A tudomány tíz éve

Tíz év alatt, 1998 és 2008 között megkétszereződött az egyetemes emberi tudás, amelyre csak pontatlan becslések mutatnak, de a felhalmozott információk mennyisége mára minden becslés szerint meghaladja a 2000 terabájtot, ami nagyjából négy billió sűrűn telegépelt oldalnyi nyomtatott szövegnek felelne meg. A mindennapi életünkbe tíz év alatt olyan új technológiák törtek be és terjedtek el, amelyek alapvetően megváltoztatták az egész világot.   Tíz évvel ezelőtt még mást vártunk a jövőtől, 1998-ban az egyik legnagyobb félelmünk az informatikai rendszerek összeomlása, az Y2K volt, emellett persze sokan várták a Megváltó második eljövetelét is (az ehhez kapcsolodó világvégével) az ezredforduló alkalmából. Egy moblitelefon még a legjobb formájában sem volt könnyebb negyed kilónál, az internet pedig csak a szárnyait bontogatta, azzal pedig csak a szárnyaló elmék számoltak, hogy a mobilokról internetezni is lehessen. Az 1998-as előrejelzések még félig-meddig komolyan számoltak azzal a lehetőséggel, hogy 2008-ra felvesszük a kapcsolatot idegen lényekkel, de legalább bizonyítékot találunk arra, hogy a Földön kívül is létezhet élet. Persze azzal is számoltak, hogy 2003-ra elkészül a Nemzetközi Űrállomás. 2005-re várták az első emberi klón megszületését, 2008-ra pedig a születésnél kimutatható genetikai rendellenességek kijavíthatóságát.   Nos a világvége elmaradt, és E.T. sem telefonált, ám a mindennapi életünket két, egymással egyre szorosabban összefonodó technológia változtatta meg: a mobiltelefonok előretörése és az internethasználat elterjedése. A kilencvenes években felfutó mobilkommunikációs üzletág 1998-ban kezdte meg szárnyalását hazánkban: abban az évben tette lehetővé a kormányzat, hogy az áraikat a szolgáltatók határozzák meg. Az akkori két nagy szolgáltató, a Pannon, és a Westel közösen mintegy 700 ezer előfizetést tudhattak magukénak. A Vodafone betörésével a rendszerváltás utáni korszakban példátlan árverseny kialakulása azonban néhány év alatt olcsóbbá tette a mobilhasználatot az egyeduralkodó vezetékes telefonálással szemben. A készülékek fejlődésével olyan funkciók is elérhetővé váltak a nagyközönségnek, amelyeket azelőtt csak a science-fiction regények kiagyalói vettek komolyan. Szöveges, vagy képes üzenetek küldése a világ egyik pontjáról a másikra, élő videótelefonálás, fényképek, hangok és videók rögzítése egy néhány dekagrammos készülékben, mindez alig tíz év alatt vált hétköznapivá az életünkben, nem is beszélve a mobiltelefonokról bárhonnan elérhető internetes kapcsolatról. A világháló ugyanis mára a világ egyik legnagyobb üzletévé nőtte ki magát. Ami még 1998-ban csak kevesek kiváltsága volt, (még az ezredforduló idején is alig haladta meg az internethasználók száma a hétszázezret Magyarországon,) addig mára a kommunikáció, az ügyintézés elengedhetetlen eszközévé vált. A legfrissebb adatok szerint 3,5 millió magyar rendszeresen használja a világhálót, csatlakozva a világszerte több mint másfélmilliárd felhasználóhoz. Az internet most már életünk minden területére betört: vásárolhatunk, elintézhetjük banki ügyeinket, szállást, repülőjegyet foglalhatunk, műholdképeken megtekinthetjük a világ bármely pontját, vagy szabadidőnkben akár a földönkívüliek rádiójeleit is kutathatjuk a CETI Home segítségével a végtelen univerzumban.   A technológia fejlődésével párhuzamosan ugyanis az űrkutatás is hatalmasat lépett előre. Az elszigetelt hegytetőkön meredező obszervatóriumok helyett ma már világszerte hálózatba kapcsolt ultramodern távcsövek ezrei öntik az adatokat és a képeket, nem is beszélve az immár tizennyolcadik életévét taposó Hubble-űrtávcsőről, amellyel éppen 1998-ban fényképezték le a TMR 1-C nevű objektumot. A 450 fényévnyi távolságban lévő homályos foltról később bebizonyosodott, hogy az első lencsevégre kapott exobolygó lehet. 1999-ben már egy egész bolygórendszert találtak egy távoli csillag körül, 2007-ben pedig a vízgőz jelenlétét is kimutatták egy sok száz fényévnyire lévő planétán. A magyarok is felfedezték a maguk bolygóit, az elsőt éppen 2006-ban. A bolygókutatás a mi Naprendszerünkben is reneszánszát éli: robotjaink több égitestet is felkerestek a Naprendszerben. 2004-ben a Marsra egész flotta érkezett, köztük az amerikai Spirit és Opportunity űrszondák. A legújabban a Marsra érkezett Phoenix űrszonda pedig már vízre is bukkant a vörös bolygón, sőt a talaj vizsgálata után még az is kiderült, hogy akár földi növényeket is lehetne termeszteni benne.

