Évszázadokon át olvasni is tilos volt, ma viszont ez a világ legtöbb kiadást megért könyve. A Biblia magyar kiadásaival is könyvtárak telnek meg. A Biblia a hit tárgya és felbecsülhetetlen értékű kulturális kincs.
Nyugati előzmények után idehaza is megrendezik a Biblia évét, azaz az esztendőt a Szentírás bemutatásának, az irodalmi, művészeti és történelmi összefüggések feltárásának szentelnék. – A Szentírás a 21. században olyan szemléletet kínál fel, amelyre a magyar társadalomnak komoly igénye van, mert a Biblia értékei, erkölcsisége egy értékvesztett világban még hangsúlyosabb – mondta lapunk kérdésére Burján Tamás, a Magyar Bibliatársulat munkatársa. – A Biblia éve 2008 kezdeményezés terveink szerint néhány központi rendezvényt, valamint számtalan helyi, a gyülekezetekben és más kisközösségekben megvalósuló alkalmat jelent, amelyeken a Biblia kerül a középpontba mint a hit tárgya, és úgy is, mint felbecsülhetetlen értékű kulturális kincsünk.
– Rengeteg értékes biblia, nyomtatvány és kézirat rejtőzik az országban – mondta Tímár Gabriella, a budapesti Biblia Világa Múzeum vezetője. – Legutóbb Velencén, egy padláson találtak egy 16 századi Váradi Bibliára, egyik munkatársunk pedig néhány ezer forintért vásárolta meg a gyűjtemény egyik legértékesebb darabját” – mondta a szakértő. A múzeum dísze Károli Gáspár 1590-ben készült eredeti Vizsolyi Bibliája, az első magyar nyelvű teljes fordítás. Az értékes ritkaságot több százezer forintért restauráltatta a múzeum, de több könyv beszerzésére és helyreállítására nincs pénz. Pedig gyakran kerülnek elő újabb és újabb ritkaságok, és egyre több formában jelenik meg a kereszténység szent könyve. A bibliakiadás ugyanis világszerte valóságos reneszánszát éli. Legutóbb Magyarországon elkészült a lovári cigány nyelvű változat, de létezik biblia cowboyoknak és szörfösöknek is, és készül a gördeszkások bibliája is.
Faragással
– Az egyik módszer szerint a kinyomtatandó oldalakat egy fatáblába faragták bele – mondta Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára. Johannes Gutenberg német ötvösmester fejlesztette ki az 1440-es években a cserélhető ólombetűkkel való nyomtatást. Az 1450-es években már 250 lapot nyomtatott óránként. A nyomtatás előtt csak a leggazdagabb uralkodóknak volt könyvtáruk, Mátyás király pár száz kötete óriási luxusnak számított. A nyomtatással már a gazdag polgárok is megengedhették maguknak, hogy megvásárolhassák a Szentírást. Az egyház kezdetben nem nézte jó szemmel a Biblia elterjedését. A reformáció előfutárai, a valdensek, John Wycliffe vagy Husz János már a XIII. és a XIV. században is nemzeti nyelven akarták terjeszteni a Bibliát. Luther Jánosnak és a reformációnak óriási segítségére volt a könyvnyomtatás.
Verses formába öntve
Pecsuk Ottó forradalmi változásnak nevezte, hogy a francia nyomdász, Robert Estienne az 1540-es években a folyó szöveget versekre osztotta. A Biblia szélesebb körű elterjedése az 1800-as évek elején az angol, német és amerikai missziós mozgalmaknak köszönhető. Ekkor kezdődött meg az olcsó tömeggyártás. Az ipari forradalom idején, Magyarországon pedig a XIX. század végén általánossá vált, hogy a legszegényebb családoknak is volt bibliájuk. Ma már a legnagyobb kiadók Kínában, Koreában és Brazíliában működnek, mivel itt tudják a legolcsóbban előállítani a könyvet. A mintegy 1700 oldalas könyv kiadása ma is drága, speciális nyomdagépeket, igen vékony papírt igényel, így csak igen nagy mennyiségben éri meg kiadni. A digitális korszakban CD-n, DVD-n és MP3 változatban is kiadták a Szentírást, sőt Ausztriában még SMS-nyelvre is lefordították.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
