Október 1. hétfő. Belegyalogoltam az őszbe. Vagy ő ért utol engem? Akárhogy is, összetalálkoztam az elmúlás évszakával… Soha nem szerettem ezt a szomorkás hangulatot, de most különösen nyomasztóan hat. A problémák pedig adottak, nem oldódtak meg mag
Állásajánlatok tömkelege sem várt idehaza, így lázasan törtem a fejem, mihez is kezdhetnék, hogy megfelelő bevételhez jussak. Eszembe jutott néhány dolog, amibe belefoghatnék, de mindegyik először anyagi befektetést, majd időigényes tanulást és megvalósítást kíván, tehát nem nyújt gyors segítséget. Legbiztatóbbnak az tűnik, hogy a tavasszal elkezdett weboldal befejezése elérhető közelségbe került. Társammal, Ritával már április táján szerettük volna beindítani, de mindig közbejött valami akadály, legfőképpen a programozó nem megfelelő munkája. A jelek szerint azonban hamarosan elkészül a programmal, és talán végre elindulhatunk. Október 2. kedd. Ma Kalo Jenő azt mondta asztrológia-órán, hogy ha valaki megálmodja a saját halálát, és mindezt teljesen végigálmodja, nem is ébred fel közben, az beavatást jelent. Ahogy korábban leírtam, Gyuszkó bizony megálmodta, sőt azt is, ahogy a lelke elhagyja a testét, mégis lát és érez mindent? És ez az egész nem hogy nem volt kellemetlen élmény, hanem kifejezetten jó érzés volt számára.
Október 3. szerda. Az első fűtés és az első futás. Ma gyújtottam be először a gázkazánt. Bárcsak ne járna a fejemben a várható számla… Délután elmentem futni, bár nagyon nem szeretek, de egy hónapnyi gyaloglás után igénylem a mozgást. Sajnos, ha beköszönt az igazi rossz idő, fel kell hagynom ezzel. (A fűtéssel sajnos nem lehet, sőt.) Október 4. csütörtök. Érdeklődtem a szomszéd utcában felfedezett Bach-terapeutánál, hogy mikor tart legközelebb tanfolyamot. Mint megtudtam, november végén. Ha minden jól megy, Erikával mi is ott leszünk. Jónak ígérkezik, az eredeti angol Bach Központnál kiképzett és akkreditált tanár és terapeuta tartja. Éppen ma üzente az arkangyal-kártya a következőket: „Tanítás és tanulás (Zadkiel): Legyél mindig nyitott, és tanulj új dolgokat, majd tanítsd meg másoknak. Egyszerre vagy szellemi tanító és mohó tanítvány. A tanítás és a tanulás tökéletes körforgást alkot, amelyben mindig a kellő időben érkezik el hozzád a tudás. Bízz tanítási és tanulási képességeidben, hiszen elméd egy Isten elméjével.” Október 5. péntek. Ma megbízást adtam egy ingatlanközvetítőnek, hogy segítsen eladni a pesti lakásomat. Leveszik a 3-5%-ukat, de ha másképp esetleg nem megy, akkor nincs mit tenni. Fontos lenne a gyorsaság is, legkésőbb december 1-én szerződést kell kötnöm, ha nem akarok nagyot bukni. (Márpedig nem akarok.) Október 6. szombat. Három hónapja ment el Gyuszkó? A pizsamáján még mindig érződik az illata? Hiányzik.
A mai arkangyal-kártya: „Isteni rend (Raguel): Minden úgy jó, ahogyan van. Tekints túl a látszaton, és meglátod a mögöttes rendet. Kedvező a helyzet, a megoldás nemsokára előtűnik, és mindenki számára igazságos lesz. Te csak vakon bízz abban, hogy az Ég munkálkodik a színfalak mögött, és mindennek a lehető legjobb vége lesz. Fordulj hozzám, ha hited meginog, és én megszilárdítom. Használj megerősítéseket és fohászokat, hogy szellemed emelkedett maradjon. S mindenekelőtt ügyelj arra, hogy bizakodó szavakkal és kifejezésekkel beszélj a problémádról. Hatalmad oly végtelen, hogy pozitív gondolatokkal még gyorsabban fogsz rátalálni a megoldásra.” Találó az üzenet, hiszen egész héten tulajdonképpen megmagyarázhatatlanul pozitív lelkiállapotban voltam. Semmi konkrétum nem indokolja, de bizakodó vagyok a jövőt illetően, és úgy érzem, jó úton járok. De azt is tudom, hogy a nehézségeknek még nincs vége, és nem egyszerű a hitet, a bizakodást megingathatatlanul fenntartani hosszú távon.
Ma olvastam egy szellemi üzenetet St. Germaine-től a kvantumugrással kapcsolatban. Ebben is szerepel a hernyóból pillangóvá válás, amiről persze eszembe jutott a Gyuszkóval közös utolsó napjainkon látott kicsi hernyó, és Gyuszkó megjegyzése, hogy majd pillangó lesz belőle? Idézet a szellemi üzenetből: „Szeretetetek és szolgálatotok következtében mélyen magatokban hordozzátok az emberiség problémáit. A testetekben, az elmétekben, és a mindennapos életetekben. Mások drámáit játszottátok el, mások problémáit adtátok elő. Megpróbáltátok megoldani azokat. Megpróbáltátok keresztül dolgozni magatokat mások problémáin annak érdekében, hogy segítsétek és szolgáljátok őket, és ez egy bizonyos mértékig segített is nekik. De ebben az „Én” energiában, amiben most vagyunk, eljött az ideje annak, hogy mindezt elengedjétek. Az a betegség nem a tiéd. Az a konfliktus a fejedben nem a tiéd. Az a szomorúság nem a tiéd. Az a depresszió nem a tiéd. A bőségnek a hiánya nem hozzád tartozik – te mégis ragaszkodsz hozzá. Hogyan engedjétek el? Úgy, hogy azt választjátok itt és most! Nem szolgáltok másokat azzal, hogy magatokra veszitek a problémáikat. Nem szolgáljátok Istent azzal, hogy továbbra is magatokra vállaljátok az emberiség problémáit. Hernyóból pillangóvá akartok válni? Akkor tegyétek meg most! Nem kell magatokkal cipelnetek egy rakás betegséget és egy rakás problémát ahhoz, hogy szolgáljátok a Minden Létezőt.” (shaumbra.wire.hu) Amíg a Caminón voltam, egyik barátnőm elküldte néhány álláshirdetésre az önéletrajzomat. Alig, hogy hazaértem, hívtak is az IPM-től, hogy fáradjak be a főszerkesztőhöz. Állás persze sosincs egy lapnál, de úgy tűnik, külsős szerzőként közreműködhetek. Amikor kiderült, hogy most jártam meg a Caminót, a főszerkesztő felkért, hogy írjak az élményeimről. Már a lehetőség is megtiszteltetés, hiszen az IPM nagy múltú, magas színvonalú magazin. Október 9. kedd. Előre látom, hogy a futás nem lesz túl hosszú életű, úgyhogy elkezdtem újra edzőterembe járni. Igaz, korábban se vittem túlzásba, hiszen csak hetente egyszer jártam, májustól pedig egyáltalán nem. A Camino óta azonban nem tudom már elképzelni, hogy semmit ne sportoljak. Nyárig ide nagyobb eséllyel fogok rendszeresen lejárni, mint hogy elmenjek futni.
Folytatjuk! A blog korábbi részeit itt olvashatod >>>
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
