Grafológia: Érzelmek a kézírásban

Egy dolog aszerint egyszerű vagy bonyolult, hogy honnan közelítünk hozzá. Ahány ember, annyiféle – ez igaz -, de a figyelmes szemlélő számára feltárulnak a viselkedés alapvető vezérlő elvei, és ezek ismeretében kiszámítható, prognosztizálható lesz a másik fél. Ha meg akarunk ismerni egy személyiséget, ha előre szeretnénk tudni, hogy mi lesz a következő lépése, pláne, ha befolyásolni szeretnénk, hatást akarunk gyakorolni rá, akkor érdemes az úgynevezett elemi személyiségtényezők szintjéig lebontani pszichikumát, viselkedését.

Betűk, sorok, rezdülések

Ha az illető észlény, és racionalizmusa vezeti, az általunk elérni kívánt cél logikai előnyeire helyezzük a hangsúlyt. Ha a lélek embere, jó muzsikusként a szív húrjain játsszuk el andalító dallamunkat. Ha a logika áll döntései hátterében, nagyjából mindegy, mikor indítjuk akcióit. Válaszát nem hangulati elemek fogják meghatározni. Ha impulzív, érzelmi lény, érdemes követni hangulati változásait, együtt rezegni vele, és amikor már úgy tűnik, szinkronban vagyunk, akkor elkapni a kedvező érzelmi állapotot a cél érdekében. Első tehát az érzelmi-értelmi szabályozás felismerése, amelyet megtehetünk a kézírás alapján is.

Az alábbi írásjegyeket vegyük szemügyre

? Dőlésszög: a 65-70 fokban vagy ezt meghaladóan jobbra dőlő kézírás az érzelmi túlsúly mellett szól. Az álló, esetleg balra dőlő írás a kontroll, az önfegyelem jeleként is értékelhető. ? Szabályosság: a szabályosan alakított formák, az egyenletes betűnagyság a józanság, az ösztönkésztetések feletti ellenőrzöttség jegyei. Szabálytalan kézírás, váltakozó nagyság, azonos betűk többféle alakítással – az érzelmek túlsúlyát mutatja. ? A betűk, formák teltsége, ösztövérsége: a nagy, térölelő betűk, az élettel teli, elevenen lüktető formák, a spontán áradó írásfolyam az érzelmek szabad folyásának megjelenítői. A fékezett, szűk hurkok és oválok, a keskeny, összeszorított formák az érzelmek spontán áramlásának visszafogását, ellenőrzöttségét jelzik.

Képességek, lenyomatok, pólusok

A kézírásban egyszerre vannak jelen velünk született, öröklött képességeink, illetve a szerzett, tanult tudás lenyomata. Ugyanakkor pillanatnyi hangulatunk is jelentős mértékben befolyásolhatja a vonalakat. Olyannyira, hogy laikus szemlélő esetleg úgy találja: nem igaz, hogy ez a két írás ugyanattól a személytől származik. A pillanatnyi lelkiállapot megfejtéséhez jó, ha tudjuk: alapvetően két pólus köré csoportosíthatjuk őket. A negatív és pozitív, a jó és rossz kategóriába számos hangulat besorolható. Innentől kezdve viszonylag egyszerű a dolgunk. Mivel a kézírás, az azt létrehozó író mozgás viselkedésünk egészébe ágyazódik bele, összefüggés van magatartásunk minden eleme között. Ha megfigyelünk például egy búskomor, illetve egy nagyon vidám embert – magatartásuk elemzése megadja azokat a fogódzókat, amelyek alapján már tudjuk, hogy mit keressünk a kézírásban, ha az illető hangulatára vagyunk kíváncsiak. Megfordítva: ezek után már anélkül is, hogy látnánk az író embert, írásának kinézetéből megállapíthatjuk: milyen hangulatban volt, amikor a ?nagyon várom, hogy újból találkozzunk” szavakat írta. Felajzottan számlálja a napokat a randevúig, vagy pedig az udvariasság, az érdek diktálja szavait, s közben pedig egyre jobban elborulva éli át a közelgő együttlétet. A búskomor, lehangolt ember lassabban jár, mozog, minden szempontból visszafogott. Önmagát összehúzva gubbaszt. A feldobott, vidám ember ezzel szemben fölgyorsult, széles mozdulatokkal, mimikával közli a világgal: nekem most nagyon jó a kedvem! Energiái felerősödnek, lendületes gesztusokkal osztja meg örömét a körülötte lévőkkel. Nyitottabb, közlékenyebb, intenzívebben fordul a külvilág felé.

Végvonalak, ékezetek, oválok

Ennek megfelelően a pozitív hangulat grafológiai velejárói: – Nagyobb írássebesség (a vonalak lendületéről, a magasra helyezett, előresiető, röpködő ékezetekről lehet megismerni). – Nagyobb térfoglalás: elsősorban az úgynevezett középzónás betűkön mérhetjük a megnagyobbodást, gyakoribbak a kezdő és végvonalak, s a szorosan a betűhöz tartozó vonalakon kívül, lendületesen képzett hozzátétekkel találkozhatunk. (Vigyázat, a lassú, körülményes mozdulatokkal létrehozott cifrázások, hozzátétek nem a jó hangulat jegyei!) – Több a jobbra irányuló mozdulat. (Az írásban – a térszimbolika törvényei szerint – balra van az én, jobbra a másik, a közösség.) Az oválok nyitottabbak. – Spontán, gátolatlan, lendületes az előrehaladás: a betűk, a betűket összekötő vonalak, a végvonalak szélesebbek. – A felsoroltakon kívül az energia megnövekedésére utal a sorok emelkedő tendenciája, a nyomaték jó tempójú felerősödése. (Figyelem, a megnövekedett nyomaték – ha lassú írásban található, különösen, ha vonalvezetési anomáliákkal, vonaltörésekkel, megszakadásokkal párosul – nem ide tartozik. Ilyenkor vagy az írásban való jártasságot ellenőrizzük le – nehéz az illető keze -, vagy pedig pszichés, fizikai problémák irányában kezdünk vizsgálódni.)

Színészek, gyanúsítottak, kíváncsiskodók

Megfigyelték, a sikeres premier utáni emelkedett hangulatban, a színészek sokkal nagyobb betűkkel, lendületesebb vonalalakítással írják az autogramokat, mint egyébként. Rendőrségi kihallgatások dokumentumaiban – ahol is a gyanúsított oldalanként aláírja a jegyzőkönyvet – ahogy közeledik a beismerés felé, csökken az aláírás nagysága, fokozatosan balra húzódik, és keskenyebbek a betűk. Érdekes viszont, hogy a beismeréssel együtt járó megkönnyebbülés ismét ellazultabb formákat, írásképet eredményez. A grafológusok nagyon sokszor kísérletekkel ellenőrzik megállapításaikat. Ha van kedved hozzá, ezt te is megteheted. Írj le néhány sort, és a papírlapot tedd félre. Ezután igyál meg egy pohár bort, és kb. negyed óra elteltével írj le ismét néhány sort. Egy vagy két nappal később vedd elő a két kézírást, és a fentiek alapján próbáld meg elemezni. Figyelem, a tudás megszerzése néha veszélyeket rejt!