Megállítani már nem, csak lassítani lehet a globális felmelegedést. A következmények még a kutatók aggodalmait is felülmúlják: szárazság, éhínség, áradások, népvándorlás.
– A Föld újabb gyorsuló ütemben tart egy melegebb időszak felé, ami egyértelműen az emberi tevékenység következménye – szögezi le legújabb jelentésében az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC). A testület akciótervet javasol annak érdekében, hogy az emberiség elkerülhesse a legsúlyosabb katasztrófákat. A szerzők 23 oldalon foglalták össze azokat a eredményeket, amelyeket az IPCC által kiértékelt, hat éven át folyó kutatások számítógépes modellezései és több ezer adata testesít meg. A dokumentum leszögezi: a légkört alkotó rendszerek vitathatatlanul változóban vannak. Ezt bizonyítja a levegő és az óceánok mérhető melegedése, a sarkvidékek és a magas hegyek jég- és hórétegének az olvadása, valamint a tengerszint emelkedése. A bemutatáson jelen lévő Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szerint az IPCC által felvázolt várható következmények „olyan borzasztóak, akár egy tudományos-fantasztikus film”. A jelentés rámutat: a legújabb kutatások csak fokozták az eddigi aggodalmakat. A kutatók egybehangzó véleménye szerint ha a globális felmelegedés átlaga meghaladja a 2 Celsius fokot, a következmények már beláthatatlanok: elsősorban a csapadékmennyiségek változása, az édesvízkészletek összezsugorodása és a tengerszint emelkedése következtében. 2040-ig a világ lakosságának fele, több mint hárommilliárd ember szenvedni fog az élelmiszer és ivóvízhiánytól. A tengerszint előreláthatólag 1 métert emelkedik az elkövetkező harminc évben, amelyet az Északi-sark és Grönland gleccsereinek egyre gyorsuló olvadása okoz. Ez, amellett, hogy végzetes katasztrófális hatással lesz az Arktisz állatvilágára, komoly problémák elé állítja a partvidékre települt európai városokat. Ám míg a fejlett országokban gátépítésekkel feltartóztatható lesz a víztömeg, a fejletlenebb harmadik világ országaira nézve végzetes lesz a tengerszint emelkedése. Összességében a szegényebb trópusi térségeknek kell szembenézniük a klímaváltozás legtöbb következményével. Közép-Ázsia, Afrika nagy területei sivatagokká vállnak majd, amely az emberiség történelmében eddig még nem látott méretű népvándorlást indít meg, elsősorban északra és nyugatra, azaz Európa irányába. Az amerikai kontinensen hasonló problémával kell majd szembenéznie az Egyesült Államoknak és Kanadának, amellett, hogy az USA gazdaságát is megrengeti majd nagy területeinek elsivatagosodása. Magyarországra nézve az elsődleges veszélyt a csapadékmennyiség csökkenése és a hirtelen kialakuló árhullámok jelentik, mint azt már korábban a VAHAVA-projekt részben megfogalmazta. A Kárpát-medencében fekvése miatt az átlaghőmérsékletek gyorsabban emlkednek majd a globális átlagnál. A már most is félsivatagosnak tekinthető alföldi területek még kevesebb csapadékra számíthatnak, ellenben a lehulló csapadék heves hullámokban érkezik majd. Elsősorban a Tisza menti települések számíthatnak a folyón gyorsan levonuló árhullámokra, de minden folyónk mentén számíthatunk gyors lefolyású, rekorddöntögető zöldárakra.
Egyéniben Ausztrália, összetettben az Egyesült Államok vezet
Az egy főre eső adatok alapján Ausztrália évi 10 tonnával a világ első számú környezetszennyezője, gyakorlatilag ötszörös értéket mondhat magáénak Kínával szemben. A második helyen az USA végzett fejenkénti éves 8,2 tonnájával, ami tizenhatszorosa az India által előállítottnak. Összetettben még mindig az Egyesült Államok vezet, a második helyen Kína áll. Az eredmények a Carma (Carbon Monitoring for Action) weboldalán tekinthetők meg, ez az első globális környezetszennyezési lista, ami világszerte 50 ezer erőművet tart szemmel. Az adatokat egy amerikai szakértői csoport, a Center for Global Development állította össze. A Carma rámutat, hogy bár az USA erőművei bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, évente 2,5 milliárd tonnát, az ausztrál erőművek a legkevésbé hatékonyak. Kína nem sokkal csúszott le az összérték dobogójának csúcsáról, hiszen a rohamosan fejlődő nemzet évente csupán 100 millió tonnával kevesebb gázt pumpál a légkörbe az amerikaiaknál, utánuk óriási szakadék következik. A harmadik Oroszország 600 millió, a negyedik India 529 millió, az ötödik Japán 363 millió tonnát tudhat a magáénak. A hatodik Németország, amely egyetlenként az európai országok közül szerepel a „legjobb” tízben. Magyarország még az első harmincban sincs benne, lakosonként 1,6 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki erőműveink.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
