Mikor szabad hívni az angyalokat?

Leadbeather, a teozófiai iskola tisztánlátó nagymestere szerint legfeljebb akkor számíthatnánk az angyali világ feltétlen segítségére, ha mi is ugyanolyan szeretettel és gondossággal bánnánk a nálunk elesettebbekkel, gyengébbekkel, embertársainkkal, az állatokkal, a Földdel, mindennel és mindenkivel! Az angyalokat nem lehet átverni szavakkal, ezoterikus szépelgéssel, könyvekből kiolvasott szólamokkal. Vajon akik „csicskáztatják” az angyalokat (bocsánat a vulgáris kifejezésért), személyi testőrnek képzelik őket, kikkel állnak kapcsolatban? Gyanítom, ha igazán látnák őket (nem csak imaginálnák csukott szemmel a csodás fénylényeket), akkor inkább menekülnének. Vagy az, aki (az egyik angyalos könyv amerikai szerzője) leírja, hogy neki már a tévét és a mosógépet is az angyalok szokták megjavítani… vajon kiket hív meg tudtán kívül? Nézzük meg, kik jelenhetnek meg egy ilyen angyal-idézésen: – természetesen maguk az angyalok, – elhalt emberi lelkek, ők lehetnek segítő, de ártók, ún. megszállók is; – az úgynevezett asztrális „lárvák”, ideiglenesen még a köztes létben lévő asztráltestek; – az asztrális világ autonóm (nem emberi) lényei, – természetszellemek, – az alsóbb világok démoni lényei, – és még ki tudja ki és mi?

Kommunikáció a szellemlényekkel

A legtöbb embernek vannak nem angyali szintű szellemi segítői. Van, akinek több is. Ők olyan, valaha testben élt kények, akik az asztrális világból segíteni, inspirálni tudnak bennünket. Több híres spirituális gyógyító nagyképűségnek, hübrisznek tartja, ha valakinek már csak az arkangyalok segítsége kellene. A pszichológia spiritualitásra nyitott irányzatai szerint az ember a legegyszerűbben a saját személyiségének projektált, kivetített részeivel találkozik úgy, hogy azok külső intelligenciának tűnnek: – az úgynevezett árnyékkal, személyiségének negatív oldalával. Ezek rossz élmények, könnyű azt hinni, hogy gonosz lelkek, démonok okozzák őket, vagy a megjelenő lények maguk a démonok. – saját Ego-jával (az átlegember szintjén) – önön Self- jével, belső énjével a személyi fejlődés magasabb szintjein. Az utóbbi kettőt nem nehéz angyalokkal összetéveszteni, hiszen jóságosnak, nagynak, mindentudónak érezzük őket. A legtöbb ember az Ego uralma alatt áll, azaz a személyes önérvényesítési törekvései a legfontosabbak – és ez így a természetes. (A populáris ezotéria tudatlanságból az egót összetéveszti az egoizmussal, valami negatív dolognak gondolja, ezért igyekszik megtagadni, illetve legyőzni.) Az is természetes, hogy ilyenkor az „angyal” mindig a saját nagyszerűségéről, kiválasztottságáról győzi meg őket – és ki ne hinne könnyen a szép szavaknak?Az ilyen kommunikáció tehát nem az angyalokkal, hanem személyiségünk „magasabb” részeivel történik, és természetesen több információt ad, mint amennyit tudunk, hiszen ezek a részeink a létezés magasabb szintjeibe tudnak bepillantani. Self-ünk sokkal többet tud, mint a hétköznapi tudatunk, de természetesen nem mindentudó vagy mindenható. Ezzel a részünkkel viszont csak később, az önismeret és fejlődés magasabb szintjén tudunk kapcsolatba kerülni.

Angyala van a zodiákus-jegyeknek is

Sokan azt mondják, az angyal diktál nekik, vezeti a kezüket, úgy válaszol a kérdésekre. Nos, ha kicsit is tájékozottabbak lennének, tudnák, hogy ez a médiumi, vagy úgynevezett automatikus írás módszere, amelyet száz éve a spiritiszták általánosan gyakoroltak. Nagyon sok ember képes megtanulni. De itt sem mondhatunk mást arról, hogy ki is vezeti a médium kezét. A középkor óta nagyon sokat tudunk az angyalokról. Angyalai vannak az őselemeknek, a planétáknak és zodiákus-jegyeknek, az erényeknek, a hét napjainak, és így tovább. Nagyon fontos a hetvenkét „zodiákus-angyal”: az évkörön belül 5-5 fokonként más és más a patrónusa az esztendő napjainak, így értelemszerűen az egyes napok szülötteinek is. A mágikus idéző formulákat valaha pergamenre írták és gondosan ügyeltek arra, hogy csak megfelelő kezekbe kerülhessenek. A könyvnyomtatás lehetővé tette (volna) később ezek tömeges terjesztését, de nyilván jó okuk volt azoknak, akik ezt megtehették volna, hogy ne tegyék. Ma viszont bárki tucatszám vehet ilyen könyveket. Ameddig kultúrtörténeti csemegének tekinti őket, nincs is baj. A probléma ott kezdődhet, amikor „varázsolni” kezd velük. A klasszikus „szigillumok”, szám- és betűnégyzetek, pecsétek mellett néhány könyvben újonnan „kapott” angyal-szimbólumokat is látni. Némelyikük kusza, torz ákombákom. Márpedig, ha az angyalok a harmónia birodalmát képviselik, hívójelük sem sugározhat diszharmóniát. Ha működnek egyáltalán ezek a jelek, valószínűleg nem az angyalokat szólítják meg.

