Különös jelenségek és jelentések

A mai fiatalok közül biztosan sokan rávágnák: ha piros az ég, sok vér folyt az éjjel… ezt mondta ugyanis Legolas a nagy sikerű Gyűrűk ura trilógia megfilmesített változatában. S még ha nem is vérfolyást, de mindenképpen valami rosszat jelent a régi népszokások szerint a vöröslő égbolt annak ellenére, hogy valójában egyszerű természeti jelenségről van szó. Ha alacsonyan áll a Nap Keleten, a fény vörös hullámhosszán szétszóródó nedvességcseppek okozzák a piros színt, azaz hamarosan esőre van kilátásunk. Ha alacsonyan áll a nap este, Nyugaton, a levegőben szálló porrészecskéket színezik meg a napsugarak, ezt látjuk narancsos-vörösnek, azaz száraz időre számíthatunk. Ehhez mérten igaz a mondás: „Vörös ég reggelre, ne szállj tengerre!” és „Vörös ég éjjel, tengerész, indulj el!”
Csuklás, tenyér és talpviszketés, fülcsengés

A csuklásról úgy tartják, valaki emleget minket. Sokan a citromkarikára, egy korty vízre, a levegő visszatartására szavaznak, mások azonban meg vannak győződve arról, hogy egyszerűen csak végig kell gondolnunk, kinek juthattunk az eszébe? Ha a megfelelő személyre gondolunk, azonnal eláll a csuklás! A tenyérviszketés kétféle lehet: a jobb kezünk viszketése pénzkiadást, a balé viszont anyagi gyarapodást jelöl. Akinek a talpa viszket (és amúgy semmilyen fizikai oka nincs rá), táncolni fog vagy hosszú útra indul. A fülcsengés a tenyérhez hasonlóan működik: a jobb fül csengése jó, míg a balé rossz hírt jelent. Érdemes még megemlíteni a felborított (vizes) poharat, amely közelgő keresztelőt jelent (különösen arra nézve, aki felé folyik a víz), a sókiborítást, amely vitát, veszekedést jelent, és az üveg-összetörést, amely a hagyományok szerint a házasulandóknak rosszat jelent, valójában azonban lehet, hogy épp valami negatív energiát fog fel – helyettünk.
A természet időjós állatai A legnépszerűbb időjósok talán a madarak, akik minden ősszel elköltöznek, majd tavasszal, a meleg idő beköszöntével „hazajönnek”, pedig még barométerük sincs. A tengerparti madarak még ennél is többet tudnak, ugyanis megérzik a légnyomás-változásokat, és a vihar közeledtével a part menti sziklákról bevonulnak a szárazföld belsejébe. A fecskék magasan repülnek, ha meleg és száraz az idő, és alacsonyan, ha esik és fúj. Ennek oka táplálékukban, a rovarokban keresendő, amelyek a meleg termikkel felemelkednek. A pacsirták csicsergése és a galambok búgása garantáltan szép időt jelent, akárcsak a kakukkszó – amit persze ritkán hallanak a városi emberek. A liba – ha emelgeti a lábát -, fagyos, hideg telet ígér, az esti kakas kukorékolása pedig, ha este szól – az időjárás megfordulását jelenti A kígyók és a hangyák eső közeledtével előjönnek, mivel laza, föld alatti járataikban könnyen megfulladhatnak a lezúduló eső okozta károk következtében. A méhek is előrejelzik az időt, mivel szorgos munkájukat megszakítva kaptárjaikba repülnek, ha vihart „szimatolnak” a levegőből. A jó öreg béka talán a legismertebb időjósunk: a néphit szerint, ha egy békát teszünk egy befőttes üvegbe, mellé füvet, egy kis vizet s egy létrát, a béka a jó idő közeledtével felmegy a létrán, míg rossz idő esetén az üveg alján gubbaszt. (Tudósok azonban cáfolják a békák időjárás-felismerési képességüket, kísérleteik szerint ugyanis szegény brekiknek fogalmuk sincs a közelgő klímaviszonyok alakulásáról. )

Mormota és medve az árnyékban Az amerikai mormotáról a sokunknak talán Panxatoni Phil-ről, az amerikai álomgyár „filmes mormotája” jut eszünkbe, aki az Idétlen időkig című filmben Bill Murray mellett szórakoztatta a nagyérdeműt, mint a mormota-nap díszvendége. A mormota téli álma ugyanis február 2-ig tart, ekkor bújik elő a barlangjából (akárcsak a magyar medvék), és ha meglátja a saját árnyékát, visszavonul aludni – további hat hétre. Így aki a tavaszt várja, a mormotát és a medvéket figyeli. Forrás: Judy Allen: Megmagyarázhatatlan jelenségek enciklopédiája