Rokonaink a kelták?

Ha a keltákról szó esik, eszünkbe jut-e, hogy Asterix, a gall rajzfilm-figura, és a Szent Istvánt megkoronázó főpap, Asztrik neve nem véletlenül hasonlít? Igaz, a képregény- és rajzfilmhős kitalált karakter, ám nevének eredeti kelta gyökerei vannak. És vajon véletlen-e a hasonlóság a kelta papok megnevezése, a druida, valamint a hasonló jelentésű magyar torda szó között? Budapesten, a III. kerületben van egy Kelta utca, ami érthető is, hiszen maga Budapest is egy ősi kelta település, Aquincum (Óbuda) helyén épült. A Duna mentén más kelta települések is voltak: Győr (Arrabona), Bécs (Vindobona), Belgrád (Singidunum), Szekszárd (Alisca).

Danu és Duna

Az ír legendák szerint az első írországi telepesek Partholón és Nemed népe volt, akik Belső-Ázsiából származtak. Partholón és Nemed pedig Magóg fia volt. Több bizonyíték is arról tanúskodik, hogy a kelta egy belső-ázsiai, szkíta eredetű lovas nép, amely Európába érkezve letelepedett, és a Kárpát-medencében vált nemzetté. Az általuk tisztelt anyaistennőről, Danuról nevezték el a Dunát. Danu vagy Anu másik neve Panun volt, ebben a névben pedig nem nehéz felfedezni Pannóniát, vagyis az Istenanya, a Boldogasszony országát. A pannon-kelták állandó ádáz harcot folytattak a római megszállók ellen, ez pedig arra késztette a rómaiakat, hogy egyre nagyobb számban telepítsenek hadsereget a kelta vidékekre, és egyre kíméletlenebbül rombolják a kelta civilizációt. Ezért kézenfekvő, hogy a közös ellenséggel szemben létrejött a hun-kelta együttműködés, ami még Attila korában is működött (Attila orvosa és tanácsadója például egy gall druida volt). A hunok győzelme után felépült Buda – a győzelem keltául bouda… A III. század végére azonban hanyatlás következett be, mert nem tudták államszövetséggé szervezni a szétszórt törzseket. Több oldalról szorongatták őket: északon a germánok, keleten a dákok, délen a rómaiak. A kelták kiszorultak Közép- és Kelet-Európából, és napjainkban elsősorban az Atlanti-óceán partjain élnek. Ők az írek, a skótok, a walesiek, a cornwalliak, a Man-szigetiek, a bretonok, és az Észak-Nyugat Spanyolországban élő galíciaiak.

Pentatón zene, rovásírás, nyelvi elemek

A téma elkötelezett kutatója Timaru Kast Sándor számos összefüggést fedezett fel a kelta és a magyar kultúra között. A kelták zenéje szintén pentatonikus, és nagyon hasonlít a magyarokéhoz. Egyik legszebb táncuk egy páros tánc, ami kelta elnevezéséből és felépítéséből kiindulva a magyar csárdásnak felelhet meg. A népművészet, a népviselet, a népszokások, a botos táncok vagy a lovas felvonulások a magyar párjukhoz nagyon közel állnak. Az is elgondolkodtató, hogy Írország ma Nyugat-Európa legnagyobb lótenyésztője.Az ősi kelta írás a rovásírás volt. A kelta nyelvet rovásírással botokra és fatáblákra jegyezték föl, akár a magyart. Sajnos azonban Írországban is elégettek, elpusztítottak mindent, ami a régi idők emlékét őrizte. A kereszténység felvételekor ír földön megalakult az ír ókeresztény egyház, amely átmenetet képezett a druidák eszmevilágától a jézusi vallás felé. Működését azonban a római pápaság nem nézte jó szemmel, majd megerősödése után tűzzel-vassal irtotta. A nyelvészeti összehasonlítás részletes bemutatására ezúttal nincs lehetőség, de az tény, hogy rengeteg a hasonlóság az ír nyelv és a miénk között. Néhány példa: A hangsúly mindig az első szótagra esik. Hangharmónia van, tehát ha a szógyök mélyrendű, akkor a hozzá kötött rag is az, ugyanúgy, ha magasrendű. Ha páros szerveket írnak le, akkor a „fél” szót használják: pl. fél kar, fél kéz. Különvált az alanyi és a tárgyas ragozás, és a kelta nyelv is ugyanazzal a rag-, jel-, és képzőrendszerrel építi szavait, mint a magyar – és még rengeteg hasonlóságot lehetne felsorolni.

Hasonló monda- és hitvilág

A nyelv és a zene (vagyis a második anyanyelv) hasonlóságai mellett a két népnek hasonló mondáik vannak, hasonló meséket mesélnek, népművészetük, szokásaik is közeli rokonságra utalnak, és hasonló kultikus, illetve vallási világképpel rendelkeznek. Catherine és John Matthews „A kelta sámánizmus” című könyvükben írják, hogy a kelta vallás alapja egy sámánisztikus világkép. A druidaság olyan vallást képvisel, olyan jellemvonásokkal bír, ami az indoeurópai hitvilág számára idegen. A kutatások egyértelműen kimutatták, hogy a keltáknak egyisten-hitük volt, és – akárcsak nálunk – az „istenségek” csak Isten különböző megjelenési formái voltak. Már az alexandriai Oregenész (Kr.u. 185-250) elmondta, hogy a kelta druidák egy istenhez imádkoztak még Jézus eljövetele előtt. Az Attila- és az Artúr-mondakörnek is vannak közös motívumai. Az excalibur szó szerint elmerült kardot jelent (Attila kardja). Szent Kolumbán mondája is figyelemreméltó: Iona-szigetén templomot kezd építeni, de amit nappal fölépít, éjjel összeomlik. Szent Kolumbán rájön, hogy mindig kijön a partra egy félig nő, félig hal alakú lény, amely megrázza a pikkelyeit, ettől az egész sziget megremeg, és összeomlanak a falak. A megoldás, akárcsak Déva vára esetében: valakit élve be kell falazni. A magasan szálló sólyom Isten jelképe. A kelta mondákban is van egy király, akit a madarak nemzenek, és mikor a hím az anyára száll, elindulnak Vénusz csapjai. Ez ugyanaz, ami Emese mondájában is elhangzik.

A Szent Grál azonos a Szent Koronával?

Több, mint érdekesség, hogy Arthur király halálát megfestette egy angol festő, Edward Burne-Jones, és Arthur mellé a magyar Szent Koronát helyezte. Amikor megkérdezték tőle, hogy miért, azt mondta, ezt látta álmában. A szóban forgó monumentális festmény címe: Arthur elszenderülése Avalonban. A képen a haldokló királyt nőalakok veszik körül, és egyikük, egy fehér ruhás hölgy Arthur fejéhez rakja le a saját fejékét, amely a magyar Szent Korona tökéletes mása. A kereszt még egyenes a tetején, és felismerhető rajta Krisztus, két oldalán a Nappal és a Holddal. Logikusnak tűnik, hogy a haldokló Arthur király mellé a Grál-kelyhet kellett volna megfestenie a művésznek. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a festő által kapott kinyilatkoztatás szerint a Grál és a magyar Szent Korona azonos, azt pedig tudjuk, hogy a Szent Korona az egész Kárpát-medence jelképe. Ez az azonosság szimbolizálhatja a két nép közötti lelki kötődést is. E kapocs ékes példájaként az írek a nyugat magyarjainak nevezik magukat.