és békére hangolja magát, ezek az energiák elveszítik az erejüket.
A fény pusztán a ragyogásával is képes eloszlatni a sötétséget.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
