Nostradamus

E temérdek könyv láttán akaratlanul is olyan érzése támad az embernek, mintha Nostradamus még nálunk is jobban ismerte volna ezt a mi évszázadunkat, és a francia látnoknak mintha – legalábbis az olvasók körében – sokkal nagyobb volna a hitele, mint nem egy kortárs társadalomtudósnak. Pedig Nostradamus alakját ugyanolyan sűrű homály fedi, mint a próféciáit. Nem mintha semmit sem tudnánk róla. Inkább arról van szó, hogy amit tudunk róla, nem elégíti ki a kíváncsiságunkat, amire pedig kiváncsiak volnánk, az rejtély.

Aki megálmodta a világtörténelmet

Tudjuk például, hogy 1503-ban született a dél-francia-országi Saint-Rémyben, hogy előbb Avignonban, majd Mont-pellier-ben végezte tanulmányait, hogy orvosnak készült, és hogy fiatal éveire ugyanúgy árnyékot vetett az országot tizedelő pestisjárvány, mint a fel-fellángoló vallásháború. Tudjuk, hogy sokat utazott, és egyik leghíresebb orvostudósa volt korának, hogy az 1538-as pestisjárványban elvesztette feleségét és két gyermekét, hogy másodszor 1547-ben nősült, majd Salon-de-Provence-ban telepedett le. A negyvenes évek vége fordulópont lehetett az életében. Ekkortájt kezdi írni verses jóslatait: a próféciák első, 1555-ös kiadásával egy csapásra országos hírnévre tesz szert, a királyi udvarral is kapcsolatba kerül. Az első kiadást elkapkodják, 1558-ban jelenik meg a jövendölések bővtett kiadása, és 1566-ban, halála évében még további háromszáz próféciát küld lyoni kiadójának.

Íme, a tények. De hogy miképpen ébredt látnoki képességének tudatára, arról semmit sem tudunk, ha csak annyit nem, amennyit ő maga mond el két jósversében. Ezekben olyasmit ír, hogy éjnek idején háromlábú öntöttvas-zsámolyra ült a dolgozószobájában, ekkor lángnyelvet látott, és annak fényében jelentek meg előtte látomásai, amelyeket négysoros jósversekben öröktett meg. A látnok úgynevezett centúriákba, százas csoportokba rendezte jósverseit. Életében tíz centúriát adott közre, de halála után még kettőt jelentettek meg a neve alatt. (Ezért szokták a jósverseket egy arab meg egy római számmal jelölni: a római szám a centúriára utal, az arab pedig arra, hogy a vers hányadik az adott centúriában.) Nostradamus a négysoros jósversek mellett két prózajövendölést is írt. Mindkét levél (az elsőt César fiához intézte, a másodikat – ha igaz – II. Henrik francia királyhoz), és mindkettő ugyanolyan érthetetlen és zavaros, mint a verses próféciái. De annyi kihámozható belőlük, hogy a jósversek mindegyike egy-egy tragikus eseményt (sorscsa-pást, katasztrófát, járványt, éhnséget, háborút stb.) jövendöl meg, és hogy jelentésük mindig csak visszamenőleg, csak a már megtörtént esemény fényében fog megvilágosodni. Nostradamus azonban – ha igazuk van az értelmezőknek – korántsem elszigetelt események összefüggéstelen halmazaként látta a jövőt, hanem előre megjósolta az egész világtörténelmet. Mégpedig tulajdon korától, vagyis a XVI. század derekától egészen az idei esztendőig, sőt, még tovább. Hogy pontosan meddig, azon ma is vitáznak az értelmezők. Egyesek szerint 3797-ig, mások szerint „csak” 2250-ig.

Unisex, biokertészet, léghajó, bicikli

Ami a XX. század végére illetve a XIX. századra vonatkozó látomásokat illeti, egyik négysorosában például az Öböl-háborút jósolja meg a vers utal arra, hogy a támadást télen indtják, és nagy szerepet játszik majd benne a légierő, de emellett a kurd-kérdés meg a vegyi háború lehetősége is megemltődik (ezzel Szaddam Huszein fenyegette az amerikaiakat). Másik négysorosában (V.36.) nemcsak azt jövendöli meg, hogy – amiként Olaszországban már elő is fordult – hála egy sebészi beavatkozásnak, idősebb nők is szülhetnek gyereket, hanem azt is, hogy divatba jön az unisex, és mind nagyobb lesz a biokertészet népszerűsége… Hogy hogyan? A zilált szófűzésű, homályos és zagyva négysorosok tele vannak rejtett célzásokkal, bonyolult jelképekkel és stílusalakzatokkal, csillagászati kifejezésekkel. A jóslatok, igaz, valami egészen különös, halandzsaszerű nyelven íródtak, Nostradamusnak azonban sikerül elhitetnie az olvasóval: itt megannyi értelmes nyelvi közlésről, véresen komoly „üzenetről” van szó…

Ez a magyarázata annak, hogy a jóslatokhoz elválaszthatatlanul hozzátartoznak a mindenkori megfejtések és magyarázatok. Márpedig a szöveg a legfaramucibb értelmezésre is feljogosít. És az életmű elemzői nem is hagyták ki soha ezt a lehetőséget, és vadabbnál vadabb, elképesztőbbnél elképesztőbb jóslatokat adtak a Saloni Mágus szájába. Az még hagyján, hogy a nagy látnok megjósolta a lovagi tornán megsebesülő II. Henrik 1559-ben bekövetkező halálát, Guise herceg meggyilkolását, a Valois-dinasztia kihalását. Ezek hozzá közel álló események voltak. Az is hagyján, hogy megjósolta a francia forradalmat, XVI. Lajos kivégzését, Napóleon csillagának felvelését és hanyatlását, az 1848-as párizsi forradalmat, III. Napóleon színrelépését stb.

Távoli jövő

De mit mondjunk azokról az értelmezésekről, amelyek szerint megjósolta a biciklit meg az autót, a léghajót meg a gőzmozdonyt, a villanyáramot meg a telefont, a mozit meg a repülőgépet, a tankot meg a szputnyikot, sőt, a szuperfoszfátot is?! Miért is ne, ha egyszer az AIDS-t, mi több, a számtógépvrusok elharapódzását is megjövendölte… És hogyan jövendölte meg! Mintha a Saloni Mágus nemcsak az eseményt látta volna, hanem annak minden apró részletét is. A ködös és távoli látomások ugyanis éles közelképekkel váltakoznak a jövendölésekben. Ő nem csupán a II. világháború kitörését (és Franciaország megszállását) látta előre, de azt is, hogy Hitler majd végigsétál a Champs-Élysées-n, nemcsak a szovjetrendszert, de azt is, hogy Sztálin különös postarablásnak lesz a társtettese, nemcsak az izraeli-arab konfliktust, de azt is, hogy egy barlangban majd megtalálják a holttengeri tekercseket…

De vannak ennél kacifántosabb jóslatai is. Egyik értelmezője, a román származású Vlaicu Ionescu szerint a látnok egyik versében (II.36.) még azt is előre megmondta, hogy Ceaucescu rendőrsége házkutatást fog tartani XX. századi értelmezőjének bukaresti lakásán, és hogy a vaskos kéziratot, amelyben a szerző Nostradamus kommunizmussal kapcsolatos jóslatait elemzi, a figyelmetlen nyomozók ott fogják felejteni az asztalon… Ezek után már azon sem csodálkozik az ember, hogy a látnok, Diana hercegnő tragédiája mellett, álltólag az ifjabb Kennedy repülőgép-balesetét is előre látta… Mindenesetre, mg a XX. század derekáig csak a sorsfordtó történelmi eseményeket jövendölte meg (és egy-egy történelmi személyiséggel csak annyiban foglalkozott, amennyiben annak része volt bennük), a XX. század utolsó negyedét illetően immár a napi politikára, sőt, a hirlapi szenzációkra is kiterjesztette jóslatait. Hogy mi a titka a Saloni Mágus népszerűségének? Maholnap olyan évszázadnak érünk végére, amely kiszámthatatlan kanyarjaival, nehezen követhető bakugrásaival és szeszélyes cikcakjaival még rajtunk, XX. századi embereken is kifogott. Nemcsak azt nem láttuk előre, mi jót-rosszat hoz a következő év vagy évtized, de sokszor az előttünk álló hónap, sőt, hét vagy nap is tartogatott számunkra keserű meglepetéseket. Hogyan is ne ámulnánk hát azon, hogy a Saloni Mágus éjszakai magányában már tudott mindazokról a megdöbbentő változásokról (a szocialista világrend összeomlásáról, a szabad választásokról, a Szovjetunió széthullásáról stb.), amelyek olyan váratlanul értek bennünket, földi halandókat?

A látnok eltűnik

Nostradamus, látnivaló, egyszerre elődünk, kortársunk és utódunk, hiszen mindent tud rólunk, még azt is, amit gondolunk róla, sőt, azt is, amit csak gondolni fogunk. Így nincs is abban semmi meglepő, hogy még mindig életben van. A legenda szerint 1566. július 2-án nem halt meg, csak „megrendezte” a temetését, valójában tágas föld alatti cellába költözött, és ott, védve a külvilágtól, egy lámpás gyér fényénél fáradhatatlanul dolgozik. Azt beszélik, még a XX. század elején is akadtak olyanok Salon-de-Provence-ban, akik eskű alatt álltották: a csöndes nyári éjszakákon tulajdon fülükkel hallották a látnok papirost szántó tollának halk, de világosan kivehető percegését…