Van-e „jó” módszer?

A „gyorstalpaló” módszerek sajátossága, hogy kész receptet ad mindenre. Elég fellapozni a könyv megfelelő oldalát, lejegyzetelni a „tuti” módszert a tanfolyamon és máris jönnek az angyalok az eldugult lefolyót megjavítani. Nos, ez az, ami nem működik, vagy éppenséggel nem azokat hívja, akit szeretnénk. Épp e cikk írása előtti napokban hívott egy ismerős hölgy, hogy nagy baj van. Megtanult a tanfolyamon kommunikálni az angyalával. Kezdetben csupa jó dolgokat kapott tőle. Aztán az „angyal” Közölte, hogy ő Sztravinszkij, a nagy zeneszerző és tanítani fogja. Még ennek is örült. Ezután pedig éjjel-nappal zaklatta, a megszállottság klasszikus tünetei alakultak ki, most pedig már attól fél, hogy angyal helyett egy démon szállta meg. Sajnos korántsem egyedi az ő esete. Sokaknál nincsenek ilyen egyértelmű jelek arra, hogy „rossz számot tárcsáztak”, „mindössze” egy téveszme alakul ki arról, hogy ő az angyalai által több, mint a többi ember, kiválasztott, a fentiek kegyeltje. Aki azzal dicsekszik, hogy „kapom fentről a tanításokat”, nagy valószínűséggel hasonló félreértések rabja. Aki ugyanis elérte azt a szintet, hogy tényleg ilyen üzeneteket kapjon, túl van azon, hogy dicsekedjen vele. A fogyasztói társadalom szemlélete, hogy minden megvehető, és ez alól a bulvár-ezotéria sem kivétel, ahol a tökéletesség receptjei hétvégi kurzusokon kaphatók: újabban már arhat (szent) vagy avatár (isteni megtestesülés) beavatás is megszerezhető! A jelenlegi, túlértékelt és félreértett angyal kultuszt is ugyanez a szemlélet hozta létre, mint a (nálunk még nem kapható) intelligens hűtőszekrényt, amely érzékeli, ha fogyóban van benne a tej vagy a felvágott, interneten értesíti a kiválasztott áruházat, ahonnan azonnal szállítják az árut, azaz: mindent készen, erőfeszítés nélkül megkapni. A munkát végezze el helyettünk más. Az angyalok még praktikusabbak, ugyanis nekik még fizetni sem kell a szolgáltatásért.

Van-e tehát megbízható módszer?

A kérdésre a legjobb válasz az, hogy az angyalokkal való kommunikáció elsősorban nem módszer-, sokkal inkább személyiségfüggő lehetőség. Azaz: csak tiszta lélekkel és tiszta szándékkal, szellemi céllal sikerülhet. Aki képes egyéni céljain felülemelkedve meditatív csendben befelé figyelni, előbb-utóbb megérzi a szellemi világ jelenlétét, meghallja üzenetét. Az élete pedig vissza fogja jelezni, hogy „jó helyről” jött az üzenet. Az élet csődjei viszont azt mutatják, hogy nem az angyalokkal került kapcsolatba. Aki az európai kultúra lehetőségein belül keres lehetőséget, két útja van. A misztikus szeretet és odaadás, ha nagyon keveseket is, de elvezet az angyalokhoz. Ehhez még módszerek sem kellenek. A legtöbb gyakorlati – és többek által elérhető – segítséget a Kabbala elmélyült megismerésében és alázatos gyakorlásában lehet megtalálni. Félreértés ne essék, világszerte rengeteg keresztény gyakorlója van. Egyébként ezt az írást is egy angyal diktálta. Temperance, a mértékletesség angyala. Részlet a szerző hamarosan megjelenő „Utazások Ezotériában” című könyvéből. Az első rész itt olvasható!