Földszerű bolygó az űrben

Tizenöt éve, az első Naprendszerünkön kívüli bolygó felfedezése óta várták a csillagászok ezt a pillanatot. Végül Stéphane Udry és Michel Mayor csillagásznak, az Európai Déli Obszervatórium (ESO) munkatársainak sikerült azonosítani az első olyan planétát, amely nem csak méretében és összetételében emlékeztet a Földre, hanem vele egyidős is; ezenkívül olyan távolságra kering csillaga körül, amely ideálissá teszi felszínét az élet kialakulásához. „Számításaink szerint a felszín hőmérséklete 0 és plusz 40 Celsius-fok között van, ami lehetővé teszi, hogy folyékony víz legyen a bolygó felszínén” – nyilatkozta Stéphane Udry. A ESO csoportja azt nem tudta megállapítani, hogy tényleg van-e víz az exo-, vagyis a Naprendszeren kívüli bolygón. A tudományos modellkísérletek alapján a csillagászok azt mondják, a bolygó felszíne vagy sziklás, vagy óceánok találhatók rajta. A most felfedezett bolygó átmérője a földi másfélszerese, tömege ötször akkora. A bolygó a Gliese 518 jel”u csillag körül kering, mely a Libra (Mérleg) csillagképben, a Földtől 20,5 fényévre található égitest. Ezzel egyike a hozzánk legközelebbi 100 csillagnak, vagyis kozmikus értelemben itt van a szomszédban. Ez a szomszédság persze csak csillagászati léptékkel számít közvetlennek: „egy üzenetváltás minimálisan negyven évet venne igénybe, a technológia mai szintjén még a leggyorsabb űrszonda is csak ötvenezer év alatt érne a bolygó közelébe” – mondta lapunk kérdésére Sárneczky Krisztián, a Magyar Csillagászati Egyesület titkára. „Valamilyen forradalmi újításra lenne szükség ahhoz, hogy egy űrszondát küldhessünk belátható időn belül a Gliese 518 rendszerébe”- vélekedett. Ennek ellenére a csillagászok lázba jöttek a felfedezés hírére. „Az elmúlt évtizedben több mint 200 naprendszeren kívüli bolygót fedeztünk fel, de ez az első, amelyik hordozhat életet” – közölte a csillagász. Sárneczky Krisztián szerint a hamarosan elkészülő Kepler és Corot űrteleszkóppal még több földszerű bolygóra lelhetnek. „Ha sikerülne a bolygóról felvételt készíteni, akkor megállapíthatnánk a színképét, ebből pedig következtethetnénk arra is, van-e rajta élet” – mondta a csillagász. Hasonlóképpen vélekednek a NASA szakemberei is. Az űrügynökség kutatói szerint húsz éven belül rábukkanhatunk a földön kívüli élet első nyomaira. „Korszakalkotó felfedezés lenne, amelynek következményei beláthatatlanok” – vélekedik Sárnecky Krisztián. „Társadalmunk alapjaiban rendülne meg. Sokakban bizonyára félelmet keltene, de reményt is ébresztene, hogy nem vagyunk egyedül.”