Melyik ajtón menjünk be?

Néha időbe telik, míg a halottak megszokják új helyzetüket… Nagyon hosszú volt az út, emelkedőn kellett menniük, a nap is erősen tűzött, csorgott róluk a verejték, és rettentő szomjasok voltak. Az egyik kanyarban végre észrevettek egy hatalmas márványkaput, amely egy arannyal kikövezett térre nyílt. A tér közepén egy kút állott, amelyből kristálytiszta víz csordogált. A kapuban egy férfi őrködött. A vándor odament hozzá, és megszólította: – Jó napot. – Jó napot – felelte az őr. – Miféle hely ez, hogy ilyen gyönyörű? – Ez itt a mennyország. – Milyen jó, hogy a mennyországba jutottunk! Nagyon szomjasak vagyunk… – Lépjen be nyugodtan, itt annyit ihat, amennyit csak akar. Az őr a kútra mutatott. – A lovam és a kiskutyám is szomjasak. – Nagyon sajnálom – mondta az őr. – Állatok nem léphetnek be ide. Az ember nagyon elkeseredett, mert rettenetesen kínozta a szomjúság, de nem akart egyedül inni. Megköszönte hát az őrnek, és továbbment. Megint sokat gyalogoltak fölfelé, és már teljesen ki voltak merülve, amikor megérkeztek egy másik helyre, amelynek egy ócska kapu volt a bejárata. Mögötte poros földút volt, kétoldalt fákkal. Az egyik fa árnyékában hevert egy férfi, az arcát eltakarta a kalapja, valószínűleg aludt. – Jó napot – köszöntötte a vándor. A férfi félretolta a kalapját, és biccentett. – Nagyon szomjasak vagyunk, én, a lovam és a kiskutyám. – Van ott egy forrás a kövek között – mondta a férfi, és megmutatta nekik a helyet. – Igyanak csak kedvükre. Az ember, a lova meg a kutyája odamentek a forráshoz, és sokáig ittak. Aztán az ember visszament a férfihoz, hogy köszönetet mondjon neki. – Jöjjenek csak nyugodtan, bármikor – felelte a férfi. – Egyébként hogy hívják ezt a helyet? – Mennyország. – Mennyország? Az nem lehet! A márványkapu őre azt mondta, hogy az ott a mennyország! – Az nem a mennyország. Az a pokol. A vándor megdöbbent. – Meg kellene tiltaniuk, hogy ők is ugyanezt a nevet használják! Ez a téves információ óriási zűrzavart okozhat! – Bizonyos szempontból viszont nagy szolgálatot tesznek nekünk. Ugyanis ott maradnak azok, akik képesek elhagyni a legjobb barátaikat….