A kristályolvasás alapjai

A jövendőmondás számtalan változata közül a legnépszerűbb a kristályolvasás, amelyet egyszerűnek, következetesen megbízhatónak és gyorsnak tartanak, és a jós számára sem nagyon fárasztó.

Valójában nemcsak a kristálygömbben látottak számítanak kristályolvasásnak. Ez a jóslásforma az is, amikor évezredekkel ezelőtt a sámánok, varázslók víztócsából vagy tiszta vízű tó tükréből mondták meg a jövendőt. Később tükörből majd kristálygömbből jósoltak. De bármely áttetsző tárgy is alkalmas a kristályolvasásra.

A víz, a tinta vagy egyéb folyadékból való jóslást hidromancia néven emlegetik. A kristályolvasás adhatott egyszerű vagy részletes elemzést – attól függően, hogy melyik történelmi korszakban várták a választ a jóstól.

A jövendőmondó általában hipnotikus állapotba kerülve elemezte mindazt, amit a sima felületű kristálygömb vagy simára csiszolt tojásdad alakú kristályban látott. Hogy minél több kép jelenhessen meg, általában gyertyákat gyújtottak, vagy tűz közelében ültek a gömb elé.

S ha a kérdező jelen volt, akkor úgy ültették, hogy kicsinyített mása megjelenjen a gömbben, és a lángok fénye körülötte mozogjon. Kristályjósok azok is, akik apró kristálydarabok, drágakövek segítségével derítették fel a várható eseményeket. Ilyenkor jelentősége van a véletlenszerűségnek: a drágakövek színének, egymáshoz való viszonyának. (nagyjából úgy használták, mint a runa-köveket).

Sok helyen a kristályba és az azt tartó állványba szent karaktereket véstek, csakúgy, mint a szoba padlójába. A régmúlt időkben a krisztallomániát a szellemek megidézésére használták, és az eljárást minden alkalommal komoly előmunkálatok és ceremóniák előzték meg. Előfeltétel volt, hogy a jós tiszta életet éljen és vallásos meggyőződésű legyen.

A kristályolvasás előtt a jövendőmondó szigorú vallási fegyelmet tanúsított, rendszeresen imádkozott és böjtölt. A siker elengedhetetlen feltétele volt a tökéletes hit. Ha a jóson kívül megfigyelők is jelen voltak, rájuk is vonatkoztak a szigorú rendszabályok. A jóslás időpontját a különböző bolygók helyzete határozta meg, az előkészületeket pedig a Hold növekedése idején kellett végezni.

A jóslás közben használt eszközöket (a kardot, a pálcát, a tüzet és az illatosítókat) a ceremónia előtt megszentelték. A jós a kristályból hívta a szellemet, akitől a választ várta. A jóslás valójában a hipnotikus állapotban látott hallucinogén képek elemzéséből alakult. Idővel a ceremónia fázisai lecsökkentek, mert úgy gondolták, hogy az ember hipnotikus ereje önmagában elegendő a kívánt cél eléréséhez.

A jós először általában ködöt, fehér fátyolszerű képződményt látott a kristályban, ami aztán letisztult és megjelentek a képek, amiket folyamatosan tolmácsolt a kérdezőnek, vagy a körülötte állóknak. A modern kristályolvasás hasonlóképpen zajlik, csak az előkészületek már sokkal egyszerűbbek.

A jósláshoz használt gömb általában tiszta, csiszolt hegyikristály, és többnyire akkora, hogy két tenyérbe lehessen fogni (de nem kisebb egy narancsnál!). Eddigi ismereteink szerint a kristályolvasás egyáltalán nem misztikus tevékenység. Alighanem a jós telepatikus képessége felerősödik, és a kristályban véli meglátni a látomásait, amelyek egybeesnek olyan eseményekkel, amelyek ugyanabban a pillanatban, de máshol játszónak le, vagy ami a jövőben fog megtörténni.

Aki gömb nélkül is képes a jövendő meglátására, azt nevezi az ezotéria „tisztánlátónak”. Ő is a megérzéseiből nyeri a képeket, hallja a hangokat. Manapság sok látnok úgy gondolja, hogy a látomások előidézéséhez használt kristály puszta „hatásvadászat”, a tisztánlátáshoz ugyanis semmilyen eszközre nincs szükség.

Lehet, hogy van, aki tényleg teljesen le tudja nyugtatni a gondolatait és elő tudja állítani a transz állapotát. Valójában azonban a gömb segíti a gondolatok koncentrálását, az önhipnózis kialakulását.

A transzban teljesen felolvas a saját személyisége és átveszi a kérdező „lelkét”, gondolatait, érzésvilágát, ráhangolódik, így érzi meg, mi fog történni vele (illetve mi történt a közelmúltban). Együttérzés és intuíció olvasztja egybe a látó auráját a kérdező adott hangulatát tükröző színekkel.

A látnok hipnotikus képessége további erőket mozgósít a hatodik érzék körül. Ezért is van az, hogy ha sok ember van a jós környezetében, nehezebben tud ráhangolódni a kérdezőre. A kristályolvasás közben gondolatátvitel és telepátia zajlik.

A jós és a kérdező között olyan – szavak nélküli – kommunikáció indul meg, mely a kérdező tudatalattijában rejlő gondolatokat is képes felszínre hozni. A kristály tulajdonképpen egyfajta híd a valóság és a spirituális világ között. Segít a jósnak abban, hogy elrévedjen, hogy megtalálja az utat a kérdezőhöz. A kristályhoz a tulajdonosán kívül más nem érhet, és neki is folyamatosan tisztán kell tartani, folyó hideg víz alatt le kell mosni, és fekete selyem kendőben kell tartani, hogy a külső hatások ne „töltsék fel” hamis információkkal.

Az Astronet ott van a Facebookon is! Klikkelj ide, és lájkolj minket a legérdekesebb hírekért és szerkesztőséggel kapcsolatos friss infókért!