Azt, hogy létezik légszennyezés, mindenki tudja. Mégis sokan unják, és elcsépeltnek tartják a témát. Összeállításunkban az alapokat is megvilágítjuk, és arra is választ próbálunk adni, mit tehetnénk mi a tisztább levegőért.
Az év első heteiben már 24 alkalommal lépte túl az egészségügyi határértéket Budapest levegőjének szennyezettsége, de hasonló volt a helyzet több nagyvárosban, így Egerben, Miskolcon, Debrecenben is. Komolyabb ellenlépésre azonban nem került sor, mert a jelenleg érvényben lévő jogszabály csak a kén-dioxid és a szálló por együttes magas koncentrációja esetén ír elő szmogriadót. A kén-dioxid szint viszont évek óta alacsony, ezért riadóra sem került még sor. A környezetvédelmi tárca tervezett jogszabály-módosítása nyomán jövőre már a szállópor-koncentráció egyedüli emelkedése esetén is elrendelhetnék a készültséget. Az Európai Unió új levegőminőségi szabályozása szerint ugyanis a por mennyisége egy éven belül 35-nél többször nem lépheti át a napi meghatározott mennyiséget. Ahol ez mégis előfordul, ott büntethetnek. Nem igaz, hogy a légszennyezést kizárólag a civilizáció okozza. Létezik úgynevezett természetes légszennyezés is, amelyet többek között a vulkánok, az erdőtüzek, az óceánokból származó tengeri sók, a kozmikus por, és a növényi pollenek okoznak. Igaz, ehhez a légkör már „hozzászokott”. Amihez viszont nem tud, az az emberi leleményesség, és a már-már elcsépeltnek hangzó civilizációs károsítás: az ipari tevékenység, az autók kipufogógáza, a mezőgazdasági égéstermékek és az erőművek kibocsátása. A tiszta levegő 99 százalékban oxigénből és nitrogénből áll, s nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat. Az említett szennyező források miatt azonban a városi levegőben magas lehet a kén-, és nitrogén-oxid, a szénhidrogén, a nehézfémek, a por és a korom koncentrációja. Ugyancsak veszélyes összetevő az ózon, mely csökkenti a tüdő kapacitását, köhögést, légzési nehézséget és asztmás rohamot okoz. Az ózon nem szívódik fel, hanem azon a szöveten fejti ki a hatását, amellyel érintkezik. A koncentrálóképesség mellett, romlik a látásélesség, fejfájás és torokfájás is felléphet. A szmog emellett pusztítja a növényeket, sőt, az épületekben is kárt tesz. A légszennyezés esetén három küszöbértéket különböztetnek meg a jogszabályok: a legalacsonyabb az egészségügyi határérték. Ezt követi a tájékoztatási határérték, majd a legmagasabb fokozat, a riasztási határérték következik. Határérték-túllépésről akkor beszélnek, ha valamelyik légszennyező anyag koncentrációja legalább két mérőállomáson, három órán keresztül eléri, vagy meghaladja az előre meghatározott értéket. Az adatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által működtetett Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szolgáltatja.
Ezek is érdekelhetnek
Ajánlott tartalmak
