Sámánok – földön, égen, alvilágban

A sámán szó valószínűleg a szibériai őslakosoktól származik, ahol egy különleges fajta szent embert jelölt. Az illető néha csak úgy spontán, néha pedig a dobolós-éneklős táncolós transz következtében képes kommunikálni az Istenekkel, otthonos a mindennapi és a nem-mindennapi valóságban, ezek határait szándékosan át tudja lépni, és mindezt igyekszik az embereknek megtanítani. Úgy vallják, hogy a látható világon túl létezik egy hatalmas erővel rendelkező láthatatlan világ, ami hatással van minden élő dologra. Ők ezt a láthatatlan világot úgy kezelik, mint az egyszeri ember azt, amit a kezébe tud fogni. A sámán szó eredeti jelentése: „az, aki tud”, vagy „a bölcs”. Érdekes a másik elmélet is, ami szerint a szó eredete kínai: a „sha men” buddhista szerzetest jelent.

Kiből lehet sámán?

Régészeti leletek szerint a sámánizmus már 30.000 évvel ezelőtt is létezett, és minden földrészen találtak bizonyítékukat a tevékenységükre. A sámánok nem önszántukból lesznek isteni gyógyítók, hanem annak születnek. Mégpedig legalább eggyel több csonttal, ami lehet plusz egy fog, hat ujj, bizonyos kultúrákban pedig a burokban születést is ide sorolják, akárcsak a táltosoknál. Amikor az ifjú sámán serdülni kezd, egyszer csak kiválasztják: megjelenik neki valamilyen természetfeletti lény. Ez legtöbbször egy tébolyult – úgynevezett pszicho-spirituális – állapot közepette történik, és mivel vannak olyan sámánok, akik kezdetben nem szívesen vállalják fel a szerepüket, a téboly addig tart, amíg az illető be nem adja a derekát. Más kultúrákban akár „normális”, tehát csont-többlettel nem rendelkező ember is sámánná válhat, de ehhez rengeteget kell tanulnia, és állítólag nem olyan hatékony, mint a „született” és kiválasztott sámánok. A cikk folytatását itt tudod elolvasni >>>