A dogonok titka

A dogonok Sirius gyermekeinek nevezik magukat, és azzal ejtették ámulatba az 1930-as évek elején a francia antropológusokat, hogy mindenféle műszer nélkül olyan bolygók létezéséről beszéltek, amelyek a Földről nem láthatóak, s melyeket csak a 19. század derekán erősítettek meg a csillagászok, különféle számítások alapján. A dogonok kultúráját először két francia antropológus, Marcel Griaule és Germaine Dieterlen néprajzkutató kezdte feltárni 1931-ben. Meglepődtek, hogy milyen gazdag kozmogóniai ismeretekkel rendelkeznek. Minden ötvenedik évben megülik a Szigninek nevezett nagy ünnepet, a világ megújításának ünnepét. Ilyenkor maszkokat készítenek, ezeket meg is őrzik, úgyhogy ezek a maszkok szinte a nép krónikás irattárának tekinthetők.

Láthatatlan csillag

Amikor másfél évtizedes ott tartózkodás után a két francia kutatót bizalmukba fogadták a dogonok, azt is elárulták, hogy a Szigni ünnepet valójában egy olyan csillag feltételezett keringése határozza meg, ami az ember számára láthatatlan, s amely a legfényesebb csillag, a Sirius körül kering – ötven éves körpályán. A dogonok Po Tolonak hívják ezt a Földről nem látható csillagot, melyet 1862-ben, felfedezésekor Sirius B-nek neveztek el, és elsősorban számítások alapján bizonyították a létét. A Sirius B körülbelül 51 évnyi pályán kering a Sirius körül. Ma már azt is tudjuk, hogy kicsi, de nagyon tömör (az ilyeneket nevezik a csillagászok „fehér törpének”, vagyis épp olyan, ahogy a dogon kozmogóniában feljegyezték. De a dogonok egy harmadik csillagról, az Emma-ról is tudnak. Ez könnyebb, mint a Po Tolo, és ugyanolyan irányban kering, csak sokkal nagyobb pályán. E harmadik csillag körül kering még egy bolygó is, és a dogonok szerint erről érkezett Nommo, az „ősapa”. Azaz, hogy ősapa-és ősanya egy személyben, mert úgy tartják, hogy egymaga nemzett nyolc gyermeket, és e nyolc gyermektől származik a nyolc dogon törzs.

Információ a földönkívüliektől

A két francia etnológus a dogon hiedelmeket csupán feljegyezte, de azzal már nem foglalkozott, hogy honnan is van e viszonylag primitív népnek ilyen széles körű csillagászati ismerete. Az angol királyi Csillagászati Társaság amerikai tagja, Robert Temple 1976-ban a Sirius-rejtély című tanulmányában kifejti, hogy földönívüli lények jöttek a Siriusról, vagy a feltételezett bolygójáról, mely az Emma Ya körül kering, és minden bizonnyal ők adták tovább a világűrről az ismereteiket a bandiagarai sziklafennsík lakóinak. A dogon mítoszok máig őrzik az emlékét egy „bárkának”, mely az égből jött? Néhány tudós úgy véli, hogy a dogonok az égbolt szerkezetére vonatkozó elképzelésüket – mely elég pontos ismereteket tartalmaz a Tejútról, a Jupiterről, Szaturnuszról és a Holdról) az európai kultúrával megismerkedve alakították ki, a francia gyarmatosítás során. Ez a feltevés azért sántít, mert a mítosz sokkal régebbi keletű, és olyasmit is tartalmaz, amit csak jóval később fedeztek fel az európai és amerikai tudós csillagászok.

dogon ajtó