  2005-ben egy teljesen más, bizarr világra érkezett meg az emberiség követe. Az európai Huygens-űrszonda sikeresen leszállt a Titán felszínén. A Huygens és anyahajójának a Cassini űrszondának felvételei alapján a kutatók rádöbbentek, hogy a holdon hatalmas szénhidrogén és etántavak vannak, amelyekből évezredekre lehetne biztosítani a Föld fosszilis energiaigényét. Miközben a robotok bekóborolták a Naprendszert, sőt az ötvenes években indított Pioneer-szondák már annak külső határát is elhagyták, az emberes űrrepülés megtorpant, miután az amerikai űrrepülés történelmének egyik legsúlyosabb balesetében, 2003-ban megsemmisült a Columbia űrsikló és a teljes legénység életét vesztette. A baleset évekkel vetette vissza az amerikai és európai űrprogramot, így nem sikerült 2003-ra befejezni a Nemzetközi Űrállomást sem, amelynek első modulját, az orosz Zarját 1998-ban állították pályára. Megjelentek viszont a turisták a világűrben. Dennis Tito, az első „civil” a világűrben 20 millió dollárt fizetett az egy hetes űrutazásért az orosz űrkutatási hivatalnak. Moszkva először a Mir űrállomásra akarta felküldeni a dollármilliomos kalandort, ám a kiképzés annyira elhúzódott, hogy közben 2001-ben az öreg Mir a Csendes-óceánba zuhant, így Dennis Tito-nak a Nemzetközi Űrállomáson kellett néhány napot eltöltenie. Természetesen a magyarok is követni akarták példáját, mivel azonban Anettka űrrepülése valahogy sosem jött össze, így Charles Simonyi, Amerikába szakadt hazánkfia indulhatott útnak 2007-ben első magyar űrturistaként. A Naprendszer mellett az emberi testet is jobban ismerjük: 2003-ban fejeződött be az eddigi legnagyobb munka, az emberi DNS-dekódolása. A gyógyászatban ezzel új lehetőségek tárháza nyílhat meg, felismerhetjük és kiküszöbölhetjük a genetikai elváltozásokat, kikapcsolhatjuk az öregedést okozó géneket, meghosszabbítva ezzel az emberek várható életkorát. Nagy előrelépés történt a klónozásban és az ehhez kapcsolódó őssejtkutatásban is. Dolly a klónbirka 1997-es megszületése után csak kilenc évet kellett várni, hogy megszülessen az első magyar klónállat is, Klonilla, a történelmi jelentőségű fehéregér a Gödöllői Egyetem kutatóinak „közbenjárásával” jött a világra 2006-ban. Közben az őssejtkutatás sem állt meg, mióta tudjuk, hogy a születésnél a köldökzsinórból nyerhető őssejtekkel sok, később kialakuló rendellenesség gyógyítható, rendszeressé vált a születő gyermekek őssejtmintáinak tárolása. Ezenkívül valószínleg az őssejtkezelés segíthet a rák és egyéb krónikus betegségek gyógyításában, illetve elérhető közelségbe került a saját szövetekből növesztett donorszervek tömeges felhasználása is. A szervdonorra várakozók tízezreinek jelenthet ez megkönnyebbülést.   Már ha kapnak levegőt a nagy melegtől. Az elmúlt években ugyan már a politikusok ingerküszöbét is elérte a globális felmelegedés ténye, annyira azért mégsem aggódtak 1998 és 2008 között, hogy a 2005-ben életbe lépett Kyoto-i Jegyzőkönyv rendelkezéseit komolyan vették volna, így az üvegházgázok kibocsátása semmit sem csökkent, sőt a legnagyobb szennyező Egyesült Államok aláírni sem volt hajlandó az egyezményt. Közben azonban az időjárás kezdi a bolondját járatni velünk: példátlan esetként melegrekordok dőltek meg Magyarországon 2006 és 2007 telén és nyáridőn is egymást követik a hőségrekordok. A hollandok lassan komolyan kezdenek aggódni, az országuk jelentős része ugyanis a tengerszint alatt fekszik, a sarki jég olvadása miatt viszont a tenger szintje évről-évre emelkedik. Az Északi-sark már hamarosan jégmentes lesz nyaranta, az ENSZ éghajlatváltozást kutató kormányközi munkacsoportja (IPCC) 2008-ban kiadott legfrissebb jelentése szerint pedig az elkövetkező évtizedekben a tengerszint emelkedése meghaladhatja az egy métert is, az elkövetkező tíz évben mindenesetre nem emiatt kell aggódnunk. Hasonlóan a CERN, a svájci szuper-részecskegyorsító miatt sem érdemes átvirrasztanunk az éjszakákat, amit éppen szeptember 10-én indítottak be. Van elég feladat előttünk,hiszen lassan kifogyunk a szénből és az olajból, igaz az Európai Unió Dél-Franciaországban már elkezdte építeni az ITERT, az első fúziós erőművet. Reméljük tíz év múlva majd már ennek sikerei tartanak izgalomban minket, sőt talán E.T. is telefonál majd.