„Agyunk egy alvó óriás” – mondják az elme kutatói. Pszichológiai, idegfiziológiai, biokémiai és matematikai kísérletek bizonyítják, hogy elménk kapacitásának csak töredékét használjuk, mert nem tudjuk, hogyan lehetne hatékonyabban tanulni és gondolkodni. Segítünk.
Képességeinek fejlesztésére, a jobb és bal agyfélteke különbözőségének kihasználására, a két agyfélteke közötti kapcsolat erősítésére számtalan technika létezik. Ezeket egyre gyakrabban használják az élet sok területén, azokon a munkahelyeken, ahol sok kreatív ötletre van szükség. Nem árt, ha ismerünk néhány memóriafejlesztő technikát.
1. Gondolati térkép
Az egyik legrégebbi, a kreatív gondolkodást serkentő technikát Leonardo da Vinci és Beethoven is használta. Ez pedig nem más, mint a gondolati térkép, mely lényegében valamely témakörrel kapcsolatos ismereteinknek, egy gondolatkörnek vizuálisan könnyebben feldolgozható megjelenítése. Veszünk egy fehér papírt, és lehetőleg minél több színes ceruzát. Végiggondoljuk, hogy mi a probléma lényege, amit meg szeretnénk oldani. Mi a cél, ahová el szeretnénk jutni.
A fehér papírra fogjuk felrajzolni a megoldandó feladattal kapcsolatos információinkat, ötleteinket. Még pedig a következő módon: a papírlap közepére felírjuk a központi témát, az ehhez kapcsolódó információkat, gondolatainkat a sugárirányban rajzolt ágakra írjuk. Lehetőleg egy ágra egy szót. Ez azért fontos, mert miközben elgondolkozunk azon, hogyan elehetne egyetlen szóban összefoglalni azt a bizonyos információt, már szelektálunk is lényeges és lényegtelen között. Segítünk gondolkodásunknak megfogalmazni a lényeget.
Az ágakat további ágakkal bővítve írjuk fel az egymás után megjelenő gondolatainkat, asszociációinkat. Majd nyilakkal, ábrákkal jelölhetjük az egyes ágak vagy alágak közötti kapcsolatot. Gondolati térképünk akkor jó, ha sok színt, esetleg rajzot, ábrát használunk. Ilyenkor ugyanis mindkét agyféltekénket dolgoztatjuk. Sok vállalat alkalmazza a gondolati térképeket projektek indításakor vagy stratégiakészítő megbeszéléseken, ahol rengeteg ötletet, gondolatot kell összegyűjteni és rendszerezni.
2. Memóriafogas
Nagyon hasznos memóriát fejlesztő módszer, amikor a megjegyzendő dolgokat egy jól ismert sorra (fogasra) akasztjuk fel. Hasznos lehet ez a technika, amikor előadást, prezentációt kell tartanunk, esetleg beszámolót az előző időszakban elvégzett feladatokról. Fogasként szolgálhatnak számok, tárgyak, vagy az ábécé betűi.
A „memóriafogas” módszere segít abban, hogy könnyebben tudjunk semmihez sem köthető adatokat, eseményeket megjegyezni. Mit kell tennünk? Válasszunk egy jól ismert helyet, például az otthonunkat. Első dolgunk az, hogy elképzeljük, vizualizáljuk a helyszínt, a lehető legrészletesebben. Elképzeljük hogyan nyílnak egymásba a szobák, milyen színű a bútor, szőnyeg. Ezután gondolatban rajzolunk egy irányt, amerre haladni fogunk, mintha végigmennénk a házon. Megjegyezzük az első, második, harmadik dolgot, ami a szemünk elé kerül. Kimondjuk hangosan a tárgyak nevét, majd a megjegyzendő dolgokat egyenként ezekhez a tárgyakhoz rendeljük.
Ha például az előző hónapban elért forgalom számait kell megjegyezni, könnyebben fog menni, ha elképzeljük, hogy a tizenöt százalékos növekmény mondjuk a ragasztószalagok piacán az ebédlőasztalon van feltornyozva, a két százalékpontos visszaesés, a szigetelőknél viszont az ágyunk alá van betolva.
Ha készen áll a „fogas” a rá akasztott tartalommal, képzeletben sétáljunk újra végig a helyiségeken. Álljunk meg minden egyes listára vett tárgy mellett. Nézzük meg jól, mit látunk. Ha fontos beszámolóra készülünk, napközben többször is végigjárhatjuk a gondolatösvényt. Nem fogunk prezentációnkkal kudarcot vallani.
3. Ötletbörze
Az ötletbörze, angol szóval brainstorming jól ismert, széles körben alkalmazott problémamegoldó eszköz, amely arra serkenti a megbeszélés résztvevőit, hogy támaszkodjanak a képzeletükre, és legyenek kreatívak. Segít abban, hogy a felmerülő bármilyen problémára többféle megoldási lehetőséget találjanak.
Az ötletbörzének vannak szabályai. Nem szabad értékelni, különösen nem kritizálni a felmerülő gondolatokat, hiszen ezzel elvész a szabad asszociációs kedv. A dolog lényege éppen abban rejlik, hogy látszólag oda nem tartozó gondolatokat, ötleteket mondunk ki, anélkül, hogy alaposabban átgondolnánk azt.
Az ötletelés annál jobb, minél több örült gondolat kerül elő. A mennyiség végül is meghozza a minőséget. Az igazi ötletbörze akkor jó, ha mindenki épít az előtte elhangzottakra, szinte azokból indítja el a gondolatait, azokat módosítja, fejleszti tovább. A korábban felvetett javaslatok bár egyenként nem, a közös ötletelés hatására gyakran vezetnek jobb, kreatívabb elgondolásokhoz.
4. Kulcsszavas és egyéb módszerek
Az emberi gondolkodás nagy része asszociációkra épül. Az egyik dologról eszünkbe jut a másik. Az asszociációk ezért segítik a megjegyzést. Hosszabb listát tudunk úgy megjegyezni, ha hívószavak állnak rendelkezésre. Számos tényező segítheti az emlékezést. Jó, ha tudjuk például, hogy listák tanulásánál a lista eleje és vége szokott megmaradni a fejünkben.
Csoportosítással hatékonyabbá tehetjük a bevésést. Könnyebb megjegyezni a számokat, ha például telefonszámot csinálunk belőle. Egyszerűbb megjegyezni azt, hogy 972, 85 61, mint külön elemenként a számjegyeket 9, 7, 2, 8, 5, 6, 1 Szintén segít, ha a névből, amit meg akarunk jegyezni bármilyen bugyuta rímet, faragunk.
Az is jó módszer, ha a két szót egy közös képben egyesítjük, például a magot és az almát. Esetleg két szót egy közbülső harmadik segítségével kapcsolunk össze. Pl. alma – ház; alma – MAGHÁZ – ház.